Szunyogh Szabolcs
Csak úgy fecsegek, kultúrhistóriai történetekkel bombáználak titeket.
Egyszer volt, hol nem volt, hogy az történt, valamikor az időszámításunk szerinti 3. század vége felé (vagy máskor) hogy a híres rabbinak, III. Júdának született egy fia, ő II. Hillél. Nem volt túl jelentős Talmud-tudós (amóra), nála sokkal fontosabb rabbik sorát lehetne megnevezni, viszont jó barátságba keveredett a császárral, bizonyos Hitehagyó Julianus nevűvel (Julianus Apostata), aki hat évesen kicsit kiábrándult a kereszténységből, mert a keresztények az egész családját lemészárolták a szeme előtt. Ez a Julianus vissza akarta csinálni Nagy Konstantinus művét, nem akart keresztény Római Birodalmat, szerinte ugyanis a többistenhit demokratikusabb volt.
Ezért újra engedélyezte az antik kultuszokat (a „pogányságot”), megtiltotta a nem keresztény templomok lerombolását és a nem keresztény papok legyilkolását, nem is szeretjük, áruló. Julianus Apostata engedélyezte például, hogy Jeruzsálemben (akkori nevén: Aelia Capitolina) újra felépítsék a Templomot a zsidók, és képzeljétek, el is kezdődtek a munkák, többek között II. Hillél közreműködésével.
Én azt képzelem, hogy annak az épületnek az első változatát, amit most Aranymecsetként tisztel a világ, ekkor kezdték el építeni, mégpedig az eredeti Második Szentély romjain, néhány oszlopa talán onnan való. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az iszlám építészet első nekifutásra épít egy akkora kupolát, amihez fogható csak kettő volt abban az időben (Rómában, a Pantheon, aztán száz év múlva megépült Konstantinápolyban a Hagia Sophia is) majd kétszáz évig építészetileg az iszlám nem produkál szinte semmit. Nem életszerű.
Ez a Harmadik Templom görög bazilika stílusában készült, hiszen a konstantinápolyi uralkodó küldte a mestereket és a mérnököket II. Hillélnek. Nem fejezték be, állítólag egy tűzvész miatt, de talán az is szerepet játszott, hogy a császárt hátbaszúrta egy keresztény testőre, hogy ezt miként magyarázza majd el a túlvilágon Jézusnak, nem tudom („szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” Máté 22, illetve 3Mózes 19), mindenesetre az építkezéssel leálltak. Tartottam egy kiselőadást a Templommal kapcsolatban, a Csányi 5 facebook profilján ma is megtekinthető (https://www.facebook.com/ csanyi5/videos/926070332119244 ) itt részletesebben próbáltam bizonyítani ezt a dolgot, ha érdekel valakit, bátran kattintson rá.
Szóval ez a tudós rabbi, II. Hillél, aki majdnem felépítette a 3. Templomot, kiszámította, mikor teremtette az Örökkévaló a világot: i.e. 3761. október 7-én, Tisri hó első napján, vasárnap, 11 óra után 10 perccel és 20 másodperccel. Pontosabban Ádámot teremtette ekkor. Ez a zsinagógai újév napja, a Ros Hasana.
Ekkor, Tisri hónap első napján, az Újévkor, Ros Hasanakor kinyitnak a mennyekben három könyvet, és az Örökkévaló beírja a boldog élet könyvébe az igazakat, a keserves élet könyvébe a bűnösöket, aztán be is pecsételi őket, a közömbösek könyve azonban nyitva marad Jom Kippurig, akik ide kerülnének, a Bűnbánat Tíz Napja (Jámim Noráim, Rettenetes Napok) alatt még változtathatnak helyzetükön.
“Lesáná tová tikátévu — Jó évre legyetek beírva!” – de hogy csináljuk? Erre szolgál a tsúva, ami a mai ivritben egyszerűen csak választ jelent, a bibliaiban pedig megtérést, kvázi „egy válasz a Magasságbeli hívó szavára”, de a dolog lényege egy lelkiismereti önvizsgálat. Ez fontos, a többi hagyomány. Vagy ahogy I. Hillél mondta: „Ne tedd másnak, amit magadnak nem kívánsz. Ez a Tóra lényege. A többi tudomány – menj, és tanuld meg!”
Üzenem zászlósurainknak. Vagy inkább: üzenem nektek. De ti ezt nélkülem is pontosan tudjátok. Nem fecsegek tehát tovább, feleim, ahogy közös, zsidó-keresztény kultúránk tanítja: minden jót a jóakaratú embereknek. A néprajz szerint almát kell mézbe mártogatni, hogy az új év édes legyen.