Közel-kelet eszkalációs küszöbön

Posted by

Feledy Borond
>Sziasztok! Eszkalációs küszöbön a közel-keleti konfliktus, Orbán egyedüli uniós kormányfőként Pekingben ünnepli az Övezet és Út évfordulót, miközben Brüsszel a nagy EU-USA csúcsra készül pénteken.  Elképesztő nyugati diplomáciai manőverezés zajlik a Hamász-Izrael háborúval kapcsolatban. Az izraeli védelmi miniszter egyértelművé tette, hogy a Hamász megsemmisítése a céljuk. Eközben Libanon felől továbbra is rakétáznak Izraelbe a Hezbollah erői. Utóbbinak az ellátási lánca gond nélkül Iránig nyúlik, jóval erősebb és felszereltebb, mint a Hamász. A Gázai-övezetben így nem mindegy, hogy milyen művelet indul be: milyen humanitárius következményekkel, mennyi izraeli erőt lekötve, milyen hosszan. Ezért is utaztak annyian Tel-Avivba, hogy tájékozódjanak és győzködjenek:

    • Első nyugati vezetőként az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken már múlt csütörtökön a helyszínen volt, ahol elmondta, hogy nemcsak hivatalos minőségben, hanem mint üldözött zsidó családok leszármazója áll ott Netanjáhú mellett. Ez önmagában adott némi munkát az arab sajtónak több országban. Másnap Lloyd Austin védelmi miniszter repült be.
    • Ezúttal az EU sem maradt le: a két alapvetően Izrael-párti intézményi vezető, Roberta Metsola EP-elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke együtt látogatták meg az egyik immár felszabadított kibuc helyszínét és tanúskodtak a mészárlásról közösségi médiafelületükön.

Az USA a második repülőgép-hordozó flottát is átirányította a közelbe, mivel Irán emelte a tétet. A gázai övezet határán felvonuló izraeli sereg láttán Teherán üzent az ENSZ-en keresztül, hogy következményekkel jár, ha tényleg bevonulnak. Erre Washingtonból lőtték fel a postagalambot, hogy jobb, ha Irán kimarad ebből a konfliktusból. Ez az üzengetés még a hírlevél leadásakor is aktívan zajlott.

      • A korábbi USA-iráni fogolycsere megállapodásban felszabadított 6 milliárd dollárt gyorsan újra befagyasztották, úgy tűnik, még Katarban érték a pénzt.
      • Érdekesség, hogy az Ábrahám-egyezményt összehozó Trump ezúttal beleszállt Netanjáhúba, és felemlegette, hogy Bibi nem támogatta (eléggé) annak idején az iráni Qud-vezér drónos likvidálását. Holott Trump indította el a hullámot, hogy Jeruzsálembe kerüljenek a nagykövetségek és vejével, Jared Kushnerrel kifejezetten Izraelpártinak számított.
      •  Ellentétes fordulatot látunk India részéről. Új-Delhi korábban óvatos volt a muszlim népessége miatt a palesztin kérdésben, mostanra viszont Modi a hindu nacionalizmussal kikapcsolta ezt a tényezőt, így egész Izrael-barát nyilatkozatot tett. Ezt előzte meg a 2017-es történelmi látogatás Tel-Avivban, amikor a nemzetközi gyakorlattal ellentétben meg sem állt Ramallahban, a Palesztin Hatóság székhelyén. Ezzel egyben Pakisztánnak is üzent, hogy mit gondol az iszlamista terrorizmus kigyomlálásáról.
      • Az európai muzulmán csoportok megosztottak a krízissel kapcsolatban, Franciaroszágban a helyzet kiélezett. Az Arras-i gimnáziumban pénteken egy iszlamista radikális fiatal agyonszúrt egy tanárt, hétfőn bombariadó volt, a közel-keleti konfliktus tehát importálja a feszültséget az európai közösségekbe. Brüsszelben svéd szurkolókat lőtt agyon egy terrorista.

De mi a következő lépés? Ha megtörténik a Hamász likvidálása, akkor kérdés, hogy ki fogja felügyelni a Gázai-övezetet. Az izraeliek megszállni tartósan aligha szeretnék, így felmerül, hogy a Ciszjordániában lévő Palesztin Hatóság kapja meg ezt a szerepet, mint ahogy eredetileg a felállás szólt. Abbász se nem fiatal, se nem makulátlan, de igazából nem sok más diplomáciai opció van.

    • A másik kérdés, hogy Egyiptom valamely nemzetközi megállapodás keretében hajlandó lesz-e ellenőrzött módon beengedni palesztinokat a Sínai-félszigetre. Biden elvileg benéz Kairóba is, hogy egyezkedjen.

      Heti Feledy