Posted by Pálmai-Lantos Éva: Andalúz örökség
Somogyi András
Már az elején rögzítsük: igen jó, érdekes, fordulatos könyv az Andalúz örökség. Minden sora Spanyolország – s ezen belül Andalúzia (meg a nyelv) – alapos ismeretéről tanúskodik, hiszen az események többsége ott játszódik. A könyv a mostanában teljesen megszokott párhuzamos szerkesztést alkalmazza, két történet váltakozik – külön fejezetekben –, persze sejthető, hogy ezek egyszer majd összeérnek.
A jelen eseményeit Bartha Katinka, a harminc felé járó szépséges kiállításszervező meséli el, egyes szám első személyben. Anyja minden év októberében elvonul egy spanyol városkába meditációra és jógára. Legalábbis a lány és apja így tudják. Katinka gyanúját egy, az anyja leánykori nevére címzett levél kelti fel. A gyanú akkor erősödik meg, amikor a telefonos érdeklődésre kiderül, hogy a városka egyetlen szállodájában sem tudnak róla. A lány elhatározza, hogy Spanyolországba utazik és utána jár anyja hazugságának.
A párhuzamos történet ideje 1956 novembere, szereplői dr. Halmai György sebész, továbbá a felesége, Nóra és tizenhat éves Anna lánya. Halmai doktor a felkelőket gyógyítja, és miután tisztában van azzal, hogy az orosz tankok lánctalpai nem csupán az utcakövet zúzzák szét, hanem a forradalmat is, ezért családostul elhagyni készül az országot. Franciaország lenne a cél, de az Ausztriában megismert Habsburg Ottó tanácsára Spanyolországban kötnek ki.
Nem csupán a nem létező királyság trónörököse valóságos szereplő a regényben, mert megismerkednek a spanyol földön élő Muráti Lili* színésznővel és férjével is. A sebész ismeretséget köt Francóval, Spanyolország fasiszta diktátorával, akinek révén orvos-százados lesz a spanyol hadseregben. (Alaposan meglepett a szerző elnéző állásfoglalása a Caudillóval kapcsolatban, holott elég közismert, hogy a a spanyol polgárháború kegyetlen leverése után – amiben Hitler és Mussolini is támogatták – 150-200 ezer civilt végeztetett ki.)
Katinka elutazik Spanyolországba és különféle hivatalos és nem hivatalos forrásokból próbál választ kapni kérdéseire – mert azt feltételezi, hogy anyjának szeretője van. Ellenben annyit megtud, hogy elhunyt nagyanyja, az 1956-ban Spanyolországba, azaz Spanyol Marokkóba költözött Halmai Anna. Halmai doktor felesége mély depresszióba esett, mert az „új hazában” nem találta a helyét. A lányuk, az immár tizennyolc éves Anna viszont épp ellenkezőleg: egy fiatal spanyol katonatiszt, Morales hadnagy oldalán találta meg a szerelmet. Ám ez a férfi a Marokkó önállóságáért folyó harcban szenvedett súlyos sérülést, s úgy hírlik, belehalt sebesülésébe. Anna megszüli Morales gyermekét, de azt mondják neki, a gyerek meghalt a nyakára tekeredett köldökzsinórtól. (Nem véletlenül használom az elbizonytalanító megfogalmazásokat. A történet hősei is ezeket az információkat kapják – de a kötet végére sok minden kiderül.)
Katinka hosszas kutakodás után választ kap a legfontosabb kérdésekre: igen, anyja valóban nem mondott igazat a spanyol utak céljáról, csakhogy ez a dédnagyanyán és a nagyanyán – tehát generációkon – átívelő kegyes, nem bűnös hazugságok halmaza. Gondolom, e sorok olvasója leginkább azt szeretné tudni: mi volt a sok éven, évtizeden átívelő hazugság és hogyan látja viszont Katinka az édesanyját – de ennek felfedezését meghagyom neki. Nem fogja megbánni. Azért a hepiend sem marad el: Katinka megtalálja igazi hivatását, a festészetet, és – a történelem ismétli önmagát – egy jóképű spanyol tengerésztiszt személyében az igaz szerelmet.
Ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, amit a fülszöveg is elmond: a Pálmai-Lantos Éva írói álnév mögött szerzőpáros bújik meg, alkotásaikkal a tévéképernyőkön vagy a filmvásznon is találkozhattunk. Ezért is nem neveztem meg őt írásomban.
Különleges erénye a műnek a közeli és távoli környezet olyan plasztikus – szinte háromdimenziós – leírása, amitől az olvasó úgy érzi, hogy maga is jelen van az aktuális helyszínen, és markánsan észrevehető, hogy a beszédstílus tökéletesen megfelel a szereplők személyiségének. Nagyon megkönnyíti a történet megértését a sok spanyol szöveg lábjegyzetekben található magyarítása is.
Nem mondhatok mást: szívből ajánlom ezt a kitűnő könyvet, amely nem egyetlen, befejezett történet, hanem Pálmai-Lantos Éva (maradjunk most már ennél) regénysorozatának nyitókötete.
*A rendszerváltás után Göncz Árpád visszaadta a háború után nyilas-szimpátiával megvádolt Muráti Lili magyar állampolgárságát és a színésznő magas állami kitüntetésben is részesült.
Nem Pálmai-Lantos Éva, de inkognitónak pont megfelel
Pálmai-Lantos Éva: Andalúz örökség
General Press Kiadó, Budapest, 2023
364 oldal, teljes bolti ár 4490 Ft,
online ár a lira.hu-n 3592 Ft,
e-könyv változat 3199 Ft
ISBN 978 963 452 7459 (papír)
ISBN 978 963 452 7466 (e-könyv)
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Bartha Katinka, egy budapesti galéria kurátora, egy nap szörnyű felismerésre jut: az édesanyja éveken át hazudott a családjának. Egy spanyol ügyvédi irodából érkező levél és egy ártatlannak induló nyomozás döbbenti erre rá, és olyannyira nem hagyja nyugodni, hogy az általa szervezett kiállítás megnyitója kis híján botrányba fullad.
Amikor a főnöke kényszerszabadságra küldi, a lány kapva kap az alkalmon, hogy személyesen utazzon Spanyolországba, és az ügy végére járjon. Andalúzia mesés városaiban kalandozva nemcsak a rejtély megoldásához kerül közelebb, hanem önmagához is, és mindinkább rájön arra, mit és kit is szeretne igazán az életében. Múlt és jelen, családi kötelékek és béklyók, két világ és rendkívüli sorsok forrnak egybe a lebilincselő regénysorozat nyitókötetének lapjain.
Címkép: Muráti Lili