Posted by Nem számítottunk erre a döntésre, de nem is lepődtünk meg – válaszolta Czinki Ferenc, a Szépírók Társasága elnöke arra a kérdésre, hogy látható volt-e bármi előjele a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) október 30-án nyilvánosságra hozott szigorú ítéletének. A kulturális szervezetek támogatását szervező és kiutaló intézmény döntését ráadásul a lehető legrosszabb időpontban hozta, „az őszi fesztiválunk, közgyűlésünk és díjátadónk utáni első munkanapon” – ahogy azt a közösség a Hírklikkhez is eljuttatott kommünikéje kiemelte.
A látszólag az államtól függetlenül, alapítványi struktúrában működő NKA, az éves bevételének, illetve rendelkezésre álló vagyonának egy jelentős részét a Szerencsejáték Zrt. nyereségéből, valamint a pályázók által befizetett (európai szinten egyébként példátlan) nevezési díjakból kapja, tehát elvileg nem kellene, hogy a költségvetés rossz helyzete éreztesse hatását. 2022-ben mégis drasztikusan lecsökkentette a pályáztatásra fordított összeget, a Szépírók Társasága támogatását pedig már akkor elharmadolta, azaz csak az eredetileg tervezett összeg 33 százalékát utalta el a rezsiválságra és a háborús helyzetre hivatkozva. A közösség pályázatát „az előző évek sikeres pályázati anyagaival megegyező színvonalon, hasonló tartalommal állítottuk össze, valamint az igényelt költségvetésünket is az általunk is ismert, szerényebb méretű keretösszegnek megfelelően terveztük meg” – írták közleményükben. A harmadolás helyett azonban a támogatás teljes megvonását hozó döntést ezért – mint írták – nehezen tudják máshogy értelmezni, mint „a hazai független irodalmi-kulturális civil közösség elleni, a független színházak kivéreztetéséhez hasonló egyértelmű és nyílt politikai támadásként, elhallgattatási szándékként”.
Czinki Ferencet megkérdeztük arról, hogyan látják, ez a váratlanul szigorú döntés összefügghet-e azzal a kialakult vitával, amely a Magyar Műfordítók Egyesülete (MEGY) és a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díj körül alakult ki. Az I. kerületi önkormányzat (ahol egy 2022-es időközi választás után többségbe került a Fidesz) a szakma – beleértve az ellenzékinek csöppet sem bélyegezhető Írószövetséget – javaslata ellenére határozott a díj odaítéléséről, azt Yann Casparnak szánva, aki fajsúlyosabb műfordítói teljesítményt egyelőre nem tett le az asztalra, sokkal inkább ismerhető ő Mathias Corvinus Collegium (MCC) kutatójaként, aki könyvet írt Orbán Viktor 12 éve hatalmon címmel, rendszeres szerzője a Mandinernek, vendége a Hír TV-nek, legújabban pedig Orbán Balázs könyvének fordításával foglalatoskodik. Ő kapta meg a kulturális életben kiemelkedőnek számító 3000 eurós díjat – ahogy azt Hetényi Zsuzsa, a MEGY elnöke az Indexnek elmondta. Válaszul a számukra felháborító döntésre a műfordítók alternatív Tóth Árpád díjat alapítottak, amit pedig végül a Szépírók Társasága karolt fel. Többek között ennek az elismerésnek az átadása történt meg a hétvégén. (Amit végül megosztva Alföldi Mária hollandra műfordító, valamint Vjacseszlav Szereda történész és orosz műfordító kapott.)
Czinki Ferenc a feltételezésre, hogy lehetett-e valamiképp az újfent Librit tulajdonló MCC-től egy kicsinyes bosszú a támogatás teljes megvágása, úgy reagált, hogy ezt nem állíthatja, és nem is feltétlenül gondolja, hogy „akkora nagy halak lennénk, hogy ezt a döntést kifejezetten hozzánk időzítették”, de azt azért hozzátette, hogy tudatosan fogalmazták meg a közleményt úgy, hogy ez az összefüggés kiolvasható belőle. „Az azonban tény, hogy az időzítés számunkra pszichológiai szempontból is kifejezetten kellemetlen volt” – vallotta meg.