Feledy Botond
>Szombat este szavazott Szlovákia, pár kisebb meglepetést okozva. A várakozásokat is felülmúlva nyert Robert Fico pártja, a Smer. Számos populáris (de betarthatatlanul drága) ígéret mellett a migránsellenesség, az EU- és USA-kritikus alapállás, az oroszbarátság, az ukránellenesség és egy jó adag Sorosozás hullámain lovagolta meg a szlovák néplelket, termékeny talajt találva.
- Ezek a fenti szlogenek a mélyebb rétegekben meghúzódó, posztszovjet társadalmi reflexeket használják ki. Ez nem szlovákspecifikus, el lehet gondolkodni a magyar és bármely más környékbeli analógián is. Az elnyúló tranzícióban az idősebb generációk egész mást gondolnak a múltjukról, mint a fiatalabbak.
- Maga Fico már 1986-ban a csehszlovák kommunista párt tagja lett, a rossz emlékű Meciar időszakban is végig politizált, egyfajta „Gyurbán” (vagy Orcsány) ötvözet ő a szlovák politikai közéletben: régi motoros, hatalmi opportunista, ismeri (és nem fél kihasználni) a társadalmi reakciókat.
- Az egyik fő mutató az 1989 előtti időre vonatkozó nosztalgia kérdése, nézzétek meg a lenti ábrán: a bal oldalán az látszik, hogy a 89-es vasfüggöny lehullást kedvezően értékelik-e a visegrádi országok válaszadói. Ez mindenütt pozitív. Azonban a következő kérdés úgy szól, hogy 1989 előtt volt-e jobb életük, vagy utána. Itt a szlovák válaszadók többsége már a régi korban látta magát kényelmesebben élni. Bár ez az adat 2018-as Globsec Trends mintavételből származik, ezek az érzések nem változnak gyorsan.
A Global Trends kutatása 2018-ból.
Cseheket, magyarokat, lengyeleket és szlovákokat kérdeztek:
1. oszlop: Pozitív vagy negatív dolog volt a rendszerváltás?
2. oszlop: A közép-európai emberek számára most jobb az élet, vagy jobb volt 1989 előtt?Címkép: Fico és barátja