Posted by penzcentrum.hu
„Kétpólusú világrendszer van kialakulóban, ráadásul a két tábor egyre jobban
távolodik egymástól” – kezdte a Portfolio Budapest Economic Forumon tartott
előadását Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója. Ebben az új
világrendben Európa helyzete – főleg energetikai szempontból nézve – nem túl
kedvező.
Hernádi szerint a piac működését egyre inkább kormányzati szobákból igyekeznek
megszabni, emiatt pedig kezd eltűnni a racionalitás. „Redundáns kapacitásokat
hozunk létre, hogy megfeleljünk bizonyos előírásoknak” – mondta ezzel
kapcsolatban. Ezek a folyamatok, továbbá az extra adók és az ársapkák csökkentik
Európa versenyképességét. „A különadók olyan kavicsok a cipőnkben, melyek
segítenek minket a hegy megmászásában” – mondta.
Az elnök-vezérigazgató szerint Európa versenyképességgel kapcsolatos problémái
nem újkeletű dolgok, ám a közelmúltban a helyzet súlyosbodott. A mostani
energiapolitika miatt az energiaintenzív iparágak elkezdték elhagyni Európát, így ez
már nem csak versenyképességi, hanem szuverenitási szempontból is aggályos.
Hernádi példaként hozta fel a covid-járványt, amikor kiderült, hogy már olyan
alapvető dolgokat sem gyártanak Európában, mint C-vitamin és szájmaszk.
„A morális szempontok megelőzték az üzleti racionalitás kérdését, ez pedig
negatívan hat a versenyképességre
– mondta Hernádi Zsolt. Ma az energiahordozókat sokkal magasabb áron és
hosszabb útvonalon – a Távol-Keletről, Indiából – szerezzük be. Ráadásul ezek
sokszor ugyanúgy orosz eredetűek, mint korábban.
A szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy azok új függőségeket hoztak létre.
Külön kiemelte az LNG-t, amelynek korábban csak kiegészítő funkciója volt Európa
földgázellátásban, mostanra azonban ez lett a meghatározó földgázforrás. Hernádi
szerint ennek elsősorban az Egyesült Államok a haszonélvezője, de egyébként
Oroszország is jelentős szereplője ennek a piacnak.
Hernádi azt is elmondta, hogy jelenleg 34 LNG-importterminál van építés vagy
tervezés alatt az Európai Unióban. „Ezektől nyilván majd azt várják, hogy meg is
térüljenek, miközben a földgázt elvben ki akarnánk váltani”. Az energiahordozókkal
kapcsolatban még elhangzott, hogy tavaly volt olyan időszak, amikor Európában az
energia ára az amerikai árak ötszöröse volt.
Ugyancsak az európai versenyképesség ellen hat, hogy az öreg kontinens
elsősorban büntetéssel, kötelező érvényű energiahatékonysági célkitűzésekkel
igyekszik elérni a zöld átállást, miközben piaci oldalról nincsenek ösztönözve a
vállalatok. Ezzel szemben az Egyesült Államokban támogatásokkal ösztönzik ezt a
folyamatot. Mindennek van egy olyan hatása is, a jobb piaci feltételeket látva a cégek
elkezdtek áttelepülni Amerikába.
„Érdekeltséget kell tenni a feladatok mellé, különben azok nem fognak
teljesülni
– mondta a fentiekkel kapcsolatban.
„Európa így múzeum marad, hiszen ipari termelés nélkül nem tudunk tartós
növekedést és jólétet biztosítani
Előadása végén Hernádi részletesebben foglalkozott a zöld átmenet problémájával
is. Szerinte jelenleg még csak nem is látszik, hogy milyen technológiával lehetne ezt
megoldani. Kiemelte továbbá, hogy még nem volt olyan energiaforrás, aminek a
felhasználását érdemben csökkenteni tudtuk volna – dacára az új források
megjelenésének. Példaként a hagyományos biomasszát (fát) emelte ki – bár ez az
energiaforrás sokat vesztett a jelentőségéből, összességéből ma mégis sokkal többet
használunk el belőle, mint az ipari forradalom kezdetén. „Minden új forrás a
megnövekedett igények kielégítésére lesz fordítva, nem a régiek kiváltására.”