»Nem mese ez, gyermek!«*

Kedves olvasó, ez a mostani könyvajánló kissé szokatlan. Gyerekeknek írt könyv kapcsán felnőttekhez szól, hogyha majd a gyerek kérdéseket tesz fel, könnyebb legyen válaszolniuk.

Kisújszállás, mint mondják, álmos kisváros volt Szolnok megyében, a 4-es út mentén. Ám egyetlen gimnáziuma olyan biológia szakkört tudott felmutatni, hogy egykori diákjának az ott fél évszázada megalapozott tudása – és persze a következő évtizedekben is fennálló érdeklődése, de legfőképpen állandó kitartása – Nobel-díjhoz juttatta.

Igaz, nem egyenes ívű pályán. Több kitérő, szorgalmas újrakezdés, továbblépés után érte Karikó Katalint és a széles nyilvánosságot az október 2-án világgá repített hír: a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat kutatótársával, Drew Weismann-nal együtt (megosztva) kapta, azon biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatékony vakcina kifejlesztését. (Dr. Karikó és dr. Weismann 2005-ben jegyeztették be szabadalmukat a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS [messenger ribonukleinsav] terápiás alkalmazására.)

Karikó Katalin eredményét is méltatta az október 3-án nyilvánosságra hozott döntés – következő magyar – érintettje, Krausz Ferenc, a 2023-as (megosztott) fizikai Nobel-díj egyik nyertese. Laudációjának lényegét idézem:

„Sajnos személyesen egyelőre nem ismerem, de természetesen ismerem a munkásságát, és nagy csodálója vagyok. Nemcsak azért, amit elért, hanem azért is, ahogy elérte. Nehéz körülmények között akkor is folytatta kutatásait, amikor senki sem bízott benne, és soha sem adta fel, ami legalább olyan fontos üzenet, mint maga az eredmény, amit elért!”

A világhírű kutatókat minden újságíró arról kérdezi, mi volt az eredeti ötletük, miként jutottak új felismerésre, milyen értékes tulajdonságuk segítette őket a kutatásban? Karikó Katalin többnyire így szokott válaszolni:

„Szerettem iskolába járni. Itt tanultam meg írni, olvasni, sajátítottam el az élethez, munkához nélkülözhetetlen ismereteket. Meg azt is, miként kell közösségben élni.” „Mindig kíváncsi természetű voltam, hentes apukám jóvoltából a disznóvágások során már kisgyerekként sok érdekes dolgot láttam, tapasztaltam.”

Bár szegény, de kiegyensúlyozott, örömökre fogékony, nagyon keményen dolgozó családban élt – írják róluk a tudósítók. Szüleitől tanulta meg az élet alapértékeit: kitartást a munkában, elhivatottságot, a közösséghez tartozás fontosságát. (Családi hátteréről, kisgyerekkoráról itt olvashatnak: )

A még egészen friss Nobel-díjas minden visszaemlékezésben megemlítette az általános iskolai foglalkozásokat. A fotószakkörön tanultakat (képek exponálása, filmek előhívása) évtizedeken át, még kutatóként is hasznosította, amikor tudományos munkáihoz készített fotókat. Természettudományos érdeklődése a gimnáziumban érett be. Kedvelt tantárgyai (kémia, matematika, biológia) és tanárai, leginkább Tóth Albert hatására. Katalin későbbi biológiatanára már korábban felfigyelt rá.

„Az akkor még csak hatodikos kislány [Arany János általános iskola] toronymagasan megnyerte a természettudományos vetélkedőt. A verseny végén meghívtam a kisúji Móricz Zsigmond Gimnázium szakkörébe. Kati nagyon érdeklődő volt, mindig alaposan felkészült. Lapokra kidolgozta, hogy milyen előadást fog tartani adott témában. Ezzel a hozzáállással kitűnt a többiek közül. Tudása miatt kedvelték a gyerekek is, nem csak a tanárok. Emlékszem egy dolgozatára arról, hogy mi várható a jövőben a szaporodás – élettartam – túlnépesedés témában a különböző szakmák terén. A globalizációval együtt járó sorskérdésekről Kati már akkor olyan dolgozatot írt, ami az összes pályázat között messze a legjobb volt. Amit gyerekfejjel akkor leírt, azt az idő igazolta: a világ fejlődésének alakulását, a problémák egymásra halmozódását már akkor jól látta, elemezte”

– írta a szoljon.hu. Az eredmények már igen korán jöttek tehát: hetedikbe járt, amikor a megyei Élővilág versenyen harmadik lett. Nyolcadikos korában, első helyen végzettként bejutott az országos döntőbe, ahol harmadik helyezett lett.

A középiskolában (1969–73, Móricz Zsigmond gimnázium) az egyik első, s egyben meghatározó olvasmányélménye volt Selye János könyve, az Életünk és a stressz. Meseszerű annak története, hogyan került a kezébe. Tóth Albert ugyanis 1972-ben gondolt egy merészet és születésnapi üdvözletet küldött Szent-Györgyi Albertnek (a posta akkori állapotát dicséri, hogy mivel nem tudta a tudós címét, a neve után mindössze ennyit írt a borítékra: USA. Négy héten belül megérkezett a válasz, egy könyv kíséretében, amit a tanár, és a biológia-, illetve a Jermy Gusztáv Bioszféra szakkör diákjai részére küldött az 1937 óta Nobel-díjas tudós. Az iskola biológia szakköre, a szertár kincsei, és a tudóssal való kapcsolat lelkesítette a diákokat, inspiráló közeget teremtett számukra. A biológia szertár alapítójáról elnevezett Jermy Gusztáv-díjat elsőként (1973-ban) az akkor 18 éves Karikó Katalin nyerte el. Ugyanezt az elismerést 1974-ben az iskola biológia szakköre a két magyar származású amerikai tudósnak, Szent-Györgyi Albertnek és Selye Jánosnak adományozta. (Az éveken át zajló levelezést érdemes végigolvasni.)

A vidéki gimnázium tehát egyáltalán nem jelentett hátrányos helyzetet Karikó Katalin számára: maximális pontszámmal jutott be a JATE TTK biológia szakára. Szegedet a már többször említett tanára, Tóth Albert javaslatára választotta – az itteni képzés erőssége és a Biológiai Kutatóközpont közelsége miatt. A szegedi egyetemen eltöltött öt év Katalin életének legboldogabb időszaka volt, nyilatkozta több interjúban is: „Rengeteget tanultunk, de jutott idő szórakozásra is: a diszkó a fénykorát élte…” Ott ismerte meg Francia Bélát, ő lett a férje. Lányuk is Szegeden született, panelben laktak. Onnan pakoltak össze 1985-ben, hogy elhagyják Magyarországot. Susan Francia azóta amerikai színekben versenyző kétszeres olimpiai bajnok és ötszörös világbajnok evezős.

Kisújszállás és a biológia szak egész pályafutása során összekötötte a Nobel-díjas tudóst a városból származó kutatókkal, jelenlegi munkatársaival. Ők már évek óta terjesztették baráti körben, hogy a Karikó Katalin által évtizedek óta végzett munka mindenképpen tudományos áttörést fog eredményezni. Dr. Szabó Gábor kardiológus már két éve mondta egy baráti beszélgetésünkben, hogy Katalin munkássága Nobel-díjat fog hozni.

Az mRNS-technológia fejlesztése nagyban köszönhető ezeknek a kisújszállási összetartozás szellemében fogant együttműködés(ek)nek is. Karikó Katalin, követve saját tanárai példáját, szintén fontosnak tartja a tanítványok támogatását is. Ahogy mesterei inspirálták, segítették őt, úgy fogja ő is össze tanítványokból lett kollégáit, mind a mai napig: Pardi Norbert (Philadelphia) biológust, Szabó Gábor Tamás (Mainz, BioNTech) kardiológust és Boros Gábort, akit tiszteletbeli kisújszállásiként hívott meg Németországba (BioNTech). Ludwig János szerves kémikussal (Bonn) és Kiss Attila biológussal (Bécs) is szoros munkakapcsolatot tart fenn, velük Szeged köti őt össze: a JATE-n végeztek biológia szakon, majd az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban voltak kollégái.

Mindazok, akik ezt a nem hagyományos recenziót tovább olvassák, pontosan fogják érteni, hogy a Nobel-díjas és az említett tudós-társak munkájának mi a lényege:

Az mRNS-terápia új típusú, hatékony és biztonságos módszer. Az ezen alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, ugyanis nincs benne a vírus teljes génállománya. A hatóanyag működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el. Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna be a szervezetbe. A vakcina beadásakor lokálisan képződhet egy kis gyulladás, a második oltást követően pedig – amit három héttel az első után javasolt beadni – jelentkezhet kis láz vagy rosszullét, ám ezek a ritka mellékhatások 24-48 órán belül elmúlnak. A mellékhatások sokkal enyhébbek, mint amit a vírus okozhat egy oltatlan szervezetben. A vakcina által létrejövő, úgynevezett emlékezősejtek védelmet nyújtanak még akkor is, ha az ellenanyag eltűnik a szervezetből. Vagyis ha egy évvel a vakcina beadása után vírus jutna a szervezetbe, az emlékezősejtek akkor is automatikusan hozzálátnak az ellenanyag termeléséhez, mivel még egy év után is felismerik a kórokozót.

– fogalmazott Karikó Katalin még a koronavírus járvány kezdetén. Akkor és azóta is több helyen nyilatkozott arról is, hogy az iskolai években összegyűjtött tudást kamatoztatja mind a mai napig, és tovább is. Magáévá tette Selye János gondolatát: „a koncentrált energiának ereje van, amennyiben nem pazaroljuk el olyan dolgokra, amelyekre nincs hatásunk.”

Karikó Katalint pályája nehézségein sokszor segítette át az iskolás évei alatt kedvencévé vált Zorán-lemez. Amerikába is magával vitte 1985-ben. A Gyémánt és arany című dal (Sztevanovity Dusán szövege) a továbblépéshez mindig új erőt adott neki. „…Mert te is fényre vágysz, mint minden, ami él, / De mikor célhoz érsz, és boldog lehetnél, / Máris új tervre gondolsz, máris új útra indulsz, / És az életben épp ez a szép…”

• Lapozz bele!

Amit eddig elsoroltam, azt elsősorban a szülőknek szántuk. A Karikó Katalin Nobel-díját ünneplő gondolatainkra az ürügyet egy nagyon sajátságos „mesekönyv” adta. Ezt az igazán vonzó külsejű kötetet – amit a Kocsis Kiadó vezetőjének felkérésére írt még tavaly Tarr Ferenc – igazán érdekessé Szabó-Nyulász Melinda munkája teszi: a káprázatos illusztrációk, amelyek mellett mintha másodhegedűs lenne minden rövidke mesebetét. Ezek végigkísérik a gyerekeket Karikó Katalin életének, munkásságának a megismerésében azon  az úton, amelynek bemutatására az írás első részében tettünk kísérletet.

A kötet lapozgatása mind a gyerekek, mind az őket nevelő, eligazító felnőttek számára nagyon hasznos ismereteket ad. Élvezetes élmény kézbe venni ezt a gyönyörű és boldogítóan időszerű könyvet… Jó szórakozást és eredményes tanulást, a jó példa követését kívánja e sorok szerzője az összes mai és jövőbeni olvasónak.

*Arany János: Családi kör

Tarr Ferenc:
A lány, aki kutató akart lenni.
Karikó Katalin
Illusztrációk: Szabó-Nyulász Melinda
Naphegy Kiadó, Budapest, 2022
48 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
online ár a kiadónál 3272 Ft
ISBN 978 963 476 0610

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Karikó Katalin nevét megismerte a nagyvilág, amikor az emberiség felvette a harcot a Covid-19 járvánnyal.
2021-ben ő lett az év hőse, a világ 100 legbefolyásosabb embere közé került, számos rangos díjat nyert, vezető szerepet játszott a legsikeresebb vakcina, a Pfizer vállalat mRNS alapú oltásának kifejlesztésében.
Ki ez a lány, aki egyszerre ilyen magasra repült, de közben mindvégig maradt, aki volt: elhivatott kutató, örökké elkötelezett tudós, ugyanakkor egyszerű és őszinte mindennapi ember? Katalin általános iskolásként szeretett bele a biológiába, és egymás után leküzdve az akadályokat, töretlen hittel ment előre mindvégig.