Tisztelt Szerkesztőség!
Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár az ATV-nak adott tegnapi interjújában azt állította a pedagógushiányról, hogy ” Ez egy relatív fogalom, ugye a baloldal, pártok, szakszervezetek, szervezetek dobálóznak számokkal,… De sose mondják meg, hogy mihez képest.” Ezért nyílt levelet írtunk az államtitkárnak, amelyben elmagyarázzuk, mihez képest lehet pedagógushiányról beszélni, és hogy jönnek ki az általa kritizált számok.
Egyúttal jelezzük, hogy a jelenlegi felmondások várhatóan messze meghaladják majd a nyáriakat, hiszen a mostani feltételek lényegesen jobbak a nyárinál – mint arra a szakszervezetek is felhívták a figyelmet, a nyári felmondás a mostanihoz képest akár milliós veszteséget is jelenthetett. Elvárjuk, hogy a minisztérium minél hamarabb gyűjtse be, összesítse és hozza nyilvánosságra a mostani felmondások számát, és a tanárhiány bagatellizálása, a nem-kormányzati szereplők hiteltelenítése helyett inkább a hiány valós mértékének megállapítására koncentráljon, a rendelkezésére álló adatok felhasználásával.
Ercse Kriszta
a CKP szóvivője
A levél:
Tisztelt Államtitkár Úr!
Ön az ATV-nak adott tegnapi interjújában azt állította, hogy “a baloldal, pártok, szakszervezetek, szervezetek dobálóznak számokkal,… De sose mondják meg, hogy mihez képest.” Feltételezzük, hogy elkerülte figyelmét a Pedagógusok Szakszervezetének múlt heti sajtótájékoztatója, amelynek háttere olvasható Nahalka István blogjában, illetve a G7-ben és a Civil Közoktatási Platform oldalán megjelent, Juhász Ágnes számításait bemutató cikk. Mindkét forrás részletes számításokban elemzi, hogy mihez képest van pedagógushiány, és miért beszélhetünk többféle számról.
Beszélhetünk arról a hiányról, amely a jogszabályban meghatározott pedagógusszámhoz képest jelentkezik, ami a feladatok ellátáshoz szükséges finanszírozott óraszám és a pedagógusok kötelező óraszáma alapján, óvodában pedig a csoportonként két óvónő és a vezető szükségessége alapján kerül kiszámításra.
Beszélhetünk arról, amit a kompetenciamérésben az iskolák jeleztek, és ami csak azt a hiányt jelzi, amit óraadókkal, képesítés nélküliekkel, nem megfelelő szakos tanárokkal nem tudnak betölteni.
Beszélhetünk arról, hány pedagógust kellene felvenni ahhoz, hogy a tanároknak ne kelljen túlórázniuk, és legalább a mostani létszámszámítás alapjául szolgáló 22 óránál ne kelljen több tanórát megtartaniuk – nem is beszélve a korábbi évek 20, egyes időszakokban 18 óra kötelező óraszámáról, amelyek lehetővé tennék az órákra való, a mai kor követelményeinek megfelelő felkészülést.
Még sokkal magasabb számokat kapunk, ha beleszámíthatjuk a hiányba az óraadókat, a nyugdíjasokat, a részmunkaidőben dolgozókat, akik az órák leadásán túl nem tudnak részt venni az iskola nevelési és egyéb feladatainak ellátásában, a tartósan – pl. GYED-en – távollévőket, illetve azokat, akik pedagógiai képesítés nélkül, vagy nem az oktatott szakra kapott képesítéssel tanítanak.
És logikus a hiányba beszámítani a tanárok, tanítók, óvónők mellett az iskolapszichológusok, a fejlesztő pedagógusok, a fejlesztéssel foglalkozó gyógypedagógusok jogszabályokban megadott minimális kötelező létszámához képesti elmaradást is – és akkor még nem beszéltünk a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő, nem pedagógus alkalmazottak hiányáról.
Mindezek alapján beszélhetünk a legenyhébb számítások szerint is tízezer feletti, a szigorúbb kritériumok szerint akár 30 ezres pedagógushiányról – amihez hozzáadandó a nevelő-oktató munkát segítők kb. 15 ezres hiánya. Százalékban mérve ez 7-20 % – miközben egy általános iskolai tanító hiánya, aki miatt egy osztályt nem lehet elindítani, csak kb. 2 %-nyi hiányként jelenik meg az iskolában.
Azt pedig nyilván Ön is tudja, hogy ugyan nyáron volt egy hónapnyi lehetőség a kilépésre, de lényegesen rosszabb feltétellel, mint a mostani két hétben. Az Ön által említett szakszervezeti tájékoztatók éppen erre hívták fel a pedagógusok figyelmét. Így biztosak lehetünk benne, hogy a mostani két hétben ennél lényegesen nagyobb lesz a felmondások száma. Elvárjuk, hogy a minisztérium minél hamarabb gyűjtse be, összesítse és hozza nyilvánosságra ezt az adatot.
Meggyőződésünk, hogy az oktatásért felelős Belügyminisztériumnak és Önnek, mint e minisztérium oktatási ügyekben is nyilatkozó államtitkárának nem a tanárhiány bagatellizálása, hanem a probléma mértékének és hátterének a feltárása lenne a feladata. Ehhez minden adat rendelkezésre áll az immár minden oktatási intézmény számára kötelező, de a kutatók számára nem hozzáférhető Kréta rendszerben. Ha már az oktatáskutatás állami intézményeit megszüntették, nem hitelteleníteni kellene a nem-kormányzati szereplők és a mögöttük álló szakértők adatait, hanem meg kellene ismerni, és vagy elfogadni vagy tételesen cáfolni számításaikat.
Üdvözlettel
a Civil Közoktatási Platform, több mint félszáz civil szervezet együttműködési fóruma Ügyvivő Testülete