Frank Tibor
>Miután Orbánék legendásan elkúrták otthon a gazdaságot, most azzal
terelnek éjjel-nappal a szintén legendás propaganda-médiájukban
(vagyis mindenhol), hogy milyen jó lesz majd a jövőben.
A jelenről nem beszélnek, a mostani adatokat véletlenül sem említik.
Terelés a köbön.
Nem mondják, hogy ami ma van, az nem más, mint igazi csúcsinfláció.
Az EU-ban a legmagasabb, ráadásul nem is csak úgy, hogy kicsit
magasabb. Ha már csúcs, akkor legyen csúcs, meg sem állunk az EU-s
szint háromszorosáig. Nem mondják el, hogy Románia életszínvonala
elhagyta a miénket, és így a második legszegényebbek lettünk az EU-
ban. A Híradó kussol arról is, hogy az OECD-országok között a
reálbérekben nálunk a legnagyobb a zuhanás (15 százalék), több mint
egy éve recesszióban van az ország és 50 ezer milliárdos az
államadósság.
Az államadósság külön megér egy misét, mivel ez volt Orbánék egyik
első célpontja… Orbán ugyanis 20 ezer milliárdos adósságot vett át, amit
rögtön nagy propagandával beharangozva közellenségnek kiáltottak
ki. Hogy ezt azonnal legyőzzük, különben ez győz le bennünket. Meg
hogy az az ország a sikeres, amelyik csökkenteni tudja az
államadósságát.
Naponta ment a gyurcsányozás, hogy ez az ő bűnük. Ez a csődjük
jelképe. Emlékszik még valaki, hogy külön weboldalt hoztak létre az
adósság ábrázolására? Ezt minden nap mutogatták a Híradónak
nevezett propaganda akármiben. Mindenféle bejelentések voltak, hogy
pár éven belül mennyire le fog csökkenni. Mert ők a hősök. Akkor is a
jövővel hencegtek, de az is csak mese volt habbal.
Aztán mikor csökkenés helyett elkezdett emelkedni az adósság, akkor
szó nélkül gyorsan bezárták a weboldalt. Ettől kezdve jó tíz évig az
államadósságról nem is igen esett szó.
Az otthoni lakosság nagy részének sem erről, sem a többi fontos
gazdasági adatról nincs fogalma.
Mivel Orbánt nem lehet számonkérni, így meg sem kérdezheti tőle senki,
mi van az eredeti idézettel? Hogy egy állam akkor sikeres, ha csökkenti
az adósságát? Akkor most mi van, ők nem lennének sikeresek?
Merthogy közben a rohadt gyurcsányista adósság az örökölt 20 ezer
milliárdról felment 50 ezer milliárd fölé?
Vagyis Orbán összehozott 30 ezer milliárd adósságot, az addigi összes
miniszterelnök pedig 20 ezret. Összesen, Kádártól Bajnaiig, 15 elődje…
(beleértve az első Orbán-kormányt is).
Persze bárki mondhatná, hogy a 2010-es forintot, hogy lehet egy kalap
alá venni a mostanival, hiszen közben volt egy nagy infláció. A forint
sokat romlott. Ez igaz, de akkor mégis miért csináltuk ezt az ábrát?
Mert Orbán és a közmédia állandóan ilyen eszközökkel operál.
Parasztvakítás, hülyítik a népet. Orbán a közelmúltban (tusványosi
beszédében) azzal kérkedett, “hogy13 év alatt 27 ezer milliárdról 80 ezer
milliárd forintra nőtt a magyar GDP”.
Ha 27 ezer milliárdról 80 ezerre nő, az majdnem 200 százalékos
növekedés. Ezzel szemben, ha az inflációt számításba vesszük, akkor a
növekedés csak kb. 66 százalék. Ráadásul a GDP-t mindenhol a világon
dollárban mérik (mert a magyar GDP majdnem teljesen a világpiacon
érvényesül, import és export formájában).
Kis hasonlattal élve, a családapa örülhet, hogy milyen jó lett a fizetése
tavaly óta, de ha a piacon csak fele annyit kap érte, akkor sok örülni
valója a családnak nincs. Ha a nyugdíjad 15 százalékot nőtt, de az
infláció 25 százalékos, akkor hiába van több pénz a kezedben, az sokkal
kevesebbet ér.
Namármost – és ez a lényeg –, a 27-ről 80 ezer milliárdra növekedés
dollárban csak kb. 35 százalékos.
Mivel nincs igazi média, amely igazi kérdéseket tehetne fel, Orbán ilyen
hülyeségekkel szédíti a hallgatóságát.
Tehát Orbán tusványosi dicsekvése is úgy kellett volna, hogy
hangozzék, hogy az elmúlt 13 évben 132 milliárd dollárról 178 milliárd
dollárra nőtt a magyar GDP.
Tehát a valós növekedés 35 százalékos. Nem mindegy. Főleg nem, ha
megnézzük a régió többi országát. Mert azok előztek a kanyarban. Bárki
utána nézhet, nem fogom részletezni. A románoknak ezalatt a 13 év alatt
majdnem 80 százalékkal emelkedett a GDP-je dollárban. (Így hagyta le
Románia egy főre jutó fogyasztásban Magyarországot). A lengyelek is
sokkal jobban teljesítettek (44 százalék), ők is elég biztosan előttünk
járnak.
Ugyanez áll az adósságra is, a 20 ezer milliárd forint 2010-ben az kb. 95
milliárd dollár. A mai adósság, 50 ezer milliárd az mai árfolyamon kb.
140 milliárd dollár. Tehát a növekedés majdnem 50 százalékos. Hogy
közben 210-ről 365-re emelkedett a dollár árfolyama, arról Orbán nyilván
nem tehet.
Igaz az is, hogy ebben az 50 ezer milliárdban nincs benne az orosz és
kínai hitelek összege, melyeket legalább 6 ezer milliárdra lehet becsülni
(majd talán 30 év múlva megtudjuk). És nincs benne például a most
kérvényezett 1500 milliárd forintos EU-hitel sem, meg sok más titkosított
szerződés esetleges terhe.
A probléma tehát, hogy otthon a lakosságot ezekben az ügyekben is
sötétben tartják, nincs adatközlés, nincs vita, nincs jobbítási szándék,
mivel a hibák elismerése sincs. Mivel azt sem említik, hogy elkúrtuk, nem
kicsit, hanem nagyon, így a békés járókelők nem is támadnak a
tévészékházára, (hogy a büfében Túró Rudit kóstolhassanak), nincs is
„békés” utcai kődobálás, kocsigyújtogatás sincs, meg tankkal sem
parádézik néhány futóbolond a belvárosban, mint jó 15 éve.
Pedig ezeket a számokat elhihetik ők is, meg most a kedves olvasó is.
Nagyon is hihetők. A híres churchilli mondás szerint (hogy csak annak az
adatnak hisz, amit ő maga hamisított) ezeknek hihettek ti is, ugyanis
nem én hamisítottam őket, hanem a KSH saját kezűleg.
Tőlük származnak az adatok.
Lényeg, hogy jön a Kánaán. A MA nem érdekes, mert az tény, csak az,
hogy mit hoz a jövő. Mert itt lehet mesélni.
Hogyan lesz ebből emelkedés, javulás, utolérés, felzárkózás, Kánaán,
ha el se ismerjük a hibákat? Még Matolcsy is elismeri, hogy teljes
fordulat kell, de az sem számít semmit. Megyünk neki a falnak.
Ezzel a politikával eddig éllovasból lecsúsztunk az utolsó előtti helyre, de
ezt meg se említjük, el sem ismerjük, így javítani sem akarunk.
Közismert gazdaságpolitikai tény: legtöbb információtartalma a
kudarcnak van. Abból lehet a legtöbbet tanulni. Magyarországon ez ma
kizárt. Még saját kárunkon sem, nemhogy a másén…
Ez a „jövőben minden jó lesz” duma már régen megy, igaz mindig tolják
maguk előtt a célt, a Paradicsom eljövetelét. Számonkérés, szembesítés
a régi ígéretekkel nincs, éppen a mindent átható propaganda miatt. Itt
kizárólag az hangzik el, ami éppen jól jön az elvtársaknak. Milyen röhej
lenne, ha újra játszanák Orbánék sok-sok régi ígéretének felvételeit?
Ehelyett megy a sok világmegváltó duma, Amerikának hogyan kellene
kezelnie a háborút, milyen hülye az EU (ja, meg gazemberek is), az
USA-ról nem is beszélve. Minden háborús meg szankciós. Az oroszokat
véletlenül sem említjük, Putyin nevét pláne nem, de Kínát sem kritizáljuk
semmiben.
Orbán még azt mondta 2018-ban a nagy győzelem után a parlamentben,
hogy 2030-ra hazánk az EU (nem Európa, hanem az Európai Unió) első
öt országa közé tartozik majd, „ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni”.
Amikor ezt mondta, még a térség középmezőnyében voltunk… viszont
négy évre rá, amikor már a szlovákok, a lengyelek, a baltikumiak, sőt
Románia is közelebb volt az első öthöz, mint mi, már csak annyit ígért,
hogy „Magyarország előre fog menni, nem hátra”. Azt viszont nem tette
hozzá, hogy az elmúlt négy évben hátra ment.
Aztán most az újabb szöveg az, hogy még adjatok tíz évet, és
Magyarország gazdag ország lesz, ahol a legjobb élni és dolgozni.
Még tíz évet kér, és jön a Kánaán.Tizenhárom év alatt ennyire tellett (az
újkori történelem egyik legnagyobb konjunktúrája idején), de most majd
megmutatjuk… Mit nekünk háború, Brüsszel, Soros, Gyurcsány, de még
a szankciókkal is megküzdünk!
Egy éve még azt ünnepeltük, hogy a szankciók miránk nem
vonatkoznak, milyen ügyes a magyar kormány… Aztán most meg
minden szankciós, még a csirkefarhát is.
Nincs kétségem afelől, hogy a nép – mint eddig is – szabad és
demokratikus, sőt fair és átlátható választásokon, hatalmas, kitörő
örömmel és üdvrivalgással fogja biztosítani a kért tíz évet, vagy még
többet Pártunknak és Kormányunknak, főleg országunk hős fiának, a
nép tévedhetetlen vezetőjének, Orbán Viktornak.
Csak közben ne felejtsétek el a régi dakota mondást, ha már az ajkunkig
ér a trutyi, legalább ne lötyögtessük!
(A szerző Kanadában élő matematikus, közgazdász)