A „gázai metró” és a felelősség

A Gázai övezet a világ egyik legsűrűbben lakott földterülete, ahol 365 km²-en (összehasonlításul Budapest 525,2 km²) közel kétmillió palesztin arab él. A terület 41 kilométer hosszú és 6-12 km széles. Körülbelül 70 000 izraeli él a gázai határterület több mint 50 közösségében. A 2014-es Erős szikla hadműveletet követően az évek során jelentősen megnőtt a területre költözők száma.

A palesztinok két rivális kormány között vannak felosztva 2007 óta, amikor a Hamász terrorszervezet erőszakkal átvette a Gázai övezet feletti uralmat Mahmúd Abbász palesztin hatósági elnök Fatah pártjától. Abbász azóta csak az autonóm területek irányítására jogosult Ciszjordániában (Abbász egyébként a vezetői pozíciót 2005-ben nyerte el, de választások hiányában négy évre szóló hivatali idejének 18. évében jár.)
A 41 km hosszú terület alatt több száz kilométeres alagúthálózat fut melyben bunkerhelyiségek is vannak. Az építményt Izrael „gázai metrónak” nevezte el. Ez a metró a jelenleg zajló Vaskardok háború kiemelten fontos célpontjai között szerepel.

Mi a funkciója?

Musza Abu Marzuk, a Hamász Politikai Iroda tagja a Russia Today tévének adott interjúban (2023. október 27) így válaszolt: (a fordítást a Middle East Media Research Institute (MEMRI) készítette).

Riporter: „Sokan kérdezik: Tekintve, hogy 500 kilométer alagutat építettek, miért nem építettek óvóhelyeket, ahol a civilek elrejtőzhetnek bombázás közben?”

Musza Abu Marzuk: „Azért építettük az alagutakat, mert nincs más módunk arra, hogy megvédjük magunkat [operatívokat] a célba vételtől és legyilkolástól. Ezek az alagutak arra valók, hogy megvédjenek minket a repülőgépektől. Az alagutak belsejéből harcolunk”.

Abu Marzuk hozzátette, hogy mivel a Gázai övezetben élők 75%-a menekült, tehát az ENSZ felelőssége megvédeni őket, továbbá „a Genfi Egyezmény szerint a megszálló [Izrael] felelőssége, hogy minden szolgáltatást biztosítson számukra, amíg megszállás alatt állnak.”

A „metró” története

Az alagútépítés Gázában még azelőtt megkezdődött, hogy Izrael 2005-ben kivonta csapatait és telepeseit az enklávéból. Két évvel később Hamász terrorszervezet átvette az irányítást az övezet felett, ekkor fokozódtak a projekt munkálatai. Ennek következtében Izrael és Egyiptom biztonsági okokból korlátozni kényszerült az áruk és az emberek szabad mozgását a határon.

Az alagutak többféle típusúak

A Hamász által ellenőrzött, Egyiptomba vezető alagutakat fegyverek és egyéb anyagok csempészetére használták. A csempész tevékenységet Egyiptom az alagutak elárasztásával vagy megsemmisítésével többnyire leállította.
Kereskedelmi alagutak, amelyeket a Hamász és más terroristacsoportok működtetnek a csempészett árukból származó bevételek megcsapolásával, illetve más illegális művelethez.
A Hamász támadó alagútjai, amelyeket izraeli behatolásra használtak, azzal a céllal, hogy robbanóanyagokat próbáljanak elhelyezni izraeli posztok alatt. Ilyen alagutat használtak Gilád Salit izraeli katona elrablásához 2006-ban.

A támadó alagutak semlegesítése

A hadsereg a 2014-es gázai háború után (Erős szikla hadművelet) javasolta [határvédő] akadályok megépítését. A harcok során a Hamász nagymértékben kihasználta az alagúthálózatot, hogy bármikor bevethető harcosokat küldjön Izrael területére. Az alagutak révén szabad mozgást tett lehetővé a terroristák és a fegyverek számára a Gázai övezeten belül.

Az 50 napos háború idején az izraeli hadsereg 14, izraeli területre átnyúló alagutat semmisített meg, továbbá 18 belső alagat, és megcsapolta a Hamász fegyverraktárait.

A 2014-es gázai háború után a hadsereg további akadályok építését javasolta. Három és fél év alatt, 3,5 milliárd sékeles költséggel 2021 decemberére felépült a Gázai övezet körül a kerítésrendszer a föld felett és alatta is, véget vetve a palesztin enklávéból induló, határokon átnyúló alagutak veszélyének.

A 65 kilométer hosszú, 6 méter magas föld feletti kerítésrendszerhez kapcsolódik a föld alatti akadály, amely a teljes gázai határvonalat követi, illetve a tengerbe telepített bevehetetlen hullámtörőt. A fizikai akadályokat fejlett szenzorokból és megfigyelő eszközökből álló rendszer egészíti ki az alagutak észlelésére. A hasonló ahhoz, amely az izraeli–egyiptomi határ mentén húzódik.

Tanúvallomás

„Motorkerékpárra raktak, felrobbantották az általunk épített kerítést, azt a két és fél milliárd dolláros elektronikus kerítést, ami nem segített semmit” – nyilatkozta a Hamász fogságából múlt hét hétfőn szabadult 85 éves Jocheved Lifshitz az újságíróknak. Felidézte, hogy a foglyokat csoportokra osztották kibucok és lakosok szerint, és nedves talajon gyalog bevezették őket „alagutak szövevényes hálózatába”.

Lifshitz elmondása szerint az egyik alagúton át egy nagy terembe érkeztek, ahol körülbelül 25 másik túszt gyűjtöttek össze.

Méretek

A 2021 májusi, 11 napig tartó Falak őrzője hadművelet során az izraeli hadsereg célba vette a „metrót” és csapást mért több mint 100 kilométernyi alagútszakaszra. A Hamász eközben azt állította, hogy alagútjai 500 kilométert tesznek ki, és csak ezek 5%-át érte kár.
Az iráni hadsereg vezérkari főnöke szerint több mint 400 kilométernyi alagút van a Gázai övezet északi szakasza alatt.
„Némelyiken járművek és motorkerékpárok is közlekedhetnek” – mondta Mohammad Bagheri vezérőrnagy egy polgári védelemről szóló konferencián Teheránban az iráni Tasnim hírügynökség szerint. Bagheri azt állította, hogy néhány alagútnak Izrael területén belül van bejárata.

Akadnak olyan nézetek, hogy egyes alagutak akár 45 méter mélyen futnak.