Odze György
>A kormányzat szerint a magyar gazdaság szárnyal, ám tudjuk, hogy még jobban szárnyalnak azok a magyar üzletemberek, akik az elmúlt években milliárdosok lettek, hála politikai kapcsolataiknak, állami megbízatásoknak, elsíbolt pénzeknek. Hírnevük azonban csak Hegyeshalomig ér, mert a nagy pénzcsinálásban megfeledkeztek arról, hogy alkotni is lehet, márkát építeni, mert ez igazolhatná, hogy tehetségesek vagyunk, amit azonban mindig elfelejtünk bizonyítani.
Példaként írom le a közelmúltban elhunyt svéd Ingvar Kamprad nevét, ami bizonyára keveset mond még azoknak is, akik a hét végén IKEA-bútort vettek vagy húsgombócot ebédeltek az áruház éttermében. Pedig ez a svéd üzletember volt a mai üzleti birodalom alapítója. A kis Ingvar gyerekkorában már vérbeli kereskedő volt, gyufát és harisnyát adott el némi felárral a szomszédoknak, hogy kiegészítse szigorúan megszabott zsebpénzét. Biciklijével körbejárva a környéket, többek között képeslapokat, vörös áfonyát és virágmagokat kínált eladásra. Tizenhét éves korában úgy látta, eljött az idő, hogy saját vállalkozásba kezdjen, és létrehozta az IKEA Kereskedelmi Vállalatot. A rövidítés az alapító monogramjából, valamint a gyermekkori farm és a közeli Agunnaryd helység kezdőbetűiből tevődik össze. A göteborgi kereskedelmi iskolában töltött éveket végigunatkozta, mert már akkor az érdekelte, hogy hogyan lehetne az árut a legegyszerűbb és olcsón eljuttatni a vevőhöz. A szállításokon végzett elemzés során jutott el az otthon összeszerelhető bútorok gondolatához, ami első hallásra rémisztő volt, és a kezdeti kísérletek nem is hoztak eredményt, ám a technika fejlődésével ma már sikernek számít.
1951-ben létrehozott egy állandó bemutatót, hogy a vevők személyesen megnézhessék a bútorokat. Ő maga amúgy diszlexiás volt (ezért adott neveket a bútoroknak, mert a cikkszámok gondot okoztak neki), ám nagy gondot fordított gyermekei nevelésére, akik később átvették és továbbfejlesztették a vállalkozást.
Manapság az IKEA-csoport több mint 120 ezer embert foglalkoztat, a világ huszonnégy országában működnek, betörtek az ázsiai piacra, amiben hatalmas kockázat volt, legnagyobb áruházuk Dél-Koreában működik, alapterülete 57 ezer négyzetméter, katalógusuk pedig 200 millió példányban jelenik meg. A Forbes Magazin 2009-es rangsorában Ingvar Kamprad a világ ötödik leggazdagabb embere volt. A szerénységéről és takarékosságáról híres üzletember gyakori látogatója volt az IKEA éttermeknek, elbeszélgetett az alkalmazottakkal és természetesen mindig kifizette a számláit.
Voltak Magyarországnak is neves termékei: Ganz, Globus, Orion, Ikarus, hogy csak néhányat említsek, mostanában pedig sikernek tartjuk, ha egy kínai vagy koreai gyár üzemet nyit nálunk, gazdagjaink pedig manipulált kereskedelmi tevékenységgel emelkednek a százmilliárdosok sorába, és folyamatosan nagyszájú nyilatkozatokat tesznek és ügyelnek arra, hogy milliós karórákat viseljenek.
Pedig egy országot nem a politikusok nagyotmondásai emelhetnek fel, hanem világhírű termékei. Jusson eszünkbe, amikor legközelebb húsgombócot eszünk.