Az ügyészség szeptemberi közleménye szerint gyermekpornográfia miatt indítványozott letartóztatást, mert egy állami szervnél korábban vezető beosztásban dolgozó ember munkahelyi laptopján igencsak kínos képeket találtak. A vádhatóság szerint a felvételek között kiskorúak szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf tartalmak voltak, amelyek egy része 12. életévét be nem töltött személyt ábrázolt. A bíróság ebben az ügyben szeptember 17-én elrendelte a gyanúsított letartóztatását. Az ügyészség indoklása szerint erre azért volt szükség, mert az 5-től 10 évig terjedő büntetési tétel jelentette fenyegetettség, a bűncselekmény jellege és körülményei alapján csak így biztosítható, hogy a férfi ne szökjön meg, ne befolyásolhassa a bizonyítást, illetve ne kövessen el újabb szándékos bűncselekményt – idézi fel az ismert esetet a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzése.
A letartóztatás a büntetőeljárási törvény szerint alapvetően csak a terhelt jelenlétének biztosítása, a szökés, elrejtőzés veszélyének fennállta, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el – emlékeztet az ügyvéd, aki szerint ez ebben az esetben nem valószínű.
Közben kiderült, hogy az érintett extisztviselő N. J. – állítólag Orbán Viktor egykori gimnáziumi osztálytársa –, aki az agrártárca alá tartozó Nemzeti Földügyi Központ (NFK) elnöke volt 2019-től egészen a titokban tartott felmentésééig. Az ő esetében milyen megfontolások alapján valószínűsítik, hogy elrejtőzne, esetleg ismét pedofil tartalmakat töltene le az internetről? – teszi fel a kérdést az írás, amely arra is rámutat, hogy a bizonyítási eljárást még a szabadon hagyása sem befolyásolhatná, hiszen az ő számítógépén találták meg a kifogásolható tartalmakat.
Magyar egy másik ügyet is felhoz: Kaleta Gábor volt perui nagykövetét, akit 19 ezer pedofil tartalmú felvétel birtoklása miatt egy év szabadságvesztésre ítéltek, ennek a végrehajtását azonban felfüggesztették (igaz, 540 ezer forintos pénzbüntetés fizetésére is kötelezték). Az ő esetében viszont nem tartottak szükségesnek a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedést.
A joggyakorlat elég ellentmondásosnak tűnik – szögezi le Magyar, példaként említve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének vesztegetési ügyét. A vádirat lényege szerint Schadl György 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az eset elég súlyosnak tűnik, és a társadalomra bizonyosan nem jelent kisebb veszélyt, mint ha valaki pedofil tartalmakat tölt le az internetről, mert azok már úgyis elérhetők a világhálón – szögezi le Magyar György.
Az egykori fővégrehajtó máig letartóztatásban van, míg Völner szabadlábon védekezhet, miközben neki is kinéz a Btk. szerint 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés – jegyzi meg a blogbejegyzés. Az ügyészség a tárgyalásról való lemondás esetén a volt államtitkárra 8, a végrehajtó kamara lebukott elnökére 10 évnyi börtönbüntetést kezdeményezett. Az utóbbi máig rács mögött várja az ítéletet, Völner, aki a perben másodrendű vádlott, járkálhat, amerre csak akar. Érti ezt valaki?
„Úgy tűnik, nálunk a törvény mégsem vonatkozik mindenkire egyenlően...” – állapítja meg végzetül Magyar György.