Címke: Bruck András

Közélet / Politika

A mi zseniális vezetőnk

Bruck András
A minap két megállapítással találkoztam. Az egyik: Orbán, ez a közepes tehetséggel, rendkívüli gátlástalansággal megáldott ember… Magyarország önéletrajza. (Schein Gábor) A másik: Orbán kivételes politikai zseni. (Eörsi László) 
Egy miniszterelnök esetében azonban egyetlen használható mérce létezik: épít vagy rombol. A ténykedése áldás vagy átok a hazája, nemzete életén. Egy dóm felépítése évtizedek munkája volt, egy mai, modern felhőkarcolóé is éveké, az elpusztításukra meg elég pár óra. Akkor építő és romboló hogyan eshetne egyazon megítélés alá? 

Uncategorized

KFG

Bruck András

Múlt heti, Ki legyen a főpolgármester? című posztom nagyon gyengén teljesített. Míg az eggyel korábbi, Miért fogok szavazni? c. írásom 4.6 ezer megosztást és 3.3 ezer lájkot kapott, ez csupán 168 megosztásig és 421 lájkig jutott. Ez az óriási különbség magyarázatra szorul. A legkézenfekvőbb, hogy az írás 1/ túl hosszú volt, 2/ nem volt elég jó. Van azonban egy harmadik lehetőség is, mivel az első kettő szerintem nem indokol ekkora különbséget. Talán inkább arról van szó, hogy az én olvasóim többsége DK- vagy MSZP-szimpatizáns, akikben erős a bizalmatlanság a Momentum iránt. Márpedig az említett posztban én egyértelműen Kerpel-Fronius Gábor mellett tettem le a voksom. Az érveim ezek szerint nem voltak meggyőzőek. Ezért most visszatérek a poszt néhány állítására, de sokkal rövidebben. 

Uncategorized / Vélemény

Miért fogok szavazni?

Bruck András

Napok óta bennem van, hogy esetleg írhatnék valamit, hiszen jövő vasárnap EP választás. Tulajdonképpen nem sok múlik rajta, max., hogy a Fidesznek 12, 13 vagy 14 képviselője lesz-e Brüsszelben. Úgyhogy az írást mindig félreteszem, elhessegetem, nem gondolok rá. Aztán összefutok valakivel, az illető elmondja, hogy nem fog szavazni, és felsorolja az összes ismert érvet, amelyek lényege: semmi értelme. Másnap rám ír valaki: Fogsz szavazni? Igen. Én nem. Az indokai ugyanazok. Tudom, hogy végül úgyis elmennek, és én is el fogok, mert az esélytelen soha nem adhatja fel, mert akkor soha nem lesz esélye. Végül írni is ezért írok. Úgyhogy elmondom ismét, nagyon sokadszorra az érveimet. Pedig azt se tudom még, hogy kire fogok szavazni, csak azt, hogy kire nem.

Uncategorized

Egyetlen bástyát lerombolni

Bruck András
Időnként megkérdezem valamelyik régi ismerősömet, hogy ő miképp látja az ország helyzetét. Az egyikük így: “Nem tudom, eljött-e a pillanat, amikor a fekete-afrikai béreken tengődő közalkalmazottak vagy a heti 70 órát dolgozó közlekedésiek azt mondják, hogy elég. Lehet, hogy még nem.”Van viszont egyvalami, amiben a teljes ellenzék és a szakszervezetek (nem megvásárolt része) egyetért: a rabszolgatörvény visszavonása. Minden nap, amivel az általános sztrájkot késleltetik, elveszett idő.

Uncategorized / Vélemény

Bajszos szar és O1G

Bruck András

Magyarország az az infernális hely lett, ahol ezt a gúnynevet viseli a két legfőbb „közjogi méltóság”, a miniszterelnök és az államelnök. Szükséges még bármilyen országelemzés? Tüntetők ezrei skandálják, bajszos szar, a talán még megalázóbb O1G-t pedig lézerfénnyel vetítik középületek homlokzatára, az Akadémiára vagy magára a Parlamentre. De nem is érdemelnek szánalmat, rászolgáltak a nevükre. Vajon mi lesz a sírfeliratuk, remélhetőleg minél hamarabb? 
Jóllehet, nyolc éve egyfolytában rombolnak, és egyre féktelenebbül, vadabbul, talán most először van okuk némi aggodalomra. Valami történt, valami megrepedt. A rabszolgatörvény kihirdetése után fiatalok lepték el az utcákat, a többségük harminc alatti, feltűnően sok közöttük a nő, ami új elem lehet egy érlelődő tömegmozgalomban. És ezúttal végre az eddig megmozdíthatatlan vidék is reagált.

Uncategorized

Nekrológ

Bruck András
Nem vagyok se megtörve, se legyőzve, éppen csak itt most sok mindennek sokáig vége. Nem kívánok újabb négy évig lyukas vödörrel vizet hordani. Időnként még belehallgatok a Klubrádióba, a Hír tévét korábban se néztem, az ATV-vel teljesen leálltam.Mire volna az jó? Fiala János a Civil a pályán tavaszi, utolsó adásakor elismerte, hogy az “ATV egyik legkomolyabb stratégiai partnere maga Orbán Viktor, csak ezt eddig nem lehetett elmondani”. Akkor inkább állok egy órát egy hirdetőoszlop előtt, és azt bámulom. És nem olvasok többé ellenzéki lapokat sem, legfeljebb, ha valami olyan nagyot szól, hogy összerezzenek.
Kicsit szégyenlősen elismerem, így jobb, kényelmesebb, gondolom, ilyen lehet lejönni a drogról. Mert pokoli érzés örökösen vereségben és megaláztatásban fürdeni, a győztesek rikácsolását, gyalázkodását hallgatni, egy ország elpusztításának fázisait naponta nagyító alatt vizsgálni. Egy idő után az orvos is abbahagyja az újraélesztési kísérletet, ha van mentségem, hát ez.
Tudom szükség van reményre, egy nép nem adhatja fel a hitet, hogy lesz még, jön még jobb kor. „Mindenen van egy rés, amin bejut a fény” – énekli Leonard Cohen.

Közélet / Politika

Az igazság órája

Bruck András
Megtörtént a bejelentés, május 8-án, az új országgyűlés megalakulásának napján reggel hattól délután kettőig kordonnal lesz lezárva a Kossuth tér.
Az ellenzéki pártok ebben a helyzetben két dolgot tehetnek, amennyiben nem értenek egyet azzal, hogy a kormány akár átmenetileg is korlátozza a nép tüntetéshez való jogát.
1/ Elbontják a kordont, és őrzik az átjárókat, hogy a tömeg szabadon tüntethessen. (Emlékszünk, volt már ilyen.)…
2/ Vagy bejelentik, hogy a kordonok miatt nem vesznek részt az alakuló ülésen, és virággal kimennek a tüntetők közé.

Közélet / Uncategorized

Szavazni muszáj

Bruck András
Mint egy lezuhant repülőgép túlélői a dzsungelben, az ellenzéki szavazók úgy bolyonganak a választási rendszer útvesztőjében. Rengetegen nem tudják, kire kell szavazniuk ahhoz, hogy jövő hétfőn egy másik Magyarországon ébredjenek. Hiába a tájékoztatók, a választási rendszer nem csak követhetetlenül bonyolult, de annyira becstelen is, hogy akár egy ellenzéknek szánt szavazat is a Fideszt erősítheti. Az egész tele van undorító csapdákkal. A szabályok direkt így lettek kisakkozva, hiszen a Fidesz számára is óriási a tét: muszáj további négy évig hatalmon, s ezzel börtönön kívül tartani egy halom köztörvényest.

Olvasnivaló / Vélemény

Az utolsó szavazó

Bruck András
Ha te lennél az utolsó…Nincsenek irigylésre méltó helyzetben az ellenzéki szavazók. Miközben kétségbeesve figyelik saját pártjaik önfeledt taktikázásait, saját maguk is tele vannak bizonytalansággal, hogy kire szavazzanak, hogyan szavazzanak? Rengeteg bennük a negatív érzelem: cinizmus, dac, kiábrándultság,
Ugyanakkor lépten-nyomon tapasztalni, hogy a szavazás sokuk számára elsőrendű erkölcsi kérdéssé vált.
A „morális szavazók”, nevezzük őket így, egy külön csoportját alkotják azok, akik semmiképp nem szavaznának a legesélyesebb jelöltre, amennyiben azt egy számukra valamilyen okból elfogadhatatlan párt jelölte.

Egyéb kategória

Félelemben élni

BRUCK ANDRÁS
Budapesten talán semmit nem skandált olyan gyakran a tömeg, miközben az utcán vonult, mint ezt: „Nem-fé-lünk, nem-fé-lünk”.
És bár ott, abban a pillanatban nyilván nem is félt senki, Magyarországon széleskörű és átható a félelem.
Meg hát miért is éppen ezt skandálták a tüntetők? Miért pont azt tartották fontosnak tudatni a hatalommal, hogy nem félnek?

Uncategorized

A félelem megeszi a lelket

Bruck András
Az a jelenet, ahogy a hatalom második embere ott áll Bécs egyik utcájában, és botcsinálta riporterként migránsozik meg a jól irányított, gazdag osztrák főváros hanyatlásáról értekezik, az elmúlt nyolc év legárulkodóbb pillanata. Ez a videó lézerfényként világított bele a hazai politika általános, és speciálisan a Fidesz vezetőinek mentális állapotába.
Nincs más szó rá, mindkettő rémületes.
A kancelláriaminiszter utcai produkciója visszavonhatatlanul feltárta, hogy Magyarországon a politika egyszerűen szétrohadt, kiszabadult minden fegyelmező gátlás alól. Az egyetlen kérdés, hogy mi vette őt rá erre a számunkra oly fontos országgal szembeni kirívóan ellenséges akcióra. Mi vitte oda arra a végzetes utcasarokra? 
Meggyőződésem, hogy a rettegés. 

Egyéb kategória

A foci öröme

BRUCK ANDRÁS
Ez a fotó tegnap készült Magyarország miniszterelnökéről.
Meccset néz a felcsúti stadionban, és elég magányosan. Rajta kívül összesen száz néző volt, ami lényegében olyan, mintha egyedül lett volna. Száz néző egy ország elsőosztályú bajnokságának valamely mérkőzésén – ezt leírni sem lehet szégyen és pirulás nélkül.
A miniszterelnök ugyan valóban nem tűnik jókedvűnek, de szégyenkezést nem látni az arcán. Pedig, ha képes lenne szégyenérzetre, talán minden másképp alakult volna: a magyar foci és az egész ország sorsa. 
Tehát Orbán Viktor ott áll a mi pénzünkön épített magánstadionjában és nézi a mi pénzünkön eltartott csapatát. 

%d bloggers like this: