Posted by Köves József: A betörő és a dizőz
Kolbe Gábor
Krimi? Ponyva? Dokumentumregény? Romantikus szerelmi történet? Történelmi kalandregény? A kérdésre az olvasó maga találja vagy adhatja meg a választ. Mert minden egyszerre. A betörő és a dizőz című kisregény nyersanyagát egy 1947-es, az akkori sajtóban jelentős teret kapott rendőrgyilkosság kínálja, Köves József pedig eköré fonja a cselekmény szálait.
Az egyik főszereplő – főhősnek túlzás lenne titulálni – Sántha Dezső (a címben megjelölt betörő), művésznevén Angelo. Igazi pesti dzsigoló, vagyis bértáncos, aki a háború után a még éppen csak éledező Budapesten „kavar”. (Ma eszkortlegénynek neveznék…) Nappal artista és parkett-táncos, éjszaka betörő, és nem csupán az alvilággal ápol szoros kapcsolatot, de sokan ismerik, sokaknak tesz extra szívességeket, megbízhatóan szállít beszerezhetetlen árukat, bejáratos a művészek öltözőjébe.
A regény lapjain éppen ezért köszönnek ránk a korszak olyan hírességei is (ők nem celebek, megdolgoztak az ismertségért…), mint Latabár Kálmán és Alfonzó. A főváros mulatóiban és varietéiben Sánthával együtt ők szórakoztatták az éjszakai élet közönségét. Abban a korban Honthy Hanna és Sárdy János tündöklő csillagai voltak a zenés színpadnak, de a nevük a fiatalabb korosztálynak keveset mond – vagy éppen semmit.
A megtörtént események feldolgozásához a szerző láthatóan komolyan beleásta magát a korabeli sajtótudósításokba – ezért nemcsak a bűncselekményt taglalja nagy alapossággal, de élvezetesen festi le (ha lehet ilyet mondani) a múlt század negyvenes-ötvenes éveinek Budapestjét is. Ismerős helyszínekre kalauzolja el az olvasót, és hitelesen – ugyanakkor élvezetes könnyedséggel – ábrázolja azt a társadalmi és szociológiai környezetet, amiben a kor budapesti polgárai éltek.
Megelevenedik előttünk a még romos főváros, a nagykörúti villamosok – és persze a mulatók világa. És miközben az olvasó megismerkedik ezeknek az éveknek a hírességeivel, a társalgásban érzékletesen szólal meg a fővárosi aszfaltnyelv, amit még hívnak jassznyelvnek, de argónak is. „Kérsz egy blázt?” hangzik el a cigarettakínáló kérdés, de ma már azt is csak a hatvanasok (vagy attól felfelé) tudják, mennyi pénz volt a „két kiló” (nem kétezer: csak kétszáz forint…), amiért a Tangón (Teleki téri használtcikkpiac) értékes dolgokat lehet vásárolni…
A regény címében pedig ott az utalás – az érzelmi szál. Az úri betörő nagy szerelme, az énekes-táncos Németh Marica, aki nem azonos az ismertebb operettszínésznő Németh Marikával. Kapcsolatuk legalább annyira viharos, mint Angelo élete. A két főszereplő jellemábrázolása elég egyszerű – hiszen őket is a tudósítások, riportok soraiból kellett az írói fantáziának elevenné alakítani –, de teljesen világos, áttekinthető, ahogy az egész regény maga.
A betörő és a dizőznek a forgatókönyvekre emlékeztető stílusát könnyű megszokni. A történetet a párbeszédek uralják, ezek közé ékelődnek a korabeli tudósítások szándékosan bulvárosnak hagyott sorai – melyeket a szerző tapintatosan és hitelesen vegyít a fikció elemeivel. Pergő, filmszerű a regény, amely két – nem egyforma hosszúságú – részből áll. Az első rész Angelo fénykora és lebukása, a második (rövidebb) egység Marica életét kíséri végig. Itt az olvasó szembesülhet azzal, hogy a kort milyen mélységig itatta át a politika, és hogy az államhatalom hogyan volt képes markánsan (és visszautasíthatatlanul) befolyásolni az egyes emberek, a kisemberek életét.
A betörő és a dizőz kellemes, könnyű olvasmány, a rendszeres olvasó két-három estén a végére juthat, de felhabzsolható egy hosszabb vonatút alatt is. Merném ajánlani a fiatalabb korosztályoknak is, mert számukra ez már történelem.
Köves József
Csakhogy ez a történelmi fantasy maga volt a valóság.
Köves József: A betörő és a dizőz
K.u.K. Kiadó, Budapest, 2023
176 oldal, teljes bolti ár 2500 Ft,
online ár a libri.hu-n 2375 Ft,
ISBN 978 615 618 8304
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
1947. Két rendőrgyilkos esete kavarta fel a közvéleményt. Az egyik Sántha Dezső és szerelme, az énekes-táncosnő, Németh Marica szerelmének története, róluk szól ez a regény. Sántha – más néven Angelo – a pesti Broadway kedvence volt: hivatásos artista és táncos, a nők bálványa, dzsigoló, aki a késő délutáni órákban betörni járt, hogy az éjszaka koronázatlan királya lehessen és busásan megvendégelje, ajándékokkal halmozza el híres színész barátait. Menekülés közben agyonlőtt egy nyomozó tisztet, ezért kötél általi halálra ítélték.
De mert a kékcédulás választás évében már mindent átszőtt a politika, Marica is – bár addigra már szakítottak – sokáig viselte barátja gaztetteinek következményeit: eltiltották a színpadtól, s mert nem vállalta, hogy a politikai rendőrség informátora legyen, internálták Kistarcsára, majd szabadulása után még sokáig fizikai munkával tartotta fenn magát.
A dokumentumokra épített, izgalmas bűnügyi regény olvasmányosan mutatja be a kort, ismert és ismeretlen szereplőivel, megjelenítve a közélet figuráit is.
A szerző megírta a másik korabeli rendőrgyilkos, a hírhedt Hekus Dönci történetét is.