Posted by (Olimpiai kesergő, 2.)
Serényi Péter
>Türelmetlen lennék? Igen, az vagyok!
Sietek leszögezni, hogy ez a számomra is meglepő, felfokozott várakozás nem is annyira szigorúan magához a Milák Kristófhoz kötődik… persze legfeljebb annyiban igen, hogy iszonyúan zavar a kétségkívül kuriózumszámba menő probléma megoldásának látszólagos kilátástalansága!
A tehetetlenségnél ugyanis kevés dolog tud jobban idegesíteni.
Rögtön hozzáteszem, nem vagyok teljesen hülye, még a titkolózásban, a nyilvánosság negligálásában és a zűrös dolgok szőnyeg alá söprésében világcsúcstartó kis hazánkban is előfordulhat: a kulisszák mögött zajlik az élet. A megoldás keresése! De hogy eredmény (még) nincs, fel sem sejlik még a lehetősége sem, abban biztos vagyok.
Emiatt aztán jár az agyam, meglódul a fantáziám, s gyártom a képtelenebbnél képtelenebb teóriákat, amelyek – nyilvánvalóan – csupán keveseket érdekelnek, egyet azonban muszáj közreadnom… Az jutott eszembe, hogy tán meg kéne kérdezni ősrégi barátomat, az egykor hét olimpiai arany megszerzésében bábáskodó edzőt, a később szupereredményes szövetségi kapitány Kiss Lacit, hátha…
Nem, nem újságíróként, mert interjút már évek óta nem ad (megvan rá az oka, hogy miért), hanem… az úszósport vezetőit, azokat a szakembereket kapacitálnám erre, akikkel nem is olyan régen még vállvetve dolgozott, s ma is ott vannak a medenceparton, tudniillik… Emlékeztetek az ő praxisából valamire, ami egy év híján 30 esztendeje történt: Egerszegi Krisztina, már a szám kétszeres olimpiai bajnokaként, címvédőként és világcsúcstartóként mély hullámvölgybe és letargiába zuhant, miután az 1994-es római világbajnokságon egy bizonyos He Cihong nevű kínai nem egyszerűen megelőzte, hanem – mondhatni – 1.7 mp-
es, azaz kb. másfél testhossznyi előnnyel „megalázta”.
Az edzőjének, hadd ne részletezzem, nem kevés fejfájást okozott, hogy lelket verjen beléaz 1996-os atlantai olimpiáig, de sikerült. Egerszegi visszaült a trónra, az őt jogosan megillető helyre 200 háton, a 100-at már nem vállalta, pedig azt is megnyerte volna, mert a vegyesváltó első embereként jobb időt úszott, mint az aranyérmes…
(Egyáltalán nem mellesleg: az a kínai „csaj”, aki az olasz fővárosban első lett – nemcsak 200-on, hanem 100-on is – a hosszabbik távon nem is indult Atlantában, a rövidebbiken pedig a 26. időt „produkálta”! Amúgy a köztudottan agyondoppingolt kínaiak Rómában a 16 női számból 12-ben végeztek az élen, szemben az atlantai egyetlen eggyel…)
Szóval…
Ha én lennék az elnök vagy a szövetségi kapitány az úszósportban, nekifutnék. Az eredmény persze egyáltalán nem garantálható, de egy próbát szerintem megérne…
Kiss Laci telefonszáma a régi!
Címkép: Kiss László mesteredző