Posted by Sz. I.
Előre bocsátom, nem tudnék és nem is akarok igazságot tenni a tipikus botrányban, amilyenből éltünk már át hasonlót tornában, úszásban is…
Most itt az újabb.
A Sebestyén Korcsolya SE-t azzal vádolták meg, hogy fizikailag és lelkileg bántalmazzák a fiatal műkorcsolyázókat. Az Európa-bajnok Gór-Sebestyén Júlia több mint tíz éven át a saját klubjában edzette a fiatalokat, akik közül több utánpótlás- és felnőttválogatott is kikerült. Szerinte lejárató kampány indult ellene. A szövetség vizsgálatot indított. Ez a vizsgálat szűnt meg a napokban. Az Elsőfokú Etikai és Fegyelmi Bizottság (de szép név!) egyik indoka az volt, hogy a bejelentésekben megjelölt időpontok alapján elévültek az esetek, a másik pedig az, hogy a bejelentőktől kért, a vádakat pontosító és részletező dokumentumokat nem kapták meg, így a várt együttműködés hiányában nem látták értelmét az ügy folytatásának.
De a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) a birtokában lévő dokumentumokat átadta a gyermekvédelmi hatóságnak és a rendőrségnek, hogy ők is vizsgálatot indíthassanak.
Közben Júlia a teljes, 18 fős csapatával a Ferencvárosi Torna Clubba igazolt.
Évtizedek óta hallunk jégmamák és jégpapák örökös elégedetlenségéről, az edzőkkel vívott csatáiról. Az tény, hogy a sportágban a szülők is jelentős anyagi áldozatot hoznak, de gyakran túlértékelik a gyermekük képességeit, és ha nincs kellő siker, a szakemberek ellen fordulnak, bennük keresik a hibát.
A különböző panaszokból vádak is megszületnek.
Az Indexnek egy – figyelem, ez is fontos: név nélkül nyilatkozó – szülő arról számolt be, hogy gyermekének a mínusz két fokban le kellett vennie a korcsolyáját, és a jégen, harisnyában állva, büntetőgyakorlatokat végeznie. Másik állítás szerint sérült gyereket kényszerített, hogy folytassa az edzést. Az egyik panasz szerint: „Volt, akit Sebestyén
erősen megfélemlített, volt olyan, akivel nagyon durván bánt. Engem nem bántalmazott fizikálisan, de sosem hallgatott meg senkit, semmilyen kérés vagy sérelem nem érdekelte.”
Több sportág utánpótlás-nevelő edzőjével beszélgetek hosszú évek óta. Az egyik tipikus megállapítást idézem: „A szülők gyakran türelmetlenek. Volt olyan, aki semmit nem tudott
a sportágunkról, amikor beíratta a gyerekét, de már a második edzés előtt, amelyikre elkísérte, szakmai tanácsot adott, mit hogyan kellene csinálnom. Azt a megoldást választottam, hogy szülők nem nézhetik végig az edzést. Előtte és utána beszélgethetünk persze.”
Hadd idézzem fel kétszeres olimpiai bajnokunk, Magyar Zoltán ifjúkori történetét. A mestere, Vígh László azt mondta neki, hogy adott gyakorlatot még egyszer meg kell próbálnia. A gyerkőc elfutott, és hisztériázva kiabált vissza, hogy ő bizony nem megy vissza a szerre… És az edző akkor már ráparancsolt! A bajnok a pályafutása végén úgy nyilatkozott: „Vígh László szigora nélkül soha nem lett volna belőlem olimpiai bajnok.”
Nem tudni, hogy Sebestyén Júlia ügyében mire jut a gyermekvédelmi hatóság és a rendőrség.
Igazában a sportágon a sor. Néhány éve az úszásban már alkottak „gyermekvédelmi” kódexet. Ugyanarra készülnek a korcsolyázók is: „A MOKSZ a gyermekvédelmi programjának keretében jelzőrendszert kíván bevezetni, ezért átdolgozza az érintett szabályzatait, külön etikai kódexet alkotva a sportolók, az edzők és a szülők részére.
Emellett az edzőknek a korszerű edzésmódszerekről – különös figyelemmel a pozitív ösztönző eszközökre – továbbképzést szervez. A MOKSZ a holland és a francia korcsolyázószövetséggel közösen résztvevője egy Erasmus+ gyermekvédelmi projektnek, melynek keretében – egyebek mellett – szeptemberben nemzetközi gyermekvédelmi konferenciát szervezett” – olvasható a korcsolyaszövetség közleményében.
Kiemelem: a kódex a sportolók, az edzők és a szülők feladatait rögzíti. Csak ennek a hármasnak a konszenzusa vezet sikerre a versenyeken is.
Címkép: Sebestyén Júlia/ Micheller Szilvia/nso.hu