Posted by Pársoros jegyzetek
Nagy Bandó András
>Várandós vagyok, akár a legényanya, várom a konzultációt. A „Nemzeti” jelzőt nem teszem elé, istenemre, ne szennyeződjön már tovább ez a szívemnek-lelkemnek oly kedves szó. Ne mocskolják már tovább ezt a sokkal fontosabb és értékesebb kifejezések és szavak mellé passzoló és illeszthető kifejezésünket. Micsoda aljas találmány, Istenem, ha létezel, mint „Magyarok Istene”, akkor kiváltképpen kíváncsi vagyok, miért nem teszel már valamit, mért nem nézel már végre a körmükre, miért nem hatsz már egy kicsit a torzult, gyalázatos rafinériákra átállított agyukra? Nem igaz, hogy nem látod, nem hiszem, hogy nem észleled, mit művelnek ezek a magukat honatyáknak és hazafiúknak, honleányoknak képzelő ravasz politikusok, mit forralnak szutykos üstjeikben.Hát milyen dolog az, hogy amiről tényleg meg kéne kérdezniük bennünket, az eszükbe sem jut, mi több, ha bármilyen észrevételünk, ötletünk, javaslatunk van, azt páros lábbal rúgják félre. Szóba sem állnak velünk, átnéznek rajtunk, mondjuk ki: le se szarnak. Semmit sem számítanak a fölvetéseink, az elképzeléseink, semmik vagyunk és sosem leszünk minden. Nem létezünk, mintha nem is élnénk.
És akkor ezek akarnak minket megkérdezni olyasmikről, amikről naponta mondunk véleményt, írásainkban, kimondott mondatainkban.
De hát, látod, Istenem, ezek a kérdéseknek nevezett provokációk nem azért íródtak, mert bármit, akár egy szemernyit is adnának a véleményünkre. A fenéket, ezek a tudatlanság és a hozzá nem értés vámszedői, hisz úgy kérdeznek, hogy már a kérdésnek mondott szövegben is befolyásolni akarnak. Eleve úgy reklámozták ezt az ívet, hogy belepréseljék, beleégessék a polgárok bőrébe, testébe, agyába a számukra jó, a számukra helyes, az egyetlen elfogadható választ, hogy aztán ezzel pöffeszkedjenek az általuk elátkozott, szapult, sárgaföldbe taposott, mocsokba tiport Brüsszelben. Ott, ahova kampányokra fordított milliókkal akarnak bejuttatni képviselőket, akikből épp olyan brüsszeli bürokraták lesznek, mint a most ott lévők.
Istenem, mért hagyod, hogy hülyítsenek minket? Úgy értem mindazokat, akik sorsukból, iskolázottságukból, alulképzettségükből adódóan ilyen ügyekben döntésképtelenek, és csupán elvárt feladatot teljesítenek, amikor egyik vagy másik négyzetbe X-et vésnek. És mindezt a mi pénzünkből, azokéból, akik adózunk! Miért tűröd, hogy a saját adóforintjainkból nagy nehezen összegyűlt közpénzt a velünk szembeni gyalázatra költsék? Miért nem csapsz már hatalmasat a kezükre, amikor ehhez a pénzhez nyúlnak? Amikor a kérdéseknek mondott szégyenszövegek megfogalmazásán szöszölnek, tökölnek, variálnak, addig reszelgetve, amíg meg nem lelik a számukra legjobbnak ítélt, legtöbb hasznot hozó változatot.És ha ez mind megvan, akkor jöhet az ugyancsak milliókba kerülő postázás, aztán a „számlálhatatlan” beérkező kérdőív titkolt, láthatatlanná tett „összesítése”, majd a már előre „tudható”, és „hihetetlen” eredmény ünneplőssé tett közzététele. Nem tehetek róla, A tanú című film jut eszembe, ahol, mint láthattuk, a vallomás helyett az ítélet került a tanú kezébe.És ha ez is megvan, lehet Brüsszelbe menni, ott már várják a bürokraták a bohózat slusszpoénját.