Posted by Szekeres István
>Mára már odáig jutottunk, hogy az egész úszótársadalom Milák Kristófként akar újabb olimpiai aranyérmet nyerni Párizsban. Veled, uram, de nélküled?
Mert maga a bajnok még nem kezdte el a felkészülést, és egyelőre az is kérdés, hogy ismét nekilát-e.
A Milák-ügy országos beszédtéma lett. Boldog-boldogtalan beleszól, érvel, vitatkozik.
Még politikai elemzők is beleártják magukat, általános morális körítést mázolva rá. A frázisszerű véleményeket azért kell mellőzni, mert nélkülözik a sport speciális belső világának az ismeretét. Ilyen alapon akár az űrhajózás kérdéseiről is folyhat – nem sokat érő – disputa.
A pillanatnyi helyzet
Milák Kristóf júniusban bejelentette, hogy kihagyja a fukuokai vébét. Három hónapos szünetet tart, mert fizikailag és mentálisan sem érzi magát alkalmasnak arra, hogy a saját belső igényei szerint versenyezzen. Szeptemberben újrakezdte az edzéseket, de nem a szükséges intenzitással. Beharangozták ugyan, hogy a budapesti világkupán visszatér, mígnem október 17-én kiderült, hogy mégsem áll rajtkőre a Duna Arénában. Természetesen Kristóf felkészítői és Sós Csaba szövetségi kapitány is tisztában volt azzal, hogy valami baj van…
-Az edzője, Virth Balázs szerint Milák fél éve nem végez az élsporthoz szükséges edzésmunkát, és a 24. órában van, ha komolyan gondolja az olimpiai felkészülést.
„Többször elmondtam már, hogy a zsenik gyakran átírják a tankönyveket, de van, amit nem lehet. Akinek ilyen tehetséget adott a sors, és nem hozza ki magából, az katasztrófa” – fogalmaz a szövetségi kapitány.
Három lehetséges megoldás áll a versenyző előtt. Egy: befejezi a pályafutását, visszavonul. Kettő: ha a kelleténél később is, de elkezdi az olimpiain felkészülést; a kivételes tehetségével még így is célba érhet. A harmadik már csak igen ingoványos lehetőség: kihagyja a párizsi Játékokat, de megpályázza Los Angelest, hiszen még akkor is csak 28 lesz… Az élsport legmagasabb szintjén azonban hosszabb időt, akár egy-két évet is kihagyni büntetlenül már nem lehet.
Munkajogi aspektus
A kialakult bábeli nyelvzavarban leginkább a szövetség elnökének, Wladár Sándornak a nyilatkozata vágta ki a biztosítékot: „Az, hogy nyolc hónappal az olimpia előtt még mindig azt hallom, hogy keresi az utat és a motivációt, hogy nem látjuk edzésen, nem tudjuk hol van, mély szomorúsággal tölt el. A magyar rajongók éhezik a sikert, amit Tokióban láthattunk. Ő tartozik Magyarországnak annyival, és tisztelje meg önmagát azzal, hogy elvégzi a munkát, hiszen olyan talentum van benne, ami nagyon kevés sportolónak adatott csak meg életében, talán csak Egerszegi Krisztinát tudom mondani.”
A magyar közélet már tisztázta: Milák Kristóf – anyagi értelemben – nem tartozik Magyarországnak. Nyert olimpiát, vébét, és külön szakmai csodát is varázsolt az amerikai szuperúszó, Michael Phelps 200 méteres pillangó-világcsúcsának a megjavításával.
Mindezért megkapta a szokásos állami jutalmat. Kifizették.
Más kérdés, hogy jár-e fizetés neki, ha nem edz. Vagy működnek-e anélkül is szponzori szerződések.
Az olimpiai és világbajnok pólós, Gergely István, a munkáltató Budapesti Honvéd ügyvezető elnöke úgy véli, Milákkal annyi a feladata, hogy benntartsa az úszósportban: „Az egyesületünk nem fog olyan szankciót alkalmazni, amely hátráltatná. Az őt szerető, benne bízó embereknek egyetlen dolguk van, hogy támogassák minden eszközzel, ami ahhoz vezethet, hogy visszataláljon.”
Kicsit túltolták a Wladár-nyilatkozatot bírálók is. Mert volt a szavaiban szívhez szóló üzenet is: „tisztelje meg önmagát azzal, hogy elvégzi a munkát”.
A sportág érdeke
Sós Csaba szövetségi kapitány szerint a váltók szempontjából is fontos lenne Milák visszatérése. Nélküle jelentősen csökken az esély arra, hogy egy váltó megszerezze az olimpiai kvótát, így akár 3-8 úszó is itthon maradhat. A sportág természetes kívánalma, hogy amint a versenyzők tömegéből kinő egy zseni, az
továbbra is produkáljon nagy eredményt, és erősítse meg az úszósport – anyagiakban is megjelenő – kiemelt állami besorolását.
Ezzel a teherrel a vállán áll magányosan a versenyző, miközben záporozik rá a köz kívánságözöne.
“Olyan versenyzőnek motivációt találni, aki mindent megnyert már, a legnehezebb feladat” – mondta az edzője, Virth Balázs.
Megszólalt a korábbi edzője, Selmeci Attila is, akivel az olimpia után, két éve váltak el az útjaik. (Sós Csaba szerint: „Csak ő volt az, akivel Kristóf olimpiai bajnok tudott lenni. Attila rendkívül felkészült szakember, tekintélye van a sportágban, nem csak az intelligenciája, a viselkedése és az egyénisége miatt, hanem a hatalmas tudása miatt is.”)
Nos, Selmeci mester új szempontot is képbe hozott: „Nincs felhatalmazásom, hogy részletekbe menjek, de drámai dolog történt Kristóf életében. Elvesztette egy nagyon közeli hozzátartozóját, ami egészen biztos, hogy tovább nehezítette a helyzetét.”
Szándékosan nem idézem Hosszú Katinkát. Tisztelem, becsülöm az eredményeit, de úgy látom, hogy amint kiszáll a medencéből, valóságos métely a sportágban. A populista vezetőellenességével is magát fényezi. A nagyon magas polcon lévő vezetőkhöz persze dörgölőzik, hogy az exhibicionista önzését, hatalom- és pénzéhségét kielégíthesse.
Ahogyan Egerszegi Krisztina edzőjét, az úszósportunk kiemelkedő szakemberét, Kiss Lászlót meggyalázta és kinyírta, az megbocsáthatatlan bűn.
Új szerep?
Egyedül abban lehet bízni, hogy a Milák Kristófhoz legközelebb álló (szak)emberek tudnak hatni rá, és meggyőző, jó szóval kisegítik a mentális gödörből.
Ha nem sikerül, a versenyző kilép a sportágból. Az sokaknak fáj, de nem lesz soha nem látott fejlemény. Egerszegi Krisztina 22 volt, amikor visszavonult, Wladár Sándor – ugyancsak olimpiai bajnokként – pedig 23, éppen annyi idős, mint most Kristóf.
De akkor hogyan és hova tovább?
Idézet: „Olimpiai bajnokunk az aktuális tudását tesztelte. Nem az úszót, hanem az autóversenyzőit. Így aztán nem is úszónadrágban, hanem a Zengő Motorsport
versenyöltözetében, az Örkény határában lévő Euroringen, néhány őrült tempóban bevett kanyar után csípte el őt a 24.hu.” Kifejtette, hogy régi a vonzódása az autókhoz, a sebességhez.
Kikapcsolódásnak is nyilván megteszi. De óva intem attól, hogy a híre, neve, ismertsége támaszával lépéseket tegyen a bulvár celebvilága, a kétes népszerűség felé. Hogy elveszítse a legértékesebb önmagát.
Címkép: Kovács Tibor/MTI/facebook