Posted by Fábián András
>2023. január 14-én a Mandiner boldogan jelentette, hogy megvannak az akkor legutóbbi nemzeti konzultáció eredményei. Orbán boldogan értékelt: „a magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat”. Ez azt jelentette volna, vagy inkább azt kellett volna jelentenie, hogy a választásra jogosult 8,2 millió magyar állampolgárból durván 7 954 000 szavazott nemmel az adott kérdéskörre (amelyről mellesleg azóta egyértelműen bebizonyosodott, hogy kizárólag az agresszornak meg Orbán Viktor nemzetközi megítélésének okoztak súlyos károkat). Mélyebben beleásva a számokba kiderült azonban, hogy szó sincs “a magyarok 97 százalékáról, ugyanis akkoriban csupán 1 millió 389 ezer válasz érkezett be a megadott határidőre. Már amennyiben hinni lehet a hivatalos számadatoknak.
Sietünk leszögezni, hogy mi, a magunk részéről, egyáltalán nem hiszünk nekik, és erre jó okot szolgáltatnak eddigi tapasztalataink. Azért sem tartjuk ezeket a számokat megbízhatónak, mert például a legutóbbi esetben a válaszokat a szavazásra jogosultaknak mindössze alig egy hatoda küldte vissza. Ezek alapján a
“magyarok 97 százalékára” hivatkozni színtiszta hazugság. A tények persze azok a dolgok, amelyek a legkevésbé sem zavarják Orbánt és a Rogán-féle propaganda gépezetet. Az eddig megrendezett nemzeti konzultációk eredményeit vizsgálva a visszaérkezett válaszok száma 200 ezertől (nyugdíjak és támogatások témakör – 2010.) 1,7 millióig (erre érkezett vissza a legtöbb, „A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról” – 2020) terjed. Vagyis ez a januári közel 1.4 millió átlagosnak tekinthető, de hogy erre hivatkozva a teljes magyar népességre lehessen hivatkozni, az legalábbis a bohóctréfák kategóriájába tartozik.
Az a helyzet ugyanis, hogy – még mindig a legutóbbi, szankciós népszavazásnál maradva – több mint 6,8 millió ember nem nyilvánított véleményt, vagyis elutasította a “konzultációban” felvetett “magyar sorskérdések” esetében bejelölni bármely konzerv-választ. Ez pedig meglehetősen karakteres képet mutat Orbán “sikeres” közvélemény kutatási módszeréről. Viszont 12 év alatt el lehetett rá költeni több mint 50 milliárd forintot. Valakiknek tehát jó üzlet ez a játék. Így kell, hogy legyen, mert a kérdések színvonalát és – mint láttuk – a válaszok számát illetően több mint komolytalan tényleges eredményként hivatkozni, egyáltalán hivatkozni egy ilyen kudarcos akcióra. Ez azonban Orbánt egyáltalán nem zavarja, nem is érdekli. Akármire akármennyien is válaszoljanak (vagy ne válaszoljanak!), az a szája íze szerint való, az úgy van jól, és az a magyarok többsége. Teljes siker!
Most azonban a – nyilván nem véletlenül – kiszivárgott hírek szerint egy egészen másfajta akció van készülőben. Állítólag az Fidesz agytrösztje – gondolom én – a közelgő (EU Parlamenti és önkormányzati) választási kampányra tekintettel olyan furmányos kérdések összeállításán munkálkodik, amelyek alkalmasak az ellenzék lejáratására. Lényegében csapda van készülőben. Kérdést terveznek például az orosz-ukrán háborúról (persze lehet, hogy az Orbán-Putyin közös szóhasználat szerint “katonai műveletnek” fogják nevezni). Legyen-e tűzszünet, legyen-e béke? (Vegyük észre, hogy itt már a háborúpárti ballibsik fogva vannak!) Ukrajna mondjon-e le nemzeti szuverenitásáról? (Ha erre Ukrajna nem hajlandó, miért kellene Magyarországnak lemondania szuverenitásáról a brüsszeli bürokraták javára!) Valami ilyesmi. Ha pedig már háború, akkor meg akarják kérdezni, hogy Magyarország hogyan viszonyuljon az izraeli-palesztin “konfliktushoz”? Meg a terrorizmushoz. Meg ahhoz, hogy Brüsszel el akarja törölni a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót. (Ez persze csak “a kormány által
támogatott magyar családokat érinti”, a guruló dollárokon hízó baloldali ellenzéket hidegen hagyja!) Ráadásul ez a kutya Brüsszel, miközben visszatartja a Magyarországnak jogosan járó pénzeket, növelni kívánja az ország befizetési kötelezettségeit. Az efféle állításokat ugyan semmiféle tény nem támasztja
alá, de ha így van, akkor az veszélyes! Már csak így első ránézésre is olyan kérdésekről van szó, amelyekről felnőtt és értelmes magyar embernek kell, hogy legyen véleménye. Más kérdés, hogy a véleményüket ugyanezek a felnőtt és értelmes módon gondolkodó emberek valószínűleg nem kívánják majd megosztani a ferdítésre és hírhamisításra szakosodott kormánnyal.
Annál kevésbé van ennek értelme, mert nevezett kormány az elmúlt – ha jól számolom 12 – nemzeti konzultáció során ékesen bizonyította, hogy a válaszok és értékelések már azelőtt elkészülnek, hogy a kérdéseket megfogalmazták volna. Arról meg már nem is beszélve, hogy lassan négy éve élünk különböző “vészhelyzetek” (Covid, migrációs, háborús stb.) miatt “különleges jogrendben”. Orbán bárki megkérdezése nélkül, rendeleti úton kormányozhat, változtathat meg törvényeket és más jogszabályokat. Még azt is kizárják, hogy a túlerőben lévő Fidesz frakció, a parlamenti 133 bátor véleményt alkothasson a kormány bármilyen témát érintő döntéseiről. Tessék már megmondani nekem: miért is érdekelné Orbánt pont most a nemzeti konzultáció és a nép véleménye?! Itt kérem meg azokat, akik azzal terveznének meggyanúsítani engem, hogy a fentebb megfogalmazottakkal ötleteket adhatok a kormánypárti méregkeverőknek – ne tegyék.
Nem tudok én akkora disznóságokat kitalálni, amiket ők nem tudnának tüstént überelni. Olyan biztató híreket viszont hallottam, hogy miután valós nemzeti sorskérdésekkel ez a konzultáció sem kíván foglalkozni, a diákok tüstént tervbe vették a makulatúra begyűjtését. A magam és családom részéről valamennyi küldemény leadására a beérkezést követő legrövidebb időn belül számíthatnak.