A BalaLand a NER eddigi legsúlyosabb merénylete a Balaton ellen

Posted by

Jelentős részben közpénzből épült fel a Tiborcz-kör és Szepesi Richárd karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma Szántódon, mégis nehéz felfedezni hol jelenik meg ebben a beruházásban a közérdek. Megnéztük a BalaLandot, amely megtörte azt a tabut, hogy Siófok után eddig nem álltak közvetlenül a parton a látképet romboló, túlméretezett épületek. A déli part legszebb kilátású strandján még az sem egyértelmű, hogy bemehet-e a vízbe, aki nem szállóvendég.

Nagyon ritka, hogy egy épület egyre rosszabbnak tűnik, ahogy távolodunk tőle. Ahogy a szántódi BalaLand beach bárjában eszegetjük a Cézár salátát, és megpróbáljuk felvenni a menő magyar középosztály-életérzést, a fölöttünk tornyosuló apartmanhotel nem is tűnik annyira vészesnek. A napsütés, a szépen nyírt gyep a nyugágyakkal és a fehér napernyőkkel meg persze a Balaton mindent megszépít. Ha kompra szállunk, a helyzet drámaian romlani kezd, ahogy lassan kibontakozik előttünk a déli part panorámája: a fehéren világító épületmonstrumok valahogy egyre jobban rontják a látképet. Ahogy a részletek összemosódnak, érvényesülni kezd, ami a legfontosabb: a tömeg. Ilyen tömegű épületek eddig nem álltak a partnak ezen a hosszú szakaszán.

A BalaLand Tihanyból nézve sokkal rosszabb, mint helyben, Szántódon, ahol felhúzták.

A BalaLand kapcsán mindeddig főként az üzleti-politikai háttérről esett szó. A 109 szobás Mövenpick hotelből és két apartmanhotelből álló komplexum egyike annak a 36 luxusingatlannak, amit legutóbbi listánkban a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötöttünk, mégpedig azért, mert a projekt tulajdonosa, a Dreamland Holding részben az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt Central European Opportunity II. Magántőkealapé. A cég másik tulajdonosa egy ismert turisztikai ingatlanfejlesztő, Szepesi Richárd, aki eredetileg önálló tényezőként mozgott a szállodaiparban a 2000-es évek elején, de ma már egyértelműen a NER elitjéhez tartozik: anyósa, Nagy Róza Matolcsy György jegybankelnök jobbkeze, és 2017-ben ő adta el tokaj-hegyaljai Andrássy Rezidenciát, a régió egyetlen ötcsillagos luxusszállodáját Mészáros Lőrincnek (azóta ez az ingatlan is Tiborczhoz került). A BalaLand óriási léptékű, 20 milliárd forintos beruházás, amit az állam a Kisfaludy-programban 6,9 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással segített – Szepesi a 24.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy enélkül bele sem vágott volna.

A Kisfaludy-programban odaítélt támogatás nemcsak azért lényeges kérdés, mert tavalyi gyűjtésünkből kiderült: a turisztikai fejlesztésekre kiszórt 316,8 milliárd nagyjából ötöde Tiborcz István közelébe került, és a maradékból is óriási szeletet hasított ki magának a NER gazdasági hátországa. Hanem azért is, mert amit Szántódon magunk előtt látunk, nem tényleges, piaci alapú magánfejlesztés, hanem jelentős részben az adófizetők finanszírozták. Ebben az esetben pedig fel lehet – fel kell – tenni a kérdést: mennyiben szolgálja a köz javát. A Dreamland a projekthez 9 milliárd forintos hitelt is felvett a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) nevű, Magyarországon működő orosz kémbanktól. Nyilvánvaló, hogy jelentős részben az ilyen üzletek – vagyis azok, amelyekben az ország politikai-gazdasági elitje összeér az orosz rezsimmel – okozták Magyarország nyugati kapcsolatrendszerének súlyos megromlását az elmúlt években, aminek az árát szintén a köz fizeti meg. Az orosz hitelt mára kiváltotta a Central European Opportunity II, amelybe egyébként 25 milliárd forint állami pénzt pumpáltak.

Az üzleti-politikai háttér mellett kevesebb szó esett eddig arról, hogy mit jelent a BalaLand a Balaton számára.Teremtett-e értéket, ha már Tiborcz István nyilvánosan képviselt üzletemberi identitásának az értékmentés és az értékteremtés az állítólagos kulcsmotívuma, vagy éppen ellenkezőleg, értéket rombolt. A közhaszon és a közhozzáférés kérdését próbálták meg tematizálni a Párbeszéd-Zöldek politikusai, Szabó Rebeka és Tordai Bence is, amikor a napokban megpróbáltak strandolni a BalaLand partszakaszán. A két ellenzéki végül bejutott a vízbe, de csak azután, hogy megküzdöttek az üzemeltető képviselőjével, és telefonon beszéltek Vizvári Attilával, Szántód polgármesterével, aki arról győzködte őket, hogy nincs joguk ezen a területen bemenni a tóba. Korábban már támadt egy kisebb botrány, amikor Hadházy Ákos megírta: összesen egy zsebkendőnyi szabad partszakasz maradt a BalaLand mellett, amit egy két kerítés között futó, három méter széles „sétányon” lehet megközelíteni. Még ezt az utat is lezárták egy kapuval, de az nincs kulcsra zárva. A teljesen értelmetlen, bizarr lejárót a szántódi önkormányzat kérte a beruházótól, ki tudja minek – akaratukon kívül ezzel a Balaton-part magánérdekek általi kisajátításának tökéletes jelképét alkották meg.

A Párbeszédesek azonban most nem ezt tesztelték, hanem magát az apartmanhotelek és a Mövenpick BalaLand Resort előtti nagy partszakaszt, vagyis azt, amit a szállóvendégek is használnak. Mégpedig azért, mert Szántód 2012-ben elfogadott rendezési terve előírja, hogy a tóparton egy tíz méter széles sávot nem lehet elzárni a közforgalom elől. Ez a helyi építési szabályzat, amely külön beépítési paramétereket állapított meg a későbbi BalaLand-telekre, minden más kérdésben igen nagyvonalú módon kiszolgálta a várható befektetői igényeket: megszüntette a telken álló, régi üdülőépület helyi védettségét, és ezzel lehetővé tette a lebontását, és besorolta településközponti vegyes zónába, ahol 12,5 méteres építménymagasságot és 30 százalékos beépíthetőséget engedélyezett. Mivel a telek 5,4 hektáros, eza befektetőbarát szabályozás tette lehetővé egy BalaLand méretű komplexum felépítését.

A 10 méteres, szabadon megközelíthető parti sávot azonban előírta. Szepesi az interjúban ezt úgy magyarázza, hogy „bárki bejöhet, lehet sétálni a parton, bárki ihat egy kávét a bárban, be lehet menni az étterembe, de nem lehet sem fürdőzni, sem napozni.” Ugyanezt mondta az ellenzéki politikusoknak Vizvári Attila polgármester is, mire Tordaiék teljes joggal azt válaszolják, hogy a Balaton-parton mindenhol lehet fürödni, ahol nincs tiltó tábla a Balaton-törvény értelmében.

Márpedig tiltó táblát ide nem fognak kitenni, mert ez a partszakasz a BalaLand strandja, sőt az egész Balaton egyik legszebb strandja. Csodálatos kilátás nyílik róla a Tihanyi-félszigetre és tó keleti medencéjére, és a víz annyira sekély, annyira lassan mélyül, hogy egészen hosszan be lehet gyalogolni a tóba. Gyerekes családok számára ideális, nem véletlenül volt ezen a helyen korábban gyermeküdülő, és nem véletlenül az a szálloda – az első magyarországi Mövenpick hotel – identitása, hogy „family resort”, vagyis családi üdülőhely. A BalaLand tényleg gyerekparadicsom: óriási játszóház tartozik hozzá külön épületben, a parkban hatalmas vizes játszóteret alakítottak ki, még saját kisvasútja is van. Orbán Ráhel itt nyitotta meg a második bababoltját Budapest után, ami még közelebb viszi a BalaLandot a miniszterelnök családjához. Az Odu Store egyébként nem túl nagyszabású üzlet, mindössze pár négyzetméteres alapterületű, hosszas keresgélés után találjuk meg a Mövenpick hotel előcsarnokának egyik ficakjában.

A teljes írás: Tájseb a déli parton: a BalaLand a NER eddigi legsúlyosabb merénylete a Balaton ellen – Válasz Online (valaszonline.hu)