Posted by Iván Gizella
>Rossz helyzetben van az építőipar. Kevés a megrendelés, kevés a pénz.
A kivitelezők pedig majdhogynem hozzászoktak, hogy van az államnak
pénze. Ám, mint tudjuk, a források elapadtak, a csapot elzárták. S hogy
mi lesz most? Össze kell húzni a nadrágszíjat, aminek senki nem örül.
Mert ez nem jelent mást, mint hogy sok helyen el kell küldeni az
embereket. Vagyis nőni fog a munkanélküliség.
Az ÉVOSZ, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége is felemelte a
szavát a kritikus szintre csökkent rendelésállomány miatt.
Közleményben tudatták, hogy „Az építőipar rendelésállománya 30
százalékkal kisebb a múlt év közepéhez viszonyítva. Az idén kötött új
szerződések pedig 37 százalékkal csökkentek a tavaly első feléhez
képest. Az állami megrendelések ilyen mértékű visszafogása (mintegy
3 000 milliárd forint nagyságrendről beszélünk), a lakásépítés és felújítás
25 százalékos csökkenése, valamint a külföldi befektetők import anyag-,
az unión kívüli munkaerő és kivitelezői kapacitás használata együttesen
hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit.”
Koji László ÉVOSZ elnök szerint az állami megrendelések ilyen mértékű
visszaesésére – az utóbbi tíz esztendőben nem volt példa.
S hogy mi lesz ezután? Az év második fele az erős piaci versenyről, a
túlélési stratégiákról fog szólni. Az már bizonyos, hogy számos építési
vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem fog
elegendő munkához jutni az év hátralevő részében. A
költségcsökkentés elkerülhetetlen, s emiatt bizony leépítések lesznek
minden területen. Ma az építőipar 400 ezer embernek ad munkát és
megélhetést. A jövő kérdéses. Az biztos, nem stagnálás lesz, hanem
visszaesés. Gödörbe kerülhetnek a kis – és nagyvállalatok egyaránt.
Természetesen az lenne a jó az ágazatnak, ha a kormányzati
beruházásoknál, a közbeszerzésekben a piaci kereslet-kiegyenlítő
szerep érvényesülne. Azaz, ha az állam, a kormány az építési
beruházásoknál, mint a legnagyobb megrendelő, az egyenletes
költekezést preferálná, s a közbeszerzések és az építési projektek
előkészítésének felgyorsítására, törekedne. Ez esetben minden
kiszámíthatóbb lenne. De ma nem így van.
A kormány ugyanis a hazai befektetők és kivitelezők helyett, rendre az
unión kívüli befektetőket hozza helyzetbe. Verseny nélkül jelennek meg a
hazai piacon az unión kívüli termékek, a munkaerő és a kivitelezői
kapacitás, mégpedig a magyar állam által kedvezményezett befektetők
holdudvarában. Ráadásul ilyen esetekben az uniós és a magyar
jogszabályok betartásának ellenőrzése is elmarad.
Pedig lenne mit tenni az ágazatban. Felújítás, bérlakás építési program,
infrastruktúra fejlesztések… megannyi feladat, amelyben az államnak
lépnie kellene. De nem lépnek. Sőt visszalépnek. Ennek egyik ékes
bizonyítéka, hogy még életbe sem lépett a 2024-es költségvetés, de
már átdolgozta azt az Orbán-kormány.
Ez alapján rosszabbul jár a Lázár János féle Építési és Közlekedési
Minisztérium is, mert onnan több mint egymilliárdot vonnak el, illetve
csoportosítanak át. Pedig ugye Magyarország előre megy….