Posted by Lackfi János
>Sokan utálják a jövevényszavakat.
Pfuj, koszos csavargók!
Amit lehet magyarul mondani, miért mondjam idegenyül? Hát nem? Hát de. Megint igazam lett.
A doktor legyen orvos. A probléma gond. A konfliktus ütközés. A percepció érzékelés. A fíling érzés. A flashmob villámcsődület.
Persze van, amikor a nagy idegenkedés csak tudásfitogtatás, vagyis nem túl szimpatikus. De az is sokat elárul a beszélőről. “Koncepciónk lényege a vizualitásgenezis analitikus deskripciója…” Ja. Vagy hasonló.
Másfelől a szavak nem csak információt közvetítenek, hanem hangulatot, érzésvilágot, kulturális motívumokat is.
Nem mindegy, hogy a vicc sutka vagy dzsók. Esetleg poén.
Hogy a főnök boss vagy góré.
Hogy a menőség raj, májer vagy slash.
Hogya a hamisítvány bóvli vagy trash.
Függ a nemzedéktől, az egyéntől, a beszédhelyzettől, a kulturális közegtől.
És használható beavatottan, gunyorosan vagy lenézően.
Hogy a jövevények mennyire hangulatosak lehetnek!!
A “mostoha” tőrőlmetszett népmesésen, szabógyulabácsisan , a kellő baljóslatú komorsággal duruzsol.
Pedig a bolgár “masteha”, azaz nevelőanya az eredete, egyáltalán nem negatív jelentésben.
Viszont remekül hangzik és működik, atmoszférát varázsol. (Az atmoszféra megint kicsit más, tömöttebb, zizegősebb, mint a hangulat. Nem?)
Szóval mindegy, csak vesszen minden jövevény?
Szerintem jövevénye válogatja.
Némelyik pompásan beilleszkedik, mintha mindig itt lett volna.
A másik meg testidegen, úgy áll rajtunk, mint tehénen a gatya.
És nem lehet tudni, melyikük marad, melyikük kopik ki.
(Van kedvenc-nemkedvenc jövevényetek?)
Címkép: Ámokfutás Maláj jövevény szó