Posted by Berend. T. Iván
E híres felkiáltás, “Éljen a különbség!” XVI. Lajos francia király udvarban hangzott el, amikor a Maria Antoinette-nek – vagy valamely befolyásos udvarhölgyének? – valaki azt magyarázta, hogy különbség van férfi és nő között, mire a hölgy felkiáltott: éljen a különbség! A fülledt versailles-i udvari környezetben csak a szexre gondoltak. Az égető és hamarosan robbanó társadalmi bajok híre ide nem jutott be. Megdöbbentő, hogy negyed évezred múltán, ha ma körülnézünk a világban bizony ma is hatalmas és elrémítő társadalmi bajokat és különbségeket láthatunk.
Az alábbiakban ezek közül csak egyet ragadok ki: a nők és férfiak között a világ nagy részén ma is fennálló kiáltó különbségeket. A XX-XXI. század nyugati világában ma már hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a középkor a múltba vész, hogy a tradicionális patriarchális család már a múlté. Ha körülnézünk a világban akkor sajnos mindez csak illuziónak tűnik. Iránban a 43 éves Sakineh Mohammadi Ashtiani asszonyt, két gyemek anyját 2005-ben letartóztatták és 99 korbácsütéssel büntették házasságtörés bűntette miatt. Ügyét azonban újratárgyalták, és megkövezés útján történő halálbüntetésre változtatták. Ma egyébként Iránban 22 ember vár megkövezéses halálbüntetésre, 91 százalékuk nő. A latin amerikai társadalmakban a hagyományos patriarchális család a nők alárendelésével természetes gyakorlat. A nőnek a közfelfogás szerint szolgálnia kell a férfit. Ma is egészen természetes, hogy Indiában és Braziliában a nők
átlagfizetése egy-ötöddel alacsonyabb a férfiakénál. Micsoda szenzácót keltett a világban, hogy 2018 júniusában Salman, Szaudi Arábia királya törvény útján tette lehetővé, hogy a nők autót vezethessenek. A világon még 1970-ben is az analfabéták 60 százaléka nő volt. A XX. század utolsó évtizedeiben az írástudatlanok aránya a világban férfiak között kevesebb mint egy-negyed, de a nők között több, mint egy-harmad. Afrikában a férfiak között 50, a nők soraiban több mint 70 százalékos az írástudatlanság. A középkor még kisért.
A nők az élet legtöbb területén hátrányos helyzetben vannak. Csak kicsiny tünetként érdemes megemlíteni, hogy a legnagyobb teljesítményt elért és ezért Nobel-díjjal kitüntetett emberek között 1901 óta, amikor e díjat először osztották, változatlanul jelentős a nemek közötti különbség. Igaz, az első nő akit kitüntettek, Marie Curie nagyon korán, már 1903-ban részesült ebben az elismerésben, sőt kétszer is megkapta a díjat, de a Nobel-díjas nők száma máig is csak 57, a kitüntetettek 6 százaléka. Közülük is 28-an már a XXI. században részesültek
ebben az elismerésben.(Most, nagy örömünkre a mi Karikó Katalinunk).
A társadalom felét kitévő nők évezredes kirekesztése, alárendeltsége és elnyomása elleni harc a XIX-XX század fordulója körül és után kétségtelenül jelentős sikereket ért el, de akkor is csak a világ egy részén. A női egyenjogúságnak igen sok aspektusa van, gazdasági, egészségi, jogi, és társadalmi, az azonos munkáért azonos bér, a jog előtti egyenlőség, és a
szavazati jog elnyerése. Megdöbbentő módon még olyan elemi célkiűzés is égetően aktuális, mint a nők elleni családon belüli erőszak, bántalmazások megszűntetése. Az Európa Tanács 2010-es években kidolgozott stratégiájának kiemelt helyén a nemek közötti egyenlőség elérésének öt legfőbb elérendő célja között szerepel a nők elleni erőszak felszámolása. A nők fizikai bántalmazása a családon belül ijesztő mértékű. Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma tette közzé, hogy a házasságokban és partnerkapcsolatokban elkövetett fizikai bántalmazás 85 százalékát férfiak követik el nők ellen.
Kanadában harminc év alatt három-négyszer annyi nőt ölt meg partnere mint amennyi férfit női társa. A halva születések és szülés idején bekövetkezett anyai halálozás leggyakoribb okát a párkapcsolatokban elkövetett erőszakban jelölték meg, melynek a szülés során súlyos következményei voltak. Magyarországon 400.000 nőt bántalmaznak évente. 2017-18-ban mintegy 40 nőt gyilkolt meg partnere. Minden ötödik nő olyan családban nőtt fel, ahol az apa verte az anyát.
Magyarországon a rendőrség adatai szerint 2009-ben a megölt nők háromnegyedét partnere ölte meg.
Mindezek ellenére az egyenjogúság számos elemének megvalósítása napjaikra, legalábbis a fejlett világban, látványosan sikeressé vált. A világháború utáni nemzetközi politika legkiemelkedőbb egyéniségei között legendás hírű nők is szerepeltek. Gro Harlem Brundtland, norvég miniszterelnök, Margaret Thatcher angol, Golda Meir izraeli vagy Angele Merkel német kormányfő egyben hatalmas nemzetközi szerepet is vállalt. Európa élen jár a nemek közötti egyenlőség megvalósítása terén. Ebben a vonatkozásban számos aspektust együttesen vizsgálva a női egyenjogúság megvalósulásának legjobb tíz országa mind európai. Érdemes ide csatolni a 170 ország vizsgálata alapján kialakult képet és e tíz ország nevét: Norvégia, Finnország, Izland, Dánia, Luxemburg, Svájc, Svédország, Ausztria, Anglia és Hollandia. Az egyenjogúság legsúlyosabb hiánya viszont ázsiai, közel-keleti és afrikai országokban figyelhető meg Afghanisztántól Irakon és Szírián át Szudánig és Sierra Leoneig. De tekintsünk inkább egy békésebb szférát, a nők politikai szerepvállalását, reprezentáltságát, a parlamentekben és kormányokban való részvétüket. Ez csak egyike a sok aspektusnak mely az egyenjogúság megvalósulását vagy hiányát kifejezi. Mégis, ez utóbbi aspektus, mivel látványos, mindenki számára világos kifejezője az egyenjogúság megvalósulásának. A továbbiakban csupán ezt az elemét ragadnám ki e kérdéscsoportnak. Az Európa Tanács “Nemek egyenlősége, 2014-2017” stratégiájában is kiemelt helyet foglalt el a ”nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételének elérése a politikai és közéleti döntéshozásban”. E cél elérése azonban egyelőre csak a messze távolban lebeg. Jelenleg még szembetűnően kedvezőtlen a helyzet a törvényhozás intézményeiben: Az Egyesült Nemzetek 2011. évi plenáris ülésén megállapították, hogy a világ parlamentjeinek tagjai között rendkívül alacsony a nők képviselete: “A politikai élet területein a nők a vílág minden részén máig változatlanul nagyrészt marginalizáltak, és férfiak foglalják el a politikai és igazságszolgáltatási területek legfőbb pozícióit”. Európa néhány országa azonban már száz százalékos sikert ért el e téren: a svéd, finn és norvég parlamentekben lényegében egyenlő arányban ülnek nők és férfiak. Ehhez a szinthez közeli, 40 százalék feletti a női képviselet aránya Spanyolországban, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban és
Ausztriában is. Az Európai Unió közel egyharmados átlaga egészében is jóval meghaladja a globális egy-negyedes női részvételi arányt.
A nők arányos részétele a kormányokban néhány európai országban már ugyancsak sikerrel valósult meg. Ebből a szempontból az európai országok között is Finnoszág vezeti a listát. Ott a minisztertanács tagjainak két-harmada nő. Öt további európai országban, Hollandiában, Spanyolországban, Belgiumban, Portugáliában és Ausztriában is a kormányok miniszteri rangban lévő tagjainak legalább fele nő. Közel áll ehhez a színthez Svédország, Németország és Franciaország is. Észtország az egyetlen a világon ahol mind az államfő, mind pedig a kormányfő nő. Minden idevágó mutató figyelembevételével Spanyolország, Finnország és Ausztria érte el a legjobb teljesítményt. Az Euronews az Európai Unió egészét tekintve arra a végeredményre jutott, hogy a 27 ország átlagában a miniszteri posztok egy-harmadát nők töltik be.
Az Olvasó már nyilván felfigyelt rá, hogy a sikereket leginkább elért országok mind Európa nyugati felén helyezkednek el. Az Európai Unión belül a másik végletet sajnos a kontinens keleti felének országai képviselik. a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban a kabinet minisztereknek mindössze kevesebb mint 15 százaléka nő. Különösen mellbevágó a magyarországi helyzet. A magyar parlament tagjai sorába a 2020-as évtizedben mindössze 10 százalék körül mozgott a nők aránya. Magyarország az Európai Unió tagországai között ebből a szempontból az utolsó helyen áll. Mi több, a világ 200 országa között is csak a 150-ik helyen, messze lemaradva Európától. 2023 augusztusában azonban még nagyobb sokkhatást váltott ki a hír, amely bejárta Európát: Magyarország vált az Európai Unió egyetlen olyan országává, melynek kormányában egyetlen női miniszter sem foglal helyet. Ilyen állapot az egész világon csak kilenc országban figyelhető meg, közöttük Szaudi Arábiában és Thaiföldön.
Mikor köszönt már be a Felvilágosodás Kora?