László Ágnes beszélgetése a MUOSZ-ban Hadházy Ákossal
Újnépszabadság
Hadházy Ákos volt László Ágnes vendége október 4-én, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége épületében. Hadházynak sosincs könnyű dolga, ha éppen korrupcióvadászatra indul, mert a kínálat túlságosan nagy, beleakaszkodik, mint a gyalogszeder ága.
De akkor sem könnyebb a helyzete, ha a világ elé tárja a jogszabályok védelmező árnyékában elkövetett jogtiprásokat, mert akkor sértődötten őt támadják a csalók és más „támogatássíbolók, pénztemetők”.
László Ágnes így ajánlja beszélgetésük videófelvételét:
“>A mosolygós fénykép ne tévesszen meg meg senkit.Igen, így indult a beszélgetésünk Hadházy Ákossal, aztán a mélyére ástunk mindannak, amit képvisel, gondol a jelenlegi közállapotokról és arról, hogy miben látja az esélyt a változáshoz. Mindaz, amit mond, vitatható, de a tények makacs dolgok.
Hadházy Ákos, a magányos harcos, az ország lelkiismerete, olyan intenzitással szembesíti a közvéleményt a NER-hez tartozó beruházások visszásságairól, hogy felmerül a kérdés: mikor alszik egyáltalán? Debrecenben született, Pécsett járt gimnáziumba, Budapesten diplomázott. Pályáját állatorvosként kezdte 2001-ben Szekszárdon, az Állatgyógyászati Központban, 2009-től tulajdonosként vezeti a szekszárdi Központi Állatkórházat. Nagycsaládos apuka, három fia és egy lánya van. Politikai pályafutását a Fideszben kezdte, 2006-tól önkormányzati képviselő volt Szekszárdon.
Itt volt az első nagy „dobása” 2013-ban, amikor a magyar trafikrendszer átszervezésekor leleplezte, hogy az új trafikengedélyeket túlnyomórészt politikai alapon osztották szét az illetékesek. Innentől kezdve vált élharcosává a korrupt ügyletek feltárásának és közzétételének.
Kilépett a Fideszből, és az LMP-ben folytatta politikai tevékenységét, ahonnan 2018-ban távozott, azóta független képviselőként vívja küzdelmeit. Nagy visszhangot váltott ki az az aláírásgyűjtési akciója, amellyel a kormányt szerette volna rákényszeríteni, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, ám ezt végül törvényességi aggályokra hivatkozva elkaszálták. Nem adta fel. A 2018. decemberi kormányellenes tüntetéssorozat egyik kulcsszereplője lett. Azóta is megszámlálhatatlan gyanús ügyletet hozott nyilvánosságra, amelyeket cáfolhatatlan dokumentumokkal alátámasztva tesz közkinccsé. Vajon meddig bírja erővel, energiával ezt a szélmalomharcot? Miben bízik? Mi hajtja, hogy eddig még sohasem adta fel? Hogyan tudja megosztani az idejét politikai tevékenysége, szakmai munkája és a családja között? Kapott-e már életveszélyes fenyegetést? Vannak-e a tarsolyában olyan ügyek, amelyeken még dolgozik, mielőtt elénk tárja? Miként talál rá ezekre az ügyekre, és vannak-e segítői a „nyomozásban”?
A beszélgetés oldott hangulatban kezdődött. Hadházy Ákos elmondta, hogy naponta hat órát alszik és elárulja, hogy horkol (ha már a beszélgetés címe az, hogy Amiről még nem beszéltem). Olyan erősen, hogy a feleségével utazik, akkor a szállodában ő a mosdóban alszik. Elárulta, hogy egy kisebb – megszállott – csapat segíti a munkáját. Segítik, pedig tudják, hogy nem tulságosan jó ajánló levél az, ha valaki vele dolgozik. A kis csapatban van újságíró, mezőgazdász és a egy közgazdász hölgy, aki elemzésekkel segíti.
Számára a nagy dilemma: szabad-e képviselőként folytatni. Nem valódi választások eredményeként egy nem valódi parlamentben. De volt az eset, hogy Kövér László nem engedte felesküdni. Akkor az emberek összeadták azt a pénzt, amiből is stábját működtetni tudta. És ez ráébresztette: érdemes
Azt, hogy megváltozzanak a politikai szabályai politikus nem tudja már elérni. De a tömegek el tudják ezt érni. A tömegek mindent meg tudnak változtatni.
Aki eddig is figyelte Hadházy Ákos naponta megjelenő tényfeltáró munkáit, ne hagyja ki ezt a beszélgetést.
Fotó: Kecskeméti Tibor
A beszélgetés itt nézhető meg: