Izraelben hadiállapotot hirdettek ki, ötven évvel azután, hogy az országot a Jom Kippur háborúban megtámadták.
>Ruth Margalit
>Rakétákat lőttek ki palesztin fegyveresek a Gázai övezetből Izrael felé október 7-én. Reggel hétkor a fiunk és a lányunk beszaladt a hálószobánkba, egy álmos szombaton Tel-Avivban, a hosszú szukkot ünnep végén. Mindannyian összebújtunk az ágyban, álmos szemmel. A gyerekek játékba kezdtek, ami hamarosan alantas civakodásba torkollott, amikor hirtelen megszólalt a légvédelmi sziréna. Behúzódtunk az épületünk lépcsőházába, a mi “biztonságos helyünkre”, mivel más nem volt ebben a régi városrészben. Néhány szomszéd már ott volt, pizsamában, mindenki kínosan mosolygott a másikra. Beszélgettünk a korábbi rakétacsapásokról, amelyeket az izraeli hadsereg általábanelfogott, így pánik nem volt; még a gyerekek is lazán viselkedtek. De aztán bekapcsoltuk a telefonjainkat.
Szürreális látvány kezdett jönni az ország minden tájáról: Izraeli járműveket foglaltak el palesztin fegyveresek, és keresztülhajtottak dél-izraeli városokon; símaszkos terroristák válogatás nélkül lőttek a szembejövő autókra és az izraeli városok házaira. Több fegyverest láttak siklóernyővel átrepülni a határon, és a hírek szerint egy izraeli katonai bázist elfoglalt a Hamász. Barátaink a gázai határon lévő kibucokban élő rokonaikról írtak, akiknek az otthonát lerohanták, miközben ők kisgyermekeikkel odabent kuporogtak, és segítségért könyörögtek. Képek jelentek meg, amelyeken állítólag négy izraeli férfi látható, alsóneműre vetkőztetve egy meg nem nevezett déli város járdáján, mellettük harcosok állnak, akik puskát tartanak az izraeliek feje fölé. Az elkövetkező órák és napok fogják elárulni a részleteket, a tényeket, a számokat – de a félelem azonnal megérkezett
Az izraeli hadsereg szerint ma kora reggel óta több mint kétezer rakétát lőttek ki a Gázai övezetből. Legalább száz izraeli halottról számoltak be. Több mint kilencszáz sebesült izraeli került kórházba, néhányan közülük kritikus állapotban – de ezek a számok várhatóan emelkedni fognak. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium arról számolt be, hogy az eszkaláció kezdete óta eltelt órákban százkilencvennyolc palesztin halt meg. Miközben ezt írom, harcosok tucatjai rohamozzák még mindig Izrael utcáit. Palesztin fegyveresek továbbra is átjönnek Izrael és a Gázai övezet határkerítésén, amelyet mostanra ténylegesen áttörtek, többek között buldózerrel. Az izraeli 12-es csatorna szerint még mindig legalább tizenkét település van ostrom alatt országszerte. Olyan felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken a Hamász magas rangú vezetői egy szobában összegyűlve, öltönyben, láthatóan elégedetten nézik a háború képeit a televízió képernyőjén. Mintegy öt órával a reggeli események kezdete után Izrael hadiállapotot hirdetett.
“Izrael polgárai, háborúban állunk” – mondta Benjamin Netanjahu miniszterelnök egy Tel-Avivban rögzített videoüzenetben. “Nem hadműveletben, nem harcban, hanem háborúban. Ma reggel a Hamász gyilkos meglepetésszerű támadást kezdeményezett Izrael állam és polgárai ellen”. Yoav Gallant védelmi miniszter is ezt mondta: “A Hamász ma reggel súlyos hibát követett el, és háborút indított Izrael állam ellen. Az I.D.F. katonái minden beszivárgási ponton harcolnak az ellenséggel”. Gallant emellett jóváhagyta a katonai tartalékosok széles körű behívását. Köztük van az unokaöcsém is, akinek az édesanyja – az idősebb nővérem – éppen azzal volt elfoglalva, hogy a rakétatűz közepette egy Giacomettit távolítson el a Tel Aviv-i Művészeti Múzeum faláról, ahol dolgozik, hogy biztonságba helyezze.
Előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül szóba kerül, hogy a Hamász hogyan volt képes ilyen pusztító meglepetésszerű támadást indítani, amely pontosan ötven évvel azután történt, hogy Izraelt a Jom Kipur-i háború néven ismertté vált háború meglepte. Lesz idő arra is, hogy megemlítsük az izraeli megszállás költségeit: a hadsereg erőforrásait túlnyomórészt a megszállt Ciszjordánia járőrözésére és őrzésére fordítják, az ország sebezhető déli közösségeinek kárára. De nem lehet véletlen, hogy ez a hadművelet akkor indult, amikor Izraelben évek óta a legsúlyosabb polgári konfliktus zajlik, a kormánynak az igazságszolgáltatás átalakítására irányuló kampányával – a kísérleteket hetente tömegdemonstrációkkal és a közvélemény dühével fogadják. A katonai tartalékosok, akik a kormány intézkedéseinek leghevesebb bírálói közé tartoztak, ma arra szólították fel az izraelieket, hogy egyesüljenek és jelentkezzenek szolgálatra. A tiltakozó mozgalom vezetői gyorsan kijelentették, hogy a ma estére tervezett tüntetéseket – immár negyvenedik hete – lemondták.
De a történet, amely talán a legaggasztóbbnak tűnik, a túszhelyzet homályossága. Meg nem erősített jelentések érkeztek a Hamász mintegy harmincöt izraelit – katonákat és civileket – túszul ejtett. Ismétlem, ez is megerősítetlen: feltételezzük, hogy félretájékoztatási kampány folyik. Mégis, Izrael a két évtizeddel ezelőtti második intifáda óta nem volt ilyen súlyos erőszakos cselekményben részese.