Arthur Jay Finkelstein tévedése
Gaál Péter
Hosszú távon viszont, amikor már nem marad hely, a szőnyeg alól elkezdenek szép lassan kicsordogálni az oda lapátoltak. Ideig-óráig el lehet nyomni a negatív kampánnyal, de csak addig, ameddig az utcán marad. Ameddig nem kezd el befolyni az otthonokba. Ez alatt nem azt értem, hogy ameddig el nem kezdik az emberek érezni a válságot, hanem azt, hogy ameddig a kormány valami olyan kellemetlen intézkedést nem hoz (valójában valamiért arra nem kényszerül, hogy hozzon), ami konkrét és így vagy úgy, de majdnem mindenkit érint. Nem egy külföldi egyetem sorsa, nem az oktatás, nem a melegek gyógykezelése, hanem a benzinár (lásd az 1990-es taxisblokádot), az internetadó, a túlóra. A boltzár is periférikus. Bevásárolni szombaton is lehet. Még a burkolt és nem burkolt, folyamatos áremelkedések se elégségesek. Meg lehet szokni, vannak leértékelések, egyik itt olcsóbb, másik ott, de legfőképpen NEM KONKRÉTAK ÉS NEM ÉRINTENEK MAJDNEM MINDENKIT.
