Feledy Botond
> Összeesküvés elméletek ellen az egyik legjobb orvosság a valóság. Külpolitikai döntéshozókkal beszélgetve – szinte bármely országban – gyakran az a benyomásom, hogy jóval kevésbé a nagy stratégiák mentén zajlik az élet, mintsem folyamatosan transzformálódó érdekcsoportok rövidtávú elvárásai alapján. Messziről indultam, de oda szeretnék eljutni, hogy Kína sem az a szuperhatalom, ahol minden döntés tökéletes és átgondolt, sőt. Úgy tűnik, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök harmadik ciklusa kifejezetten nehezen indul. Mi is történik odaát?
Az egyik népszerű nyári találós kérdés a nemzetközi kapcsolatokban az volt, hogy hova tűnt Csin Kang kínai külügyminiszter? Először csak simán eltűnt a nyilvánosság elől egy hónapra, majd leváltották anélkül, hogy megjelent volna. Mindez legalább egy jó fedősztorit kaphatott volna a Kínai Kommunista Párt (KKP) részéről, de az se jött. Cserébe más jól informált oldalak azon csámcsogtak, hogy vajon melyik szeretője lehetett kémgyanús. Mindenesetre elég rosszkor jöhetett ez Hsziéknek.
Ennél jóval súlyosabb gondok nyomaszthatják a KKP-t. A legtöbb nyugati elemzőnél egyértelmű fordulat érezhető a kínai gazdaság megítélésével kapcsolatban. A covidig megingathatatlan volt a hit a kínai csodában, vagyis a végtelen növekedésben. Még tavaly is várta a piac a nagy kínai visszatérést a covid után, amely mostanra kiderült, hogy nem úgy és nem olyan mértékben jön. Felütötte a fejét a defláció, ami mindig súlyos üzenet, de Kínában belpolitikailag különösen kockázatos, mivel a kínai bankok helyett az ingatlanokba tették a középosztálybeliek a pénzüket, amelyek elkezdtek veszíteni az értékükből. A 2020-as rekord ingatlanértékesítési hullámhoz képest felére esett a tranzakciók száma. A háztartások vagyonának 70%-a (!) állhat körülbelül ingatlanban. Hivatalosan ezek egyszámjegyű értékvesztésben vannak, a valóság ennél rosszabb lehet. Az önkormányzatok is ingatlanértékesítésből szerezték bevételük jelentős részét, ha ez földbe áll, az a lokális hitelezés végét és egy ingatlanbuborék pukkanását jelenti.
Involution. Kínaiul: 内卷 vagyis nejcsüan. Ez jelenti azt a helyzetet, amikor több befektetéssel is csak kevesebb lesz a haszon, amikor a kiégés jön, amikor befelé fordulás következik, a rat race. Ez a nejcsüan-hangulat terjed a kínai lakosság körében egyes visszajelzések alapján. Ebben az állapotban éri az ország gazdaságát az amerikai kereskedelem-korlátozó politika, vagyis a fejlett iparágakat sújtó behozatali tilalmak. Erre is keresi a választ a KKP bölcsessége:
A „politikai stabilitás mindenek felett” jegyében döntöttek, hogy a fogyasztói bizalmi indexet és a fiatalok (romló) munkanélküliségi statisztikáját nem fogják publikálni. Minek is? Hivatalosan persze technikai fejlesztés miatt, a gyakorlatban egyértelmű, hogy elkendőzésről van szó. Éppen az ilyen, a transzparenciával homlokegyenest ellenkező döntések ingathatják meg végleg a befektetői bizalmat.
Eközben úgy tűnik, a Bloomberg és a washingtoni Semiconductor Industry Association értesülései szerint, hogy a Huaweit megdobta a KKP 30 milliárd dollárral, hogy sikeresen szálljon be a csipgyártó versenybe, mivel készülnek a csiphiányra, és a stratégiai iparágakban az önellátás lenne a cél. Zajlik az antikorrupciós küzdelem (vagyis a párt hatalmi újrarendeződése, mivel gyakran ez annak az eszköze), amely a beszámolók szerint augusztus elején csak a gyógyszeriparban 27 milliárd dollárnyi tőzsdei zuhanást okozott. Korábban sem ijedt meg a párt párszáz milliárd dollárnyi veszteségtől, ha arról volt szó, hogy megmutassa, ki az úr a háznál.
Címkép: Szellemvárosok Kínában: láthatóvá teszik az ingatlanlufit.
Feledy Partizán hírlevél részlet