Meghalt Csomós Mari, akinek a színjátszás volt gyógyír a sebekre

Posted by
Újságmúzeum

>Nem sokkal 80. születésnapja után  meghalt Csomós Mari, a Nemzet Színésze. Ez a szeptemberi születésnapján megjelent írás.

Katonatiszt gyermekének lenni egyszerre jelenthet büszkeséget és félelmet. Csomós Mari megtapasztalhatta ezt három testvérével együtt. Az iskolában jó hangosan mondhatták, hogy az én apám fess katonatiszt, hogy aztán nem sokkal később már pakoljanak és sokszor új otthonba költözzenek. A katonatiszt édesapát ugyanis állandóan átvezényelték. Már régen elhagyták Vajdácskát, a Sárospatak melletti kis falut, ahol Csomós Mari született. Már túl voltak hetedhét határon, Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Ráckevén.

Csomós Mari hamar a színházi lapok címlapjára került.
Fotók: Arcanum/Film Színház Muzsika

Talán az új élmények, az új barátok, vagy csak valami belső hang késztette arra, hogy merjen nagyot álmodni. Ő, a kis falusi lány, ő, a copfos fruska színésznő akart lenni. S mivel jól tanult, a szigorú édesapja pedig nem ellenezte, hogy tegyen egy próbát, felöltözött csinosan és besétált a felvételire a színművészeti főiskolán. Hát persze, hogy felvették… Az érettségi után azonnal főiskolás lett, és a diploma átvétele után a veszprémi Petőfi színházban kezdte meg karrierjét. Volt a szemében valami megmagyarázhatatlan tűz és a tanárai többször is azt mondták neki, az Isten is színésznőnek, drámai színésznek teremtette őt.

A főiskolás éveiről később ezt mondta: „Mindenbe belekóstolhattunk. Balettoztunk, szalontáncot, néptáncot tanultunk, de volt jelmez tanóra is. Királynői ruhákat kaptunk, hogy tanuljuk, hogyan kell benne menni, megfogni, meghajolni…” Királynői ruhát adtak rá, és ő olykor királynőként jelent meg a színpadon vagy a filmvásznon. Jancsó Miklós főiskolásként fedezte fel, és megannyi korai filmjében szerepeltette. A nagyközönség először talán az Őrjárat az égen című, négyrészes, hihetetlen sikert hozó filmben figyel fel rá. De az igazi áttörést egyértelműen a Harsányi Gábor főszereplésével készült Egy óra múlva itt vagyok című sorozat hozta meg neki, ahol Forray Aliz néven szerepelt.

A filmszerepek is megtalálták, s hamarosan országos ismertséget szerzett.
Fotó: Arcanum/Képes Újság, Film Színház Muzsika

A színházban is imádta a közönség, felállva tapsolt, a falusi fruskából pedig művésznő lett, országos hírű, népszerű színésznő. Nem csoda, hogy Székely Gábor és Zsámbéki Gábor, a két zseniális rendező örömmel látta őt a fővárosban, a Nemzeti Színházban és az a társulat, már Csomós Marival, igazi színházi forradalmat indított el. Később így mesélt erről az időszakról: „Megtaláltak a szerepek, hálám jeléül az összeset nagyon szerettem…” A magánéletében is megtalálta a keresett, vágyott harmóniát. Deme Gábor, az 5. számú autójavító vállalat egykori dolgozója, aki a fizikai munkát maga mögött hagyva szerzett diplomát a színművészeti főiskolán, oltár elé vezette Csomós Marit.

A tehetséges dramaturg s a különleges szépségű színésznő, ha épp nem volt előadás, együtt sétáltak a belvárosban, együtt kirándultak a Dunakanyarban, együtt tervezték a jövőt. Elválaszthatatlanok voltak. Csomós Mari folyamatosan dolgozott, hol színházban, hol kamera előtt, és a férje is ismert színész lett. Láthatta őt a közönség a Linda című sorozat bölcs rendőrőrnagyaként. Deme Gábor talán azt gondolta, hogy a sors vigyáz rá, hiszen gyerekként ott volt a felrobbantott Margit-hídon, csakhogy azt a tragédiát túlélte. Ám az alattomos betegség legyűrte a szervezetét. Csupán 50 esztendős volt, amikor elhunyt.

Csomós Mari 80 éves volt szeptember 25-én.

Csomós Mari alól mintha kihúzták volna a talajt. Kereste a másik felé, és kereste önmagát is a számára kiüresedett világban. 1984-ben történt mindez, és a megözvegyült színésznő soha többet nem ment férjhez. A magányt és a színjátszást választotta. Azt hangoztatta többször is: „A színészet azt az örömet jelenti, hogy adhatok…” Imádott játszani a Nemzetiben, később a Katona József Színházban, majd szenvedélyesen beszélt a Radnótiról, ahol kiváló rendezőkkel dolgozhatott.

A színészet lett a férje, a társa, a szerelme, a szeretője, élete értelme. Azt mondta: „Ha beteg vagyok, meggyógyít. Ha depressziós vagyok, jókedvem lesz tőle. Számomra nincs kis szerep, egy színész az színész. Az én dolgom az, hogy a szavaimmal, a testemmel és egész idegrendszeremmel megpróbáljam megértetni a nézőtéren ülőkkel, amit szeretnénk elmondani, hiszen ezért csináljuk az egészet: a közönségért.” Csomós Mari hosszú, emlékezetes szerepekkel teli karrierje során Kossuth-díjat kapott és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották.

Címfotó: Fortepan/Szalay Zoltán

%d bloggers like this: