Posted by
Bálint Ibolya
“Érkezéskor egy magas, szőke nő üdvözölte őket, aki Fräulein Doktor néven
mutatkozott be. Elmondta, hogy 15 heti kemény kiképzés vár rájuk a hírszerzés
terepmunkájából. Ez a zord nő azt is tudtukra adta, hogy egész ottlétük alatt
viselniük kell a maszkot: döntő jelentőségű volt ugyanis, hogy ha
dekonspirálódnak, az egyik német kém ne tudja azonosítani a többieket…”
A magas, szőke, zord nő dr. Elsbeth Schragmüller német mesterkém volt, aki
lefektette a mai hírszerző iskolák alapját. Az első világháború idején, az 1914-ben
német csapatok által megszállt Antwerpenben felfigyelt a lakosság a
szögesdróttal, őrhelyekkel körbevett kastélyra, a nap 24 órájában ott járőröző
német katonákra, a besötétített ablakokkal érkező és távozó autókra, az utasok
arcát takaró fekete maszkokra – ám akkor még nem tudták, hogy azok az utasok
az első professzionális kémiskola katédjai voltak. Jómagam egyáltalán nem
tudtam, hogy volt egy ilyen kémiskola, nem tudtam a magas, szőke, zord nőről
sem. Egészen addig, amíg nem lett ismét egy remek könyvem: “Kémek, titkok,
árulók – A hírszerzés története” címmel. Magyar nyelven mostanában jelent meg
a Kossuth Kiadó gondozásában, szerzője Jonathan J. More.
Mottója: A tudás hatalom. Ez a régi közmondás talán éppen a politikában és a
hadviselésben válik be leginkább, és ehhez járul hozzá a hírszerzés, az ókortól
napjainkig. Lehet, hogy Odüsszeusz volt az első mesterkém, még az ókorban?
Julius Caesar hadseregét is kémek előzték meg galliai háborúja kezdetén.
Richelieu bíboros? Vagy Nagy Frigyes, ki azt vallotta, hogy “óriási előny származik
abból, ha ismered ellenségedet, és ha felméred az ő hírszerzését és jellemét,
kihasználhatod arra, hogy rájátssz gyengeségeire.” Aztán Mata Hari, a náci
hírszerzési rendszer, az angol Bletchley Kódtörők, az amerikai háborús hős majd
kém Jack Dunlap, a CIA, az FBI…
Ez a könyv felidézi a történelem legérdekesebb, legvakmerőbb, legizgalmasabb
hírszerző műveleteit, a mesterkémek titokzatos és ravasz akcióit, egyúttal a
titkosszolgálatok működésének mindennapjait is. Szívből ajánlom mindenkinek.
Olvassa el, aki teheti!
A gazdagon illusztrált mű tanulmányozását élvezetessé teszi Pál Attila ékes-míves
fordítása, a mi csodálatos anyanyelvünkre.