Posted by Nógrádi Gergely: Mortinfern alkonya – Brunar 2.
● K A R Á C S O N Y I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●
Paddington/Salamon Eszter
A Brunar sorozat második kötete tökéletes bizonyítéka annak, amit már az első köteténél is említettünk: Nógrádi Gergely nem fél attól, hogy legendákat romboljon. A Mortinfern alkonya a Mátyás király halálát követő zűrzavaros hónapokban és a Jagelló-házhoz tartozó I. Ulászló trónra emelésekor játszódik.
A regény finoman szólva árnyalja az „igazságos Mátyás” legendát, de a már-már félkegyelmű Dobzse Lászlóról szóló történeteket is. Közelebbről is megismertet azzal a Bakócz Tamással, akiről a legtöbben legfeljebb annyit tudnak, hogy eleddig egyetlen magyarként majdnem a pápai trónra ülhetett. Megismertet a Fuggerek korabeli üzleti ügyeivel és bemutatja a pálosokat, az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet. No, meg természetesen folytatódik a pilisi legenda szál is.
Meghalt Mátyás, oda az igazság! tartja a népi mondás. A regény kezdetén a szereplők eszében inkább a „meghalt Mátyás, végre”, a „meghalt Mátyás, intrikáljunk, ki legyen helyette” vagy éppen a „meghalt Mátyás, végre kiszállhatok én is” gondolatok járnak.
Nógrádi egy olyan legendához mert itt hozzányúlni, amit a mai napig aktívan építenek. Nincs kisiskolás, aki ne ismerkedne meg a legendárium történeteivel a Mátyás király meséi rajzfilmsorozatból vagy az alsós olvasókönyvből. Amit a holtest fölött zajló beszélgetésekből meg a szereplők közti további párbeszédekből megtudunk, sokkal árnyaltabb képet rajzolnak a kétségkívül jelentős uralkodóról. Arról az emberről, aki a magyar trónra leginkább apja hírnevének köszönhetően került, később meg törvényes örökös nélkül halt meg, és főként élete vége felé már távolról sem az az ember volt, akiről a mesék szólnak. Annyira meg akarta szerezni a német-római császári címet, hogy egy idő után megfeledkezett az országot fenyegető veszedelmekről, de még a nép sorsáról is.
Mint annyi más üstökös-szerűen felemelkedő vezető, személyéhez kötődő hűséget várt és jutalmazott. Amikor pedig kikerült a képből, kitört az anarchia. A híres Fekete Sereg rendszeres jövedelem és megfelelő irányítás híján fosztogatásokkal pótolta az elmaradt zsoldot, a főurak nyíltan kezdték sütögetni a saját pecsenyéjüket, a trónöröklés pedig politikai csatározások terepe lett, mert Mátyás nem tett meg minden szükséges lépést, hogy természetes fiát, Corvin Jánost tegye meg trónörökösnek. Ez adja a hátteret Nógrádi Gergely kalandos regényéhez, amelyben feltűnnek a kor ismert és kevéssé ismert figurái. Corvin János és Bakócz Tamás mellett jelentős szerepet kap például Kinizsi Pál, akiről valószínűleg azok tudnak csak kicsit többet, akik jártak már a nagyvázsonyi várban (vagy olvasták róla a ötvenes évek azóta sokszor kiadott ifjúsági regényét.)
Bakócz Tamás – a paraszti sorból felemelkedett főpap, a koronás fő nélküli udvar szürke eminenciása – királycsináló akar lenni. Olyan uralkodóra van szüksége, aki segítheti pápai ambícióit, aki elnézi, hogy saját zsebre dolgozik, és aki elfogadja, hogy a háttérből ő akarja mozgatni a szálakat. Semmifajta erkölcsi megfontolás vagy vallási előírás nem korlátozza. Nem véletlen, hogy folyamatosan összeütközésbe kerül a Mátyás által erősen támogatott pálosokkal – bár a regényben ennek fő oka valami, amit a szerzetesek rejtegetnek, ő pedig meg akar szerezni.
A regényben fontos szál a trónutódlásban reménykedő Corvin János viselkedése. Apja halála után egyértelműen arra számít, hogy ő követheti Mátyást, később még fegyvert ragadni sem átall a főurak ellen, végül azonban – ahogy manapság mondják – elengedi ezt az ügyet. Az ő személyéről, helyzetéről nemigen beszélnek az iskolai történelemoktatásban, akit tehát érdekel ez a kor, sok információt szerezhet róla is.
A Mortinfern alkonya azonban nem tisztán történelmi regény. Ismét feltűnnek benne a pilisi erdő fura lényei, a Mirrén-tükör legendája, és folytatódik a jó meg a rossz évszázadokon átívelő párharca is. Hogy lezárul-e ebben a történetben, nem tudhatjuk – főként mivel Nógrádi Gergely kitérő választ adott arról, hogy hány folytatást tervez. Ennek a kötetnek a végére azonban lényegesen tájékozottabbak leszünk a misztikus főhőst, Brunart és a tükör sorsát illetően.
A misztikus szál (és a Mátyás halálát közvetlenül követő időszak leírása) nem szűkölködik a meglehetősen naturalisztikus leírásokban. A korábbi kötet kapcsán beszélgettem a szerzővel, és ő úgy látta, a 16+-os életkor-megjelölés mellé érdemes lenne megjegyzést fűzni. Ebben a korban már biztosan többen is olvasták (vagy látták) a Trónok harcát és hasonló történeteket, nekik tehát ez a sztori sem lesz túlságosan véres vagy felkavaró. Alighanem ez így is van, tehát elsősorban a történelem iránt érdeklődő, de a borzongást, a kissé horrorisztikus történeteket is kedvelő, 16 éven felüli fiataloknak és felnőtteknek ajánlanám.
Nógrádi Gergely
Nógrádi Gergely: Mortinfern alkonya
– Brunar 2.
Menő Könyvek, Budapest 2023
512 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
online ár a kiadónál 4441 Ft,
e-könyv változat 3499 Ft
ISBN 978 963 584 3329 (papír)
ISBN 978 963 584 3831 (e-könyv)
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Mátyás király halála után káoszba süllyed a magyarok sokat szenvedett országa. A határokon túl idegen seregek gyülekeznek, a határokon belül a fellángoló trónviszály és a fenyegető éhínség jósol összeomlást.
Budától távol, a Pilis hegység mélyén eközben életre kel a Gonosz. A mortinferni várba új úrnő érkezik, akinek egyetlen célja: feltámasztani poraiból a sátáni Ardon grófot. Ki veszi védelmébe a hazát? Ki óvhatja meg a magyarságot a pusztulástól?
Majd’ háromszáz évvel azután, hogy utoljára látták az öles termetű táltost, a nép a legendás hős, Brunar visszatéréséről suttog. S ahol a rettenthetetlen időutazó felbukkan, ott előbb-utóbb a jövőlátó tükör, az ősi Mirrén is megmutatkozik.
Ádáz csaták, aljas cselvetések, királyságokon átívelő szerelem, káprázatos tündérvilág, lebilincselő izgalmak várják az olvasót a kiapadhatatlan mesélőkedvű szerző legújabb történelmi fantasyeposzában, melynek lapjain megelevenedik a sziklaszilárd jellemű Kinizsi, a könyörtelen Bakócz, a nyíltszívű Corvin János, a Pilis titokzatos törpenövésű szerzetei és a pálosok, a csuhás kémek, akik Mátyás király halálát követően a világ legféltettebb kincsének őrzőivé lépnek elő.A Mirrén titka című első kötet után ismét világteremtő mesterművel gazdagodik Nógrádi Gergely nagy sikerű Brunar-sorozata.