Posted by Tóta W. Árpád
>Jön a szuverenitásvédelmi törvénycsomag, amelynek célja úgymond “borsot törni” az ellenségek orra alá, beleértve ebbe a külföldi támogatást elfogadó médiát. Ennek részleteit majd meglátjuk. Egyelőre azt tudjuk, hogy a “gyermekvédelmi törvény” eredményeképp sikerült a legforróbb LMBTQ-könyveket látványosan bereklámozni, ugyanakkor elérni, hogy a 18 éven aluliak ne mehessenek oda a szépirodalmi polchoz a könyvesboltban, viszont továbbra is annyi melegpornót nézzenek az interneten, amennyi beléjük fér. Ennyi eszük van.
De tételezzük fel, hogy ez a súlyosan retardált társaság képes egyáltalán törvénybe fogalmazni az elképzeléseit anélkül, hogy a saját hülye fejüket az asztalhoz szögelnék. Tehát kitalálnak valami szabályt, mondjuk egy büntetőadót minden médiavállalkozásnak, amely külföldi pénzt fogad el – mellesleg a civiltörvény ennél kevesebbért is megbukott. Ekkor még a következő kérdéseket is meg kell oldani: mi van, ha az agyafúrt donor mandinerből pattintja át az újságnak egy magyar szereplőn keresztül a pénzt, amely így elveszíti külföldi jellegét; és hogyan illeszthető ez az európai alapelvekbe, melyek szerint nyithatok Bécsben nemcsak cukrászdát, hanem lapkiadót is. És a legkínosabb kérdés: hogyan fér ez össze a külföldre folyósított magyar támogatásokkal?
Ennek két főszereplője a Bethlen Gábor Alap és a Pro Economica alapítvány; pontosan azt csinálják, amiért most Kocsis Máté fájlalja a hamvas seggét. Pénzt – százmilliárdokat – osztanak külföldi cégeknek, civil szervezeteknek és médiumoknak, részben fenntartják a határon túli magyar (fideszes) sajtót Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján és a Vajdaságban, de machinálnak az Egyesült Államokban is többek között. Ezeken kívül ismert a magyar érdekeltség a szlovén (nem magyar nyelvű) sajtóban, meg ott van még Habony Árpád V4NA hírügynöksége, amely a visegrádi országokban terjeszti az igét.
A többit már megírtam egy hónapja a HVG-ben:
“Futtassunk például egy gyors gondolatkísérletet a dollármédiáról. Ez ugye azt a jelenséget írja le, hogy egyes sajtótermékek külföldi támogatásban részesülnek; erről egymást váltó lopótökök mondják el napról napra, hogy szuverenitási kérdés, tűrhetetlen hazaárulás és főleg: ez veszélyes.
Akkor most játsszuk el, hogy Romániában hatalomra kerül a mienkhez hasonlóan seggarcú kormány, öt perc alatt leblattolja a kottát – és akkor mi lesz? Tíz év alatt háromszázmilliárd forint ment ki határon túli magyar pártokhoz, sajtóhoz, civil szervezetekhez. Ez az úgynevezett forintmédia, a román állam ellenségeinek vetett szárazeleség. Budapest láncos kutyái! Orbán-zsoldosok! Aknamunkások! Államellenes összeesküvők!
Finom kampány kerekedhetne ebből! Még egy bányászjárás is beleférne, és a magyar állam tökéletesen eszköztelenül lenne kénytelen végignézni. Hiszen az ő érveit, az ő kifogásait alkalmaznák a románok, csak most a bot másik végére kerülne a legendás magyar virtus. Szaladhatna fűhöz-fához, de mindenhol belevernék az orrát a saját szarába.
Normák: olyan szabályok, amelyek mindenkire érvényesek. Lehet sajtót és civileket támogatni más országokban? A magyar állam ezzel a lehetőséggel folyamatosan él, és nem is csak etnikai alapon. Akkor viszont nincs alapja tiltakozni Soros vagy az EU médiatámogatásai ellen.”
Kétség ne legyen: vannak Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában is politikusok, akik alig várják, hogy ekkora büdös bunkók lehessenek ők is. Jegyzetelnek, figyelnek, várnak az alkalomra. A határon túli magyarság zöme pedig nem is sejti, hogy addig jó neki, amíg nem olyan kormánya van, mint az anyaországé.