Posted by Publicus Intézet
>A magyarok többsége szerint elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor
Kínában találkozott Vlagyimir Putyinnal, és többségük szerint a magyar
kormányfő szándékosan kívánt oroszbarát nyilatkozatot tenni akkor,
amikor katonai hadműveletnek nevezte Ukrajna lerohanását – derül ki a
Publicus Intézet felméréséből. Mint azt az atv.hu is megírta, Orbán
Viktor Pekingben kétoldalú tárgyalást folytatott Vlagyimir Putyinnal. A két
vezető egyeztetett a magyar-orosz együttműködésről a gáz- és
olajszállítások, valamint a nukleáris energia területén. Most pedig a
Publicus Intézet felméréséből az is kiderült, hogy mi a véleménye a
magyaroknak a találkozóról.
A megkérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy Orbán Viktor
kormányfő Pekingben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A Népszava azt írja, lényegesen többen vannak azok, akiknek ez nem
tetszik, mint azok, akik nem látnak kivetnivalót abban, hogy miközben az
európai vezetők kerülik az Ukrajnát megtámadó orosz elnököt, addig a
magyar kormányfő tárgyal vele.
A Putyinnal történt találkozót 52 százalék nem – vagy „inkább nem” –
tartotta elfogadhatónak, míg a másik táborba, akik szerint elfogadható,
35 százalék tartozik. Azt, hogy ki miként vélekedik erről, döntően a
politikai preferenciák határozzák meg. 13 százalék nem válaszolt.
A Publicus Intézet rákérdezett arra is, hogy a találkozó kinek állhatott
érdekében. A válaszadók 32 százaléka szerint inkább Orbán Viktornak,
mert a gáz- és olajszállítások miatt fontos a jó kapcsolat Oroszországgal.
Hajszálnyival többen (33 százalék) gondolták azt, hogy mindkét félnek
érdekében állt, és csak 19 százalék vélekedett úgy, hogy inkább
Vlagyimir Putyinnak, mivel a nyugati szövetségi rendszerek tagjaként a
magyar kormány felértékeli, legitimálja a háborús agresszor
Oroszországot. A válaszadóknak ebben a csoportjában nagyítóval is alig
találni kormánypártiakat (1 százalék).
Putyinnal tárgyalva Orbán nem háborúnak, hanem – az orosz
propaganda fordulatát használva – katonai műveletnek nevezte Ukrajna
lerohanását. A relatív többség, a megkérdezettek 36 százaléka szerint a
magyar kormányfő szándékosan kívánt oroszbarát nyilatkozatot tenni, 23
százalék úgy ítélte meg, hogy csak diplomatikus akart lenni. Azzal a
megközelítéssel, hogy Orbán „tisztában volt kijelentése súlyával, de nem
tehetett mást”, 15 százalék értett egyet. Akadtak, akik arra a
következtetésre jutottak, hogy nincs jelentősége a szóhasználatnak:
igaz, ők nem voltak sokan (9 százalék). Annak lehetőségét, hogy Orbán
Viktor véletlenül fogalmazott így, elhanyagolhatóan kevesen tartották
valószínűnek (1 százalék). Tanácstalanságot jelez, hogy a nem
válaszolók aránya 17 százalékot tett ki.
Ennél is jóval többen (42 százalék) passzolták a következő kérdést,
amely arról szólt, hogy ki kezdeményezhette a „kétoldalú tárgyalásokat”.
Azok, akik véleményt formáltak, jobbára úgy gondolták, hogy
Magyarország volt a kezdeményező fél (39 százalék). Oroszországot 19
százalék jelölte meg.
A Fidesz – a törökökkel együtt – lassan másfél éve halogatja
Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti jóváhagyását. A
felmérésben résztvevők 17 százaléka szerint a magyar kormány
ezzel Putyin (Oroszország) kedvében szeretne járni. Azt a verziót,
hogy Erdogan (Törökország) kérését teljesíti a Fidesz, mindössze 3
százalék tartja valószínűnek. A legtöbben (35 százalék) arra hajlanak,
hogy Orbán mindkét vezetőnek meg akar felelni. Ez a magyarázat
leginkább az ellenzékiekkörében vált uralkodóvá. A megkérdezettek
pontosan negyede (25százalék) ezzel szemben úgy látja, hogy
„a kormány önállóan döntebben a kérdésben”. Főként a fideszesek
hiszik így. A nem válaszolókaránya ezúttal is magas volt (21 százalék).
Az is kiderült, hogy a magyar lakosság 54 százaléka szerint inkább a
szomszédunkban zajló orosz-ukrán háborúnak van nagyobb hatása
Magyarország jelenére és közeljövőjére, 10 százalék szerint inkább az
izraeli-palesztin konfliktusnak, 21 százalék szerint pedig mindkettőnek.
Elenyészően kevesen válaszolták azt (2 százalék), hogy ránk egyiknek
sincs érdemi hatása.
A Népszava megbízásából készült felmérés a magyarországi felnőtt
népességre életkor, nem és iskolázottság szerint reprezentatív.