Lahner, aki időközben igazi bécsi lett, pontosan tudja, hogy a nagy áttöréshez csak egy valami hiányzik: az, hogy az Udvar is elfogadja a találmányát. Valóban sikerül elintéznie, hogy meghívja őt az Udvarba I. Ferenc császár, aki persze már hallott a schottenfeldi kulináris újdonságról, és így a felség asztalánál kóstolót mutatott be Lahner a pukkanó “Frankfurter”-ből. Amikor a felség meglátta, hogy nincs evőeszköz az asztalon, érdeklődött a “vendéglátójánál”, hogy miként kell fogyasztani a jó illatú étket. Lahner pedig mély meghajlással adta meg a választ: “A kézzel, felség, kézzel!” Attól a naptól kezdve Johann Georg Lahner az udvari szállító privilégiumát élvezhette, a kocsijára kitűzhette a fém zászlót a Habsburgok fekete/sárga színeivel és a császári rezidencia középső kapuján át hajthatott be, hogy a fő konyhamesternek leadja a magas uraság reggelijéhez szükséges friss árut.” (Rejtett dicsőség)
Cím: Habsburg-címer