Posted by J. R. dos Santos: Állati lelkek
● K A R Á C S O N Y I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●
Paddington |
A portugál sikerszerző, José Rodrigues dos Santos immár tizenegyedik alkalommal választotta főhősének Tomás Noronhát. Akik olvasták a korábbi köteteket, tudják, hogy Noronha professzor, amikor ismeretekről van szó, afféle mindenevő, a ma már talán csak a regények lapjain létező polihisztorok egyike.
A történész és kódfejtő tudós már korábban is elkalandozott más szakterületekre, nem egy regényben a természettudományok világába. Ez a regény – az alaptörténet, egy gyilkossági nyomozás mellett – a klímaváltozás és az etológia világába vezeti az olvasót.
A mostani történetben Noronha professzor egy olyan ügyben nyomoz, amiben a regényekből szintén jól ismert felesége, Maria Flor válik gyanúsítottá. A asszony az utóbbi időben finoman szólva erősen klímatudatossá vált, már-már az őrületbe kergetve vele az amúgy meglehetősen strapabíró tudóst. Ennek részeként önkéntes munkát vállalt egy környezetvédő szervezetnél. A szervezet vezetőjét holtan találják. A portugál főváros gyönyörű akváriumának új szerzeménye, egy orka (azaz kardszárnyú delfin, megtévesztő másik nevén gyilkos bálna) végzett vele. Maria Flor azonnal gyanúsítottá válik, amikor a táskájában inkrimináló dokumentumokat találnak.
A cseles asszony a letartóztatásakor, férje segítségével, megszökik. Először is a szervezet központjába, a Sintra melletti Állati lelkek kertjébe indulnak együtt, hogy kiderítsék mi is történt valójában. Vajon valóban gyilkosság történt? Ha igen, hogyan történt? Valóban az orka volt a gyilkos? A főhőseink dolgát nem könnyíti meg, hogy a nyomozás vezetője, Manuel Caparro felügyelő még az amatőr főhősök zsenialitását hangsúlyozni hivatott, sztereotipikusan nehéz felfogású nyomozók (amilyen pl. a Poirot-regényekben Japp felügyelő) között is nehézfejűnek számít.
Megszokhattuk, valahogy mindig úgy hozza a sors, hogy Noronha professzor olyan bűnügyek nyomozásába keveredik bele, amelyekben szükség van enciklopédikus tudása mellett szakmai tudására is, jelképeket, kódokat kell megfejteni. Ebben az esetben a megoldáshoz Hieronymus Bosch talán leghíresebb alkotásán át vezet az út. A Gyönyörök kertje című képet, amelynek reprodukciója a rejtély kulcsa, a magyar rajongók a Szépművészeti Múzeumban is láthatták nemrégiben, ahol kölcsönben volt a madridi Pradóból.
A regény kétségkívül legszórakoztatóbb eleme, hogy a botcsinálta nyomozók az elhunyt aktivista, Noé Vandenbosch beszélő papagájába, Cariocába és jelnyelven kommunikáló, gint vedelő csimpánzába, Guidába botlanak, akik ráadásul utálják egymást. Nem annyira meglepő azonban ez a fejlemény, ha tudjuk, az Állati lelkek kertjének célja az állatokkal való kommunikáció.
A cselekmény két szálon fut. Az egymás váltó fejezetek egyike mindig a jelenben, a nyomozás idején zajlik, a másik pedig azt az időszakot öleli fel, ami Maria Flornak a csapathoz csatlakozásától a gyilkosságig tart. Lassanként tehát nemcsak a nyomozásból, hanem a történet másik szálából is világossá válik lassan az olvasó számára, kinek és miért állt útjában a flamand kutató.
Dos Santos olvasói megszokhatták, hogy Noronha professzor általában tanáros aprólékossággal magyaráz el mindent. Bár az első regényekkel egyértelműen a Da Vinci-kód sikerének farvizére ült fel a szerző, de a trendet meglovagoló hasonló szerzők közül dos Santos regényeiben van aránylag a legtöbb ilyen rész. Biztosan akadnak, aki jobban szeretik a több akciót, de én magam ezt eddig nagyon élveztem – legyen szó középkori kódexekről, az iszlám terrorizmus mögötti vallási elemekről (amelyek most éppen sajnos nagyon aktuálisak) vagy a mesterséges intelligenciában rejlő veszélyekről és lehetőségekről.
Most azonban úgy éreztem, kicsit túlságosan szájbarágósra sikerült a tudományos magyarázat, amiben ráadásul rengeteg az ismétlődés is. Ennek ellenére mégsem tűnt kellően meggyőzőnek. Talán ezt érezte a szerző is, és ezért ír le számos tudományos kísérletet és eredményt kétszer-háromszor is, különböző szereplők előadásában, majd bizonyos dolgokat még az utószóban is. Üzenete az, hogy a behaviorista (a viselkedést a környezeti ingerekre adott alkalmazkodási válasznak tekintő) kutatók és a kartezianizmus (amely szerint az állatoknak nincs értelmük és érzelmeik) teljesen tévútra visznek az állatokkal kapcsolatban. Miközben ma már a valóságban tényleg afelé mutatnak a kutatások, hogy dos Santosnak/Noroha professzornak/Noé Vandenboschnak igaza van, a szerző e kötetben abba a hibába esik, hogy nem vonultat fel kellően hiteles kutatási eredményeket. Nagyjából úgy érvel, mintha azt mondanánk, nem igaz, hogy a gyerekek általában nem szeretik a kelkáposzta-főzeléket, mert Andriska szereti.
A regénynek van egy olyan epizódja, amelyben Vandenbosch beszökik egy húsüzembe – ahol az állatvédelmi szabályokat nem tartják be –, hogy megmentse különlegesen értelmes tehenét, Alice-t. A feladat végigkövetését csak különösen erős idegzetű olvasóknak ajánlom, mások inkább ugorják át ezeket a fejezeteket.
Természetesen a regény végére minden, ami jóra fordulhat, jóra is fordul. Kiderült Maria Flor ártatlansága, és kiderül az is, ki a valódi bűnös. Dos Santos ugyan megpróbál meggyőzni minden olvasót arról, hogy ne egyen többé húst, részben az állatok védelme miatt, részben pedig azért, mert szerinte szinte csak a húsipar tehet a klímaváltozásról. De legalább a regény végére Maria Flor ráeszmél arra, hogy nyugodtan zuhanyozhat hosszabban, sőt autóba ülni is nyugodtan lehet, nem öli meg vele a Földet.
Nagyon szeretem a portugál szerző regényeit és mindig ámulattal olvasom alapos kutatásokra lapozott leírásait. Ebben a regényben kicsit csalódást keltő és lassan csörgedező a nyomozás, a tudomány pedig az előzőekhez képest kevésbé meggyőzően hangzott. Ennek ellenére ajánlom ezt a kötetet is, amelyet Mihancsik Zsófia magyarított, ahogy a sorozat többi részét is.
J. R. dos Santos
J. R. dos Santos: Állati lelkek
Fordította: Mihancsik Zsófia
Kossuth Kiadó, Budapest, 2023
448 oldal, teljes bolti ár 6500 Ft,
online ár a kiadónál 3900 Ft,
e-könyv változat 3999 Ft
ISBN 978 963 544 9897 (papír)
ISBN 978 963 636 1273 (e-könyv)
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
A lisszaboni óceanárium egyik tartályában a vízben lebegő holttestet találnak. Minden nyom Maria Flor bűnösségére utal, így le is tartóztatják. Egyetlen ember segíthet rajta: a férje, Tomás Noronha. Hogy bebizonyítsa felesége ártatlanságát, Tomásnak meg kell találnia a valódi elkövetőt. Ez vezeti el az áldozat titkos projektjéhez – és Hieronymus Bosch legezoterikusabb festményének, A gyönyörök kertjének rejtelmeihez. A kutatás végén a természet egyik legcsodálatosabb titka áll: az állatok intelligenciája, érzelmei és tudata.
Az Állati lelkek című könyvében a tudományos thriller mestere egy olyan kalanddal tér vissza, amely leleplezi az ember bestialitását, és feltárja az állati intelligenciát. José Rodrigues dos Santos az etológia legújabb tudományos kutatásaira alapozva arra késztet minket, hogy szembenézzünk az emberiség legsötétebb oldalával.