Posted by Uj Péter heti hírlevelének részlete
Nemhogy kiakadt a gyógyszerelgurulás-számláló, de ledobta a láncot a lázálommérő, és kiégett a biztosíték a bullshitdetektorban. Mintha valami ultraperverz, maradandó károsodást okozó, illegális szociálpszichológiai kísérletben vennénk részt (abban veszünk részt): bele tudják-e még nyomni ezt a még nagyobb hazugságot, még primitívebb csúsztatást, még hagymázasabb kreténséget is az agyunkba?
Bele.
Az augusztus kegyetlen volt, de tényleg. Nagyon nehezen tudnék idézni bármilyen kormányközeli megszólalást, ami akárcsak összefüggésbe hozható volna az általam (illetve: a matematikai műveleteket, történelmi alapfogalmakat és úgy általában a világot általános iskola nyolcadik osztályában elvárható szinten értő ember által) ismert valósággal.
És azt is tudom, vissza fogjuk még sírni ezt az augusztust. Hiszen a rendszert ismerjük már, ismerjük szig. mon. növekvő radikalizálódásizmusokádási tulajdonságát, tehát hogy egyre nagyobb és nagyobb hazugságokat fogunk hallani, egyre lélegzetelállítóbbabb sületlenségeket, ahogy ez már megyen kettőezertízes óta. (Ha nem ótabbabb.)
Egyébként, jut eszembe a zárójel, azt le-e tetszettek-e venni esetleg, így a hírfolyam farvizén, mintegy mellesleg, hogy a világot markában tartó Soros-összeesküvés pénzügyi halálcsillaga, az OSF a legjobb évében annyi pénzt költött egész Európában (aminek majdnem felét, mint kiderült, maga az apparátus működtetése emésztette fel), hogy abból szűken jött volna ki egy jobb fajta nemzeti konzultációs kampány?! (Balásy Gyula szívja a fogát. A közmédiának meg talán fél évre sem volna elég.)
Nem tudom, miért itt jutott eszembe. (És miért nekem?)
De hogy ami itt ment, napról napra, amit hallgattunk…! És hogy ránézésre fizikailag épnek tűnő, nyakukon fejjel rendelkező emberek ezt végighallgatták, sőt, néha még lelkesen – jó, legyünk elnézők, lehet, hogy simán érdekből – meg is tapsolták, az nagyon kemény. Hogy mittudomén, a főnök fél kézzel letörte/gyomorszájon vágta/agyonbaszta az inflációt. (Ami még mindig toronymagasan a legrosszabb az egész környéken.) Hogy az ellenzék óriási fölényben volt 2022-ben. Hogy nemzetközileg hajtóvadásszák a nemzeti érdeklődésű tolvajokat. Hogy a 68-asok intézményeket építettek, és uralkodnak Európában. Tényleg, oldalakon keresztül sorolhatnánk.
És már alig-alig szörnyülködik azon valaki (bárki), ha a magyar miniszterelnök úgy pretálja inter a szomszédban dúló háborút, hogy az EU fölbiztatta az ukránokat, aztán azok meg meghalnak a fronton. És ez sehova sem vezet.
Hogy mi van, enber? Te melyik csatornát nézed? (Költői kérdés.)
Az orbanizált (vagy spontán orbanizálódott) agyakban az EU már valami „birodalom”, ami ellen harcolunk, viszont a putyini Oroszország az meg csak úgy van, csöndben, rendesen, tisztességgel, böcsülettel, minimum korrekt partner, kölcsönös tisztelet, meg ilyenek, ha nem rögtön a hagyományos értékek védelmezője. És semmiképpen sem birodalom, nem ellenséges, nem antidemokratikus vagy ilyesmi.
Bár, meg kell jegyeznem, hogy az állítólagos új orosz tankönyvek állítólagos 56-magyarázata (CIA-akció volt) egyáltalán nem megy szembe a nemzeti néporbánizmus világképével vagy micsodájával, tehát fölösleges is várni itten a nagykövetelőzést vagy ilyesmit; néhány hónapja a nemzeti főtörrörtörténész is fejtegette (meg a kormánysajtóban minden nap fejtegetik), hogy Majdan úgy ahogy van, CIA-akció volt, és akkor megy nyilván, logikusan ‘56 is, üldözték is miatta szegény nemzeti szellemű Kádárt sokáig a globalista riberáris mainstreamesek.
És a kedvenc részem, amikor a nagyfőnök újra és újra levezeti, hogy az egész Nyugat, ahogy van, kommunista-liberális, mert senki nem gondolja azt, amit ő. (Mondjuk, hogy ő mit gondol, azt én se gondolnám.) Tehát a Nyugat nem gondolja azt magáról, amit az ellenségei gondolnak róla, ezért az nem nemzeti érdekű. Érthető? Pedig ezt mondja. A szájával. És sok van neki.
Néha-néha szoktak még csodálkozni ál- vagy valódi naivan ilyen-olyan szórványmagyarok, hogy hát az Orbán ezt a penetráns putyinizmót vajon miért tolja, mint süket a pattanást? Ahogy senki? Hogy zsarolják? Vagy fizetik? Vagy Kárpátalja? Vagy?
Pedig hát annyi, hogy egész egyszerűen nagyon szoros szellemi-ideológiai rokonság van itten, és egyre inkább egymásra utaltság is, illetve nem is egymásra, mert a kölcsönösséghez azért elég kicsik vagyunk, szóval inkább rá-, miszerint Orbán politikai túlélési esélye is egyre inkább függ Putyinétól.
Mert ha ő is eltűnne, akkor már tényleg Katar, Türkmenisztán meg Kazahsztán marad a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre.
Címkép: Marabu Előzni tilos