Posted by Amikor a hóhért akasztják!
László Ágnes
>Operatőrnek készültem, a jogi egyetemen doktoráltam, újságíró és kommunikációs szakember lettem. Az első írásaim gimnazista koromban jelentek meg. Pályafutásom alatt több száz portrét, mélyinterjút készítettem. Politikusokkal, tudósokkal, írókkal, művészekkel, akik olyan gondolatokat, történeteket osztottak meg velem, amiről korábban még nem beszéltek senkinek. Ezekből az interjúkból aztán könyvek is születtek. Gazdag életem volt. Kiváltságos
voltam? A szerencse vagy valami más segített abban, hogy az interjú alanyaim ennyire kitárulkoztak? Tény, hogy az alkotói szabadságért sok mindent feláldoztam, de sok mindennel gazdagodtam. Miként, hogyan? Erről kérdezett Sebes György a Hír TV Volt egyszer… című műsorában.
Kiderül:
miért nem vettek fel az első jelentkezésemkor az egyetemre, milyen szerepe volt Baranyi Ferenc, költőnek az életemben, hogyan kerültünk Váncsa Istvánnal a Volánbusz című üzemi laphoz, milyen volt a Képes7 és a Kurir alapító főmunkatársaként létezni, milyen hozama volt annak, hogy a rendszerváltás éveiben gyakorlatig a Parlamentben éltem, hogyan ismertem meg Fábry Pált, a magyar Pulitzer-díj megalapítóját, miként lehettem Németh Miklós miniszterelnökkel 1989 márciusában Moszkvában, amikor ott sorskérdésekről tárgyalt Gorbacsovval és miként lett meghatározó a gondolkodásomra Simon de Beauvoir Mandarinok című könyve
Azt viszont sajnálom, hogy a beszélgetésből kimaradt, hogy idén februártól Kereszty András felkérésére és a szerkesztő bizottság egyhangú egyetértésével az Ujnepszabadsag.com egyik szerkesztője lettem és ez is boldoggá tesz.
A Sebes György készítette iinterjú László Ágnessel a Heti TV-ben