Posted by Mottó: ha az ember tévén néz labdarúgó-mérkőzést, csak rajta múlik, hogy
díszpáholykörnyezetet teremt-e magának. Akár még szotyolázhat is.
Sz. I.
>Voltak időszakok a magyar futballban (boldog idők!), amikor a játék minősége alapján állt össze az NB I mezőnye. A jobb csapatok vonzották magukhoz a szükséges anyagi támogatást is. Fordult a világ, ma a pénz gyömöszöl csapatokat a felsőházba. Kívülről, tisztes távolból nézve szinte hihetetlen, hogy a mindössze 12 tagú NB I-ben három kisebb település (Felcsút, Kisvárda, Mezőkövesd) is helyet kap, miközben nagy hagyományokkal bíró megyeszékhelyek (Győr, Tatabánya, Pécs, Szeged) nem. Mi több, a hajdani aranycsapat két kispesti klasszisa, Puskás és Bozsik fémjelezte Honvéd is most a másodosztályban szerencsétlenkedik, a Nemzeti Sport megfogalmazása szerint: „A Vasas elleni vereség után történelmi mélyponton a Honvéd”. Friss szerződéssel érkezett a
megmentőnek kiszemelt mester, Csertői Aurél.
Én a mostani forduló mérkőzései közül éppen egy kiváló szakember, Kuttor Attila munkájának eredményét megfigyelendő hívtam a páholyom képernyőjére a Diósgyőr– Mezőkövesd összecsapást. (Mátyus Jánosét és Boér Gáborét már nem figyelhetem: Mátyus az előző forduló után bontott szerződést – közös megegyezés – a Kisvárdával, míg Boér a diósgyőri meccset megelőző este kapta meg az útilaput Zalaegerszegen.) Kuttor 2020-ban a Magyar Kupában ezüstérmet szerzett a Mezőkövesd Zsóry csapatával, negyedik lett a bajnokságban, és az nb1.hu szavazásán az év legjobb edzőjének választották. A következő szezont, meggyengült kerettel, rosszul kezdte a Kövesd, 10 forduló után az utolsó helyen állt, így Kuttor szerződését közös megegyezéssel felbontották. A sikeredző távozni kényszerült. Hogy utólag mégis elismerjék, egy év múlva visszahívták. Hiába, a pénzvilág türelmetlen és szeszélyes. Tehát Diósgyőr–Mezőkövesd…
A hazaiak rövid nyeretlen széria ellenére még a középmezőnyben, Kuttor csapata két győzelem után is a kieső, 11. helyen tanyázott.
Maga a meccs – szakadó esőben – egészen kellemes, nézhető tévéműsor volt. Két kulturáltan futballozó csapat feltűnően sportszerű játéka, mindkét oldalon jobbszárnyon induló akciókkal, de komoly helyzetek nélkül. Ha akkor átkapcsolok másik csatornára, ahol operettegyveleg próbál szórakoztatni, akár hasonló élményben lehet részem: kellemes melódiák, de szuper számok és nagy sztárok nélkül. A 40. percben gólt talált a Diósgyőr. Acolatse 15 méteres lövése egy védőn megpattant, így Piscitelli kapus csak beleütni tudott, Edomwonyi pedig mindenkit megelőzve a kapu közepébe lőtte az árván lecsorgó labdát.
A második félidő a Mezőkövesdé volt. A hazaiak stabilizálták a védelmüket, és kontrákra rendezkedtek be.
A kövesdiek kétszer is a felső lécet találták telibe. De megint diósgyőri gól született. És megint nem akcióból. A 82. percben, szöglet utáni tömegjelenetben Vallejo ébredt a leggyorsabban, és 10 méterről okosan tekerte a labdát a jobb oldali léc mögé. Az egyetlen akciógól a mezőkövesdi gólgyáros, Drazsics lábában maradt. Cseke álomlabdájából, ajtó-ablak helyzetben, hét méterről lőhetett. Az ukrán kapus, Odincov elment balra, Drazsics a másik irányt célozta meg, de a kapuvédő – bámulatos reflexszel – lábbal hárított. A játékban nem volt két gól különbség a csapatok között, de a két diógyőri találat perdöntőnek bizonyult.
Érthető Kuttor Attila szomorúsága, hiszen az együttese az idei legjobb játékával kapott ki.
És a folytatás sem ígérkezik „Jaj, cicás!”-könnyednek. A válogatott szünet után fogadják az Újpestet, játszanak idegenben a Ferencváros ellen, majd otthon is, elhalasztott mérkőzést pótolandó. Vendégségbe érkezik a Fehérvár, végül, az évzáró, 17. fordulóban a Puskás Akadémiához utaznak. A téli szünetben pedig megint színre kerül az NB I operettjének fő száma, az Edzőkeringő?
ØØØØØ
Címkép: menny- és pokolhangulat – diósgyőri gól után. Török Attila/nso.hu
Címkép: Diósgyőr. Az első gól