Posted by Gergely Tamás
>Szabadnaposak voltak, hát már ebéd után kiülhettek a ház elé. Kiültek,
figyelték a természetet, az eget, önmgukat belülről.
– Esni fog – mondta a koma.
Mindketten a gyülekező felhőket nézték. Egyre sötétebbek voltak, ám
egyelőre a messzeségben.
–Villámlik, jól látom?
– Igen, de egészen távol.
Azután már közeledett a villámlás, sőt a dörgését is hallották.
Elkomorult az ég felettük is, megzavarta a sziesztát, a mákos tésztát már
magukkal vitték a házba.
– Csak el ne vigye a házunkat a vihar.
– Az árvíz.
– Rettenetes ereje tud lenni.
– Tör-zúz, ha felgerjed.
Mindketten megették a kenyerük javát, láttak már olyat.
– Félek – bökte ki Vadmalac.