Posted by (Reuters)
Ursula von der Leyen szerdán egy kibővített EU vízióját vázolta fel, amely magában foglalná Ukrajnát is, de Magyarország ezt akadályozhatja – írta a bizottsági elnök szerdai beszédének
erről a témájáról a brit hírügynökség. Az uniós tagállamoknak a tervek szerint decemberben kell dönteniük arról, hogy Ukrajna megkezdheti-e a csatlakozási tárgyalásokat, de ehhez a döntéshez mind a 27 tagállam konszenzusos döntése szükséges.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Ukrajna máris nagy lépéseket tett, amióta elnyerte a tagjelölti státust, annak ellenére, hogy az orosz támadás visszaveréséért harcol. A leendő tagállamoknak nagyon sok politikai, gazdasági, valamint a demokráciával és a jogállamisággal összefüggő feltételt kell teljesíteniük, mielőtt megkezdődhetnek a tárgyalások. Az EU
Bizottsága júniusban, Kijevben leszögezte, hogy Ukrajna a tárgyalásokhoz vezető hét lépésből kettőt már megtett, de még van feladata az igazságszolgáltatás reformjában, a korrupció és a pénzmosás elleni harcban, az oligarchák visszaszorításában és a kisebbségek kezelésének javításában. Európai diplomaták és tisztségviselők szerint Németország és Franciaország, a két nagyágyú támogatni fogja a tárgyalások megkezdését, amennyiben a bizottság kedvezően értékeli majd az elért eredményeket. A bizottság októberre tervezte jelentése közzétételét, de tisztségviselők szerint a határidőt áttehetik novemberre.
Diplomaták és tisztségviselők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy Magyarország keményebb diónak bizonyulhat Ukrajna számára, különös tekintettel az ott élő etnikai magyarok kezelésére. Egy vezető uniós diplomata a neve mellőzését kérve azt mondta a hírügynökségnek: „Ukrajna számára politikai szempontból a legnagyobb akadály Magyarország és az ottani magyar kisebbség körüli vita”. A Reuters rámutatott: Orbán szorosabb kapcsolatokat ápol Moszkvával, mint a legtöbb tagállam, és többször viszályba került Kijevvel, egyebek között az ottani magyar kisebbség, és az azt is érintő ukrán felsőoktatási törvény miatt. Budapest megütközött Kijevvel azért is, mert az OTP felkerült azoknak a cégeknek az ukrán feketelistájára, amelyeket az orosz háborút pénzügyileg támogatják – bár ezt mind Magyarország, mind a bank tagadta. A magyar külügyminiszter júliusban leszögezte, hogy az ukrán csatlakozási folyamat következő értékelésének tartalmaznia kell annak vizsgálatát is, hogy tiszteletben tartják-e ott a magyar kisebbség jogait. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének bejelentését széles körben Kijev győzelmének tekintenék a Moszkvával fennálló konfliktusban, amelyben nem csak vissza akarja verni az orosz erőket, hanem meg akar szabadulni az orosz geopolitikai befolyástól, és a Nyugathoz akar csatlakozni.
A csatlakozási tárgyalások rendszerint sok évig tartanak, és Ukrajnával különösen bonyolultak lesznek, mert a 40 milliós lakosságú ország még háborúban áll, és mert a csatlakozása változtatna az unión belüli gazdasági és politikai egyensúlyokat. Több tisztségviselő úgy látja, hogy a bizottság ajánlást tesz majd a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, de nem kizárt, hogy ezt feltételekhez köti, például olyanokhoz, hogy a tisztségviselők számára a korrupció elleni harc jegyében szigorítsák meg a vagyonnyilatkozatok előírásait. Zelenszkij
elnök egyébként éppen kedden vétózott meg egy vonatkozó tervezetet, amelyet a parlament már elfogadott, és azt követelte, hogy szigorítsák meg a vagyonbevallásokra vonatkozó szabályokat.
https://www.yahoo.com/news/analysis-von-der-leyen-talks-124150444.html
Fordította: Horváth Júlia