Robinson tudja mit beszél

Paddington
Nagyon fontos könyv jelent meg az oktatás átalakításáról, Ken Robinson (és Lou Aronica) világszerte bestsellerré vált kötete, a Kreatív iskolák. Ennek nagyon örülök. Viszont borzasztó dühös vagyok, mert a kötet minden eresztékében csikorog és nyikorog, mert szakmai lektora volt, ám nyelvi valószínűleg nem. Az eredmény egy olyan kiadvány, amiből mindazok, akik szerint a jó oktatás sok-sok tartalmi tudás és nix ugri-bugri, azt olvashatják ki, hogy Ken Robinson igazából nem is tudja, mit beszél. (Már olvastam is ilyen véleményt.)

Mi a baj az iskolákkal?

Mi a baj az iskolákkal? Valóban megölik a kreativitást, ahogy Ken Robinson híres TED-előadásában állítja? Milyen oktatás lenne képes felkészíteni gyerekeinket az állandóan változó, kiszámíthatatlan jövőre?
Kreatív iskolák című könyvében Ken Robinson sorra veszi az elavult, iparosított oktatási rendszer problémáit az állandó tesztkényszertől a tanulók és a szülők elidegenítésééig, és olyan úttörő, gyakorlati megoldásokat javasol, amelyek révén alulról szerveződő módon, kis lépésekkel is forradalmi változásokat lehet elérni.

Hasogassák csak a szőrszálat

Serény Péter
Mármint az Országos Bírói Hivatal elnöknője, meg a Magyar Országgyűlés elnöke, hogy csak úgy az állam, avagy a Szent Korona (de nem ám a köztársaság) nevében ítélkezzenek-e a bírák, meg aztán, hogy kifélék-mifélék is legyenek, kérem tisztelettel. (Úgyis ők fogják megmondani…) Ja, meg, hogy mi volna úgy istenigazában a jogállam, akár németül, vagy amerikaiul mondják… Elvégre, a véleménynyilvánítás szabadsága megilleti őket éppúgy, mint azokat, akik (ments Isten!) nem az ő szavukat isszák. Hacsak, és ez nem vicc: kötelezővé nem teszik, hogy ők legyenek az Egyetlen Tiszta Forrás. Pontosabban: amíg NEM TEHETIK kötelezővé. Arra pedig: hol a garancia? Mindenkit ezennel megkövetve: abban a szőrszálban, amit most hasogatni méltóztatnak. (Lehet, hogy pont ezért?)

Veszedelmes viszonyok

Gaál Péter

Egy fából népies stílusban nem régen kifaragott, jókora, cifra szűr alatti egyenruhát viselő, bajszos-szuronyos (első világháborús) katonát ábrázoló szobor áll a Szalajka patak völgyében, nagy köpésre az egész völgyet elcsúfító beton lovasstadionoktól (van egy nyolcezer férőhelyes nyitott és egy zárt, mindkettő tökéletesen kihasználhatatlan és kihasználatlan), összhangban jelenlegi kormányunk nacionalizmussal takarózó látszatpolitikájával, melyről még a legegyügyűbb szemlélőnek is az a benyomása támadhat, hogy az idegengyűlöletre uszítással kiegészített nemzetszeretetről-hagyományőrzésről szóló folyamatos karattyolásával egészen más dolgokat szeretne leplezni. Mint replika, kimeríti a giccs (hamis hely, hamis idő, hamis anyagok, értve ezalatt nem csak az effektív anyagokat) fogalmát, hacsak nem…

A Magyar Nemzet alagútja

Aha, ha jól értem, alagutat ástak, majd bevezették a villanyáramot, hogy ne legyen sötét, továbbá víz- és szennyvízvezetékekkel is elláták az alagutat, mert azok nélkül kényelmetlen lett volna az átkelés. Mielőtt beszerelték volna a légkondit, szerencsére lebuktak- Cseri János

Aranyszáj

Káprázatos látvány, csillogó felszín, bíbor-narancs drapériával bevont fesztiválpalota, vörös szőnyeg, és persze a limuzinokkal érkező, tiszta tekintetű és ártatlan lelkű sztárok. Perceken belül kiderül, ki nyeri ebben az évben a fődíjat, az Aranyszájat. Nagy meglepetésre ezúttal sem lehet számítani, hiszen évek óta magabiztosan ugyanazok a hírességek könyvelhetnek el zajos és monszunszerű pénzesővel járó sikert.Most látom, újabb elegáns, fekete autó érkezik….de vajon kit ül benne? Igen, igen, ő jött meg, a szőke démon, az utolsó pillanatig kétségek között hagyva rajongóit…Bennfentes információk szerint idén neki van a legnagyobb esélye arra, hogy a legfontosabb kategóriában elvigye a pálmát. Most reklám, de azonnal folytatjuk.

Fogy a magyar

Ágoston Hugó
Ki tudja hányszor írjuk le ezt minduntalan? Hosszú folyamatról van szó, amihez hasonló a fejlett világ sok országában tapasztalható, s még aggasztóbbá válik más jelenségek, például a fenyegető klímakatasztrófa vagy a menekültkérdés összefüggésében.Régóta fogy a magyar, tudjuk, az anyaországban is, a határain túl is. Akár említeni is közhelynek tűnhet, s nem is említeném, ha újabb adatok nem tennék aktuálissá a róla való elmélkedést. Nem mintha bármilyen elmélkedés segíthetne a helyzeten, kihatna a magyar kormány demográfiai politikájára.

Magyarország ura

Andor Mihály
A legújabb hír, hogy most már vasutat is épít 750 milliárdért, ami csakis jó szakmai felkészültségének köszönhető. Akárcsak az, hogy árapasztót épít a Tiszára 26 milliárdért vagy komáromi Duna-hidat, szennyvíztisztító telepeket és árvízvédelmi létesítményeket, fedett uszodát Zalaegerszegen, jégcsarnokot Újpesten, Néprajzi Múzeumot és még sok mindent. De kurvára ért a vendéglátáshoz is, mert egy csomó szállodát és kempinget vett, ért a búzakeményítő gyártáshoz, amihez 30 milliárdért gyárat épít, az erőműüzemeltetéshez (Mátrai Erőmű), a banküzlethez (MKB Bank), a befeketéshez (Konzum Befektetési Alapkezelő), a rádiózáshoz (Part FM), a földműveléshez (6500 hektár föld), a borászathoz (8 borászati cég), a sportruházathoz (2Rule), az ingatlanüzlethez (több ingatlanos cég), a hulladékgazdálkodáshoz (Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer), az ásványvíztermeléshez (Vivienvíz Kft.), a szerencsejátékhoz (kaszinók és onlájn fogadás), a hűtés- és klímatechnikához, a tévézéshez (a hajdani Echo TV), a malomiparhoz (Aranka Malom Kft.), a sütőiparhoz (BIO-SÜTI Kft.), az autójavításhoz (Mészáros Autó Javító Kft.) az autókereskedelemhez (Mészáros M1 Autókereskedő Kft.), a futárszolgálathoz (Sprinter), a húsfeldolgozáshoz, a sertéstenyésztéshez, a kútfúráshoz – de talán nem érdemes folytatni az országos szakmajegyzék felsorolását.

Mosolytalanok

Gellért András

Kristóf annyit ér amennyije van. Csecsemőkora óta ezt hallja. Nem szűkölködik, földek, tavak, hajók, kikötők, devizaszámlák, vállalati részesedések, lakások, kúriák vannak a nevén. Talán egy bankot is kapott a névnapjára. Nem, azt a közepes érettségijére. Most éppen, a gondtalanság mámorító tudatában, a főváros meghódítására készül. Fáj ugyan a foga, talán begyulladt egy gyökér, de próbál nem gondolni erre. Leginkább az foglalkoztatja, szüksége lenne egy jó társaságra, melyben, vidékről elszakadva, mégis csak otthonosan érezheti magát. Mint eddig mindent, ezt is megkapta. A mosolytalanok körét.

Május 1. elé Spiróval

Bojár Iván András

Nemrég tettem le Spiró Tavaszi tárlat című regényét. 1956 szeptember vége és a sokak számára máig megmagyarázhatatlan 1957 május 1. között játszódik. Megrázott, a családom élete volt benne. Több szereplőjét (Aradi Nóra, Makrisz Agamemnon, Pogány Ödön Gábor, Luzsicza Lajos) személyesen ismertem. A művészeti szakmai közeget, a szürke és fülledt világot, a helyszínt, a Pozsonyi út vidékét és társadalmát, de a nagy magyar társadalmat is, amit Spiró széles tablón fest meg, szintén. A bőrömön – és gyerekként a szüleim és barátaik elmeséléseiből. Otthon voltam tehát a könyvben, és nagyon otthon abban a szorongásban, ami a történet anyaga, ami jó száz éve folyamatosan jelen van ebben az országban, s amit minden rezsim a maga módján újratermel.

3 euró

Olvasom, hogy egy 9 éves brit kislány, akit rendkívüli módon felzaklatott a Notre-Dame tragédiája, minden pénzét, azaz valamivel több, mint 3 euróját elküldte Franciaországba, a székesegyház felújítására.
Ez a 9 éves kislány már többet tett, mint az Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese, a kereszténydemokrata Semjén Zsolt, aki pénzt ugyan nem küldött, még a vadászpuskáját sem ajánlotta fel, viszont a Notre-Dame leégésének apokaliptikus értelmezésével nagyvonalúan hozzájárult az összeurópai ismeret- és tudásanyaghoz.

%d bloggers like this: