Posted by A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjává választották Fürjes Balázst. Az előzmény annyi, hogy őt itthon a hatalom választotta ki, nem önerőből jutott a megtisztelő lehetőség közelébe. Róla annyit tudunk, hogy 2015-ben az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos lett, így a 2024-es olimpia megrendezésére vonatkozó budapesti pályázat kormányzati felelőse is. Nincs sem élsportolói, sem sportvezetői-sportdiplomáciai múltja, pedig a NOB-tagság annak az elismerése. Nem volt más, mint a magyar sportlétesítmény-építés szorgos propagátora.
Az igaz, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság is neki szavazott bizalmat, de ugyanaz a társulat 1984-ben az olimpiai távolmaradásunkra is igent mondott. A naponta a sportban, a sportért, és nem távirányítással dolgozó száz szakembernek a tíz százaléka sem voksolt volna rá.
Imitt-amott már olvasni, hogy ő lett a magyar NOB-tag. Csak hát ez nem így van. Igaz, hogy magyar, és az is, hogy most már NOB-tag, de a megállapításnak olyan áthallása van,
mintha bármely országnak joga lenne tagot küldeni a grémiumba. A NOB-nak 99 tagja van, ők azonban csak 75 országból kerültek ki – mindenekelőtt az egyéni életútjuk elismeréseképpen. Nem is az a feladatuk, hogy az országukat képviseljék a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, hanem ellenkezőleg: a NOB-ot a hazájukban.
Hogy minek köszönhető Fürjes megválasztása? Nem a személyének. Hanem a magyar sport hagyományos eredményességének, a nagy elődök példamutató munkásságának, amellyel másfél évszázadon keresztül az olimpia ügyét szolgálták.
Fürjes Balázs az ötkarikás történelem potyautasa.
Címkép: a NOB zászlója