Posted by Martin Zoltán (FB)
>Jómagam sokat foglalkoztam orvosi tevékenységgel kapcsolatos polgári,
valamint büntető perekkel bíróként és ügyvédként is. Ezekben fontos
szerepe van az igazságügyi orvosszakértőnek, hiszen a pert elbíráló bíró
nem szakember orvosi kérdésekben, ezért kell szakértőt igénybe venni a
törvény szerint. Ezzel nincs is baj. De a szakértők bizony sokszor
elhajlanak az orvoskolléga javára, szemben akár a józan ésszel is.
Ilyenkor az igazi bíró felülbírálja a szakvéleményt és azt nem fogadja el.
Ekkor kezdenek el károgni a nagy szakmai öntudattal, de annál
szerényebb szellemi képességekkel rendelkező orvosok, hogy jön ahhoz
a bíró, meg az ügyvéd, hogy ellentmondjanak egy szakértő
véleményének, hogyan merik felülbírálni azt, amikor még orvosi
egyetemet sem végeztek?! Nagyon egyszerűen. Most leírom, hogyan.
Az 1990 es évek végére a magyar bírói gyakorlatban nagyrészt
elfogadottá vált, hogyha volt megfelelő ellenbizonyíték, akkor a bírák
bizony félre merték tenni a részrehajló orvosszakértői véleményeket és
elfogadták a betegeket védőügyvédek érveit a szakmai mulasztásról.
Jogállamokban egyébként ez elfogadott és helyes gyakorlat. Nálunk is
lehetne a törvény szövege szerint, hiszen az új Polgári perrendtartás
(Pp.) 263.§. (1) bek. szerint szabadon felhasználható a bíróság által a
perben minden bizonyíték, ami a tényállás megállapításra alkalmas és a
Pp.279.(1) bek. szerint minden bizonyíték a bíróság szabad mérlegelése
alatt áll. Nincs a törvényben olyan szöveg, hogy “kivéve az
orvosszakértő véleménye.” Hasonlóan rendelkezett a régi Pp. is.
Azonban később egy neokonzervatív fordulat következett be a bírósági
gyakorlatban anélkül, hogy a törvény szövege érdemben megváltozott
volna. Pl. a Kúria Kfv.X.37.763/2019/6. számú ítélete szerint: „A
szakvélemény szabad mérlegelése a bíróság szakismeretének
hiányában csupán annyit jelent, hogy a bírónak a szakvélemény logikai
egységét, meggyőző erejét a per adataival való összhangját vagy
ellentmondását kell értékelnie.”
A Kúria ezen döntése szerint tehát szakkérdésben a bíróság nem
rendelkezik kompetenciával, azonban a bizonyítékok mérlegelésétől nem
tekinthet el a per egyéb adatinak, tanúvallomásoknak okirati
bizonyítékoknak stb. figyelembevételétől az ítélet meghozatala során.
Tehát a Kúria szerint, amit később több döntésében megerősített,
szakmai kérdésekben a bíróság nem bírálhatja felül a szakvéleményt.
Vegyünk egy példát, amely teljesen fiktív, de minden nap megtörténhet.
Kovács József vétlen közlekedési balesetben elveszti az egyik lábát,
ezért rokkant ellátást igényel. OEP által kirendelt szakértő szerint csak
20 %-os mértékben egészségkárosodott, ezért a legmagasabb összegű
rokkant ellátásra nem jogosult. Kovács ügyvédje útján megtámadja a
bíróságon a határozatot arra hivatkozva, hogy egy láb elvesztése
legalább 70%-os mértékben károsította egészségét, tehát jár neki a
rokkant ellátás. A tárgyalásra a bíró megidézi az orvosszakértőt, hogy
egészítse ki a véleményét erre tekintettel. A szakértő fenntartja
álláspontját a tárgyaláson. Erre Kovács ügyvédje benyújtja a bíróságnak
azt a módszertani útmutatót, amely irányadó a szakértők számára.
Ebben szó szerint és pontosan le van írva, hogy egy láb elvesztése 70
%-os egészségkárosodást okoz, tehát a törvény szerint járna a rokkant
ellátás Kovácsnak.
A szakértő erre azt mondja, hogy ez igaz, de Kovács rendkívül
tehetségesen ugrál munkahelyén, az autógyárban a szalag mellett
mankóval, tehát el tudja látni munkakörét és ezzel az indokkal fenntartja
a véleményét. A bíró majdnem kiesik a pulpitus mögül, de a Kúria fent
idézett határozat alapján nem bírálhatja felül a szakértőt. Még akkor se,
ha ott fekszik előtte a módszertani levél, amit a szakértő is használni
köteles és az van benne, amit az ügyvéd és Kovács állít. Ezért az
ügyvéd kérésére kirendel egy másik szakértőt. Az utóbbi szakértő
megvédi a kollégája szakvéményét, sőt az ezután kirendelt szakértő is.
A bíró a Kúria fent idézett döntése miatt ezután kínjában köteles
elutasítani Kovács keresetét, noha pontosan tudja, hogy a szakértők
hazudtak, de minimum tévedtek az ügyben. Kovács pedig mehetne
vissza az autógyárba mankóval ugrálni a szalag mellé, ha a munkahelyi
főnökei nem lennének normálisak és megengednék, hogy ilyen súlyosan
balesetveszélyes egészségi állapotban dolgozzon a gépek között.
Kovács tehát ezután kap az államtól kb. havi 28 000 forintot és fel is
akaszthatja magát!
A példából látható, hogy milyen súlyosan igazságtalan és törvénytelen
helyzeteket idézhet elő ez a téves bírósági gyakorlat. Noha a törvényben
nincs olyan szöveg, hogy az orvosszakértő véleménye nem bírálható
felül a bíró által. Sőt, a Pp. 279.§. (1)bek. a bizonyítékok szabad
mérlegelését írja elő, tehát ha van azt cáfoló más bizonyíték, akkor a
szakvélemény, bármilyen témájú szakvélemény is félretehető,
felülmérlegelhető a bíró által.
Már írtam Dr. Ádám György budapesti ügyvédről. Ő atyai jó barátom volt,
aki Magyarországon az orvosi műhiba perek atyjának tekinthető. Leírom
ide egy esetét. Egy 17 éves, fiatal lánynak állandóan súlyos fejfájása
volt. Megállapították, hogy a koponyán belül van valami oda nem való
képlet, talán daganat, ezért meg kell műteni. A professzor maga végezte
beavatkozást. A koponya megnyitása után el akarta távolítani a bajt
okozó részt és megvágta a műszerrel. Ekkor azonnal súlyos vérzés
indult, mert nem daganat volt ott, hanem egy degeneratív
megbetegedésből kifolyólag az agyi ér vastagodott meg. A vérzést nem
tudták megfelelően elállítani, a beteg agya súlyosan károsodott és
meghalt.
Szülei Dr. Ádám György ügyvéddel pert indítottak a kórház ellen. A
kirendelt szakértő és a műtétet végző orvosprofesszor szerint nem volt
elvárható az orvostól, hogy számítson erre a ritka ér megvastagodásra,
tehát nem felelős a kórház a halálért. Ekkor Ádám György ügyvéd kitette
a bíró asztalára az orvosi egyetemi tankönyv megfelelő fejezetét és
kérte, hogy olvassa fel az által megjelölt oldalakat. A bíró felolvasta,
hogy ilyen degeneratív ér megbetegedés előfordulhat, ezért a
beavatkozást végző orvosnak mindig figyelemmel kell lennie ezen
betegség fennállásának lehetőségére, nehogy meghaljon a beteg.
Ezután az ügyvéd kérte a bírót, hangosan olvassa fel a fejezet elejéről,
hogy ki írta a tankönyvben ezt a részt. A bíró felolvasta. A műtétet végző
orvos neve volt odaírva! Ezzel a per el is dőlt nyilván a beteg, illetve
szülei javára.
Tehát az orvosszakértői véleményen kívül igenis vannak más
bizonyítékok, amik figyelembe vehetők és figyelembe is kell venni
azokat, mert a törvény valamennyi, a tényállás megállapítására alkalmas
bizonyíték figyelembevételét és mérlegelés írja elő a bíróságnak. Ilyen
lehet pl. az orvosi egyetemi tankönyv, a minisztérium által kiadott
protokoll stb. Ha a bíró ezeket elolvassa, akkor szakvélemény nélkül
vagy azzal szembe menve is meg tudja állapítani, hogy megsértette-e az
orvos a szakmai szabályokat. Ugyanis a tényállás megállapítása, annak
megállapítása, hogy mi történt a valóságban, a bíró feladata, nem a
szakértőé a törvény szerint. Egy orvosi szakkérdés megismerésének
nem csak egyetlen és kizárólagos forrása lehet a szakvélemény. Más
eszközök is rendelkezésre állnak. A megállapított tényállást kell
összevetnie a bírónak pl. az egyetemi tankönyvben vagy protokollban
írtakkal. Így el tudja dönteni, volt-e szakmai mulasztás.
Ma már Dr. Ádám György és ügyfelei nem nyerhetnék meg ezt a pert.
Mert a bíró kihirdetné, hogy nem bírálhatja felül a szakvéleményt!
Jelzem, hogy a katolikus vallás szerint csak Isten földi helytartója, a
Pápa tévedhetetlen, de ő is csak hitbéli kérdésekben. Az
orvosszakértőkről nem írnak ilyesmit. Jelzem, tudomásom szerint a
Fidesz hatalomra jutása és a Kúria “benépesítése” után kezdett
uralkodóvá válni ez a bírósági szemlélet a Kúrián. Vajon miért?! Talán
azért, mert a Fidesz volt az, amely új törvényt hozott a korábbi
rokkantnyugdíjak eltörölte és bevezette a rokkantellátás új rendszerét.
Százezreket söpörve ki az állami gondoskodás rendszeréből, biztos
nyomorba és halálba küldve őket! Ekkor jelentette ki az ország
Főmocska, „Senkit nem hagyunk az út szélén!” Ezt a folyamatot pedig
akadályozhatta volna, ha néhány tisztességes, magyar bíró köti magát
az igazsághoz és felülbírálja a szakvéleményeket!
Amit most írtam, nem a szakértők ellen írtam. Sok tisztességes szakértő
kollégával dolgoztam több mint harminc éves pályám során, akik valóban
segítették a bíróság munkáját és az Igazság érvényesülését. Ezt a cikket
is az országot eluraló fideszes maffia ellen írtam, amely a saját zsebe
érdekében, a még több lopás érdekében ezt a területet is leuralta,
nyomorba és halálba lökve betegeket, rokkant embereket.
(A szerző ügyvéd)
Címkép: Orvos szakértő a bíróságon