Orbán sem tudja, mikor szakad át a gyűlölet gátja

Posted by

A Magyar Hang cikke.

>Lesújtanak majd! Hogy kire, miért és milyen erősen, még nem tudni – Damoklész kardjaként lebeg a civil szféra és a médiamunkások feje felett a Kocsis Máté által bejelentett „szuverenitási törvény”. Bár még javaslat szintjén sem létezik, azt tudhatjuk, hogy a kormány ezzel mérne újabb csapást a független – a Fidesz szerint nagyon is Nyugat–függő – újságokra, politizáló civil mozgalmakra.

A Fidesz frakcióvezetője a kormánypárt esztergomi kihelyezett frakcióülésén egyenesen úgy fogalmazott: „borsot törnének azoknak a baloldali újságíróknak, álcivileknek és dollárpolitikusoknak az orra alá”, akik úgy gondolják, hogy amerikai demokrata dollármilliárdosoknak vagy brüsszeli multinacionális cégek érdekeinek eleget téve politikai hatalomhoz kívánnak jutni. A „borstörés” érdekében az alaptörvényt és a Büntető törvénykönyvet is módosítanák – Kocsis Máté szerint „aki külföldön dollárért árulja a saját hazáját, azért itthon felelnie kell a törvény előtt”.

A lényege a szavai szerint, hogy a választásokon induló egyesületek se kaphassanak külföldről pénzt. Mindez új, fenyegető elem a Fidesztől már megszokott dollárbaloldalozáshoz képest, még akkor is ha, Kocsis néhány nappal később finomhangolta nyilatkozatát: az állami rádió szeptember 24-i műsorában már csak a választási törvény kiegészítését emlegette. Ennek értelmében a választáson nem pártként induló jelölő szervezetekre is ugyanolyan finanszírozási és működési szabályozások vonatkoznának, mint a pártokra.

Orosz modell, félkemény változatban

A törvénytervezet még csak meg sem jelent, így maximum a Kocsis Máté által eddig elmondottakról lehet véleményt mondani – mondta a Magyar Hang kérdésére Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője. Az szerinte ugyanakkor már most jól látszik, hogy Kocsis bejelentése passzol az orosz mintára hozott korábbi propagandatörvények sorába, mellyel a kormány a civil szférát, vélt és valós politikai ellenfeleit próbálta ellehetetleníteni, a közvélemény előtt kellemetlen helyzetbe hozni.

Tudjuk, amikor Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényének megalkotását emlegetik, akkor az utolsó, amit maguk előtt látnak, a gyermekek védelme. „Ezeket a törvényeket jellemzően választások előtt hozzák meg, mint 2017-ben a külföldi támogatást elfogadó szervezetőkről szóló civiltörvényt, majd a felsőoktatási törvény – CEU-t lényegében elüldöző – szigorítását. Jövőre európai parlamenti választások és önkormányzati választások jönnek, így a minta most is érvényes” – vélte a TASZ szakértője.

Az orosz mintakövetést érvényesnek tartja a lapunk által megkérdezett két Oroszország-szakértő is: Sz. Bíró Zoltán szerint a Kocsis által emlegetett szabályozás emlékeztet a Moszkvában 2012-ben bevezetett „idegen ügynök törvényre”, melynek érelmében előbb csak nem kormányzati civil szervezeteket (NGO-kat), később már az ügynöknek titulált magánembereket is megbélyegezhették, a következő lépés pedig a „nem kívánatos szervezetekről” szóló törvény volt. Rácz András is lát hasonlóságot az orosz törvényekkel a kormány civil szférához fűződő viszonyában. Azonban azt is hangsúlyozza, hogy még távol állunk a putyini rezsim brutalitásától. „Itthon nem gyilkolnak újságírókat, nem dúlnak fel szerkesztőségeket – ha párhuzamot keresünk, akkor valahol az orosz kétezres évek végén járunk a közhangulat és törvénykezés szempontjából” – mondta Rácz.

Schmidt Máriáék már kijelölték a célpontokat

Az, hogy a Kocsis által beharangozott törvényjavaslat mögött komoly előkészületek állnak, jelzi a XXI. Század Intézet márciusban megjelent anyaga, a „Veszélyben a médiaszuverenitás” című kiadvány is. A Schmidt Mária vezette kormányközeli intézet több oldalas kiadványban mutatta be azokat a hazai lapokat, sajtóorgánumokat, amelyek külföldi támogatást – uniós forrást, amerikai vagy más pályázati pénzeket – fogadnak el, és amelyek az intézet szerint külföldi érdekeket kiszolgáló, kormányellenes politikai aktivizmust folytatnak. A felsoroltak között szerepelt a Telex, a 444, a Szabad Európa, sőt az RTL Magyarország is, az ismert külföldi adományok részletes leírásával.

A „célpontokat” tehát felmutatták a törvényhozás és a kormánypárt hívei előtt. „Innentől jogtechnikai értelemben semmi akadálya annak, hogy a külföldi pályázati forrást elfogadó szerkesztőségeket listázzák vagy szankcionálják” – mondta lapunknak Polyák Gábor médiaszakértő, az ELTE oktatója – józan ésszel nézve persze teljes nonszensz, hogy egy EU-s pályázati forrás elfogadása miért lenne bűncselekmény, de egy törvény szövegébe azt írnak, amit akarnak. Az Alkotmánybírósághoz fordulni emiatt a jelenlegi viszonyok között pedig teljesen értelmetlen lenne.

A túlfeszített húr

Polyák szerint a szándék érthető: a teljes ellehetetlenítés. Az állami források elvonásával, a hirdetési piac kontrolljával már nagyrészt kivéreztették a hazai civil szervezeteket és független médiumokat. Az olvasói befizetések vagy az adó 1 százaléka kevés a fennmaradáshoz – maradnak tehát a külföldi pályázatok, és most ezek útját is elvágnák, vagy megbélyegeznék az ilyen pénzt elfogadókat. „A fideszes logika egyszerű: aki külföldről kap pénzt, nyilván külföldi érdekeket szolgál, ahogy ők is diktálnak a saját patronáltjaiknak” – jegyzi meg a médiaszakértő, aki csak azon lepődik meg, hogy a XXI. Század Intézet az RTL-nek is nekiment. A Telex és a 444 ugyanis könnyű préda a német tulajdonosi hátterű, Bertelsmann-csoport által felügyelt médiamamuthoz képest, amiről 2015-ben már lepattant a kormány a reklámadó ügyében.

Polyák Gábor ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a húrok feszítése hosszú távon óriási kockázatot jelent – legalább annyira Magyarország uniós státusza, mint belső békéje szempontjából. A propagandagépezet mindig újabb ellenségképet farag, és egyre kézzelfoghatóbbakat: a sorosozás még körvonalazatlan fenyegetést jelentett, az LMBTQ-csoportok elleni hangolással viszont már hús-vér emberek ellen keltettek gyűlöletet, és emberbőrre megy az újságírók elleni uszítás is. „Orbán Viktor az indulatokkal folytatott játékban könnyen elveszítheti a kontrollt. Nem akadályozhat meg például egy Békemeneten kialakuló lincselést, ha hívei felhatalmazva érzik magukat a hazaárulónak tartott újságírók, ellentüntetők megbüntetésére” – mondta a médiaszakértő.

Címkép: Fiatalok tüntetése március 15-én

Új Hét