A tea mágiája

Posted by

  Judy I. Lin: Méreggel átitatott varázslat

kistibi |

Szokatlan dolog egy könyvismertetést a regény küllemével kezdeni, de ebben az esetben szinte kötelező. Judy I. Lin könyve élfestett, ami azt jelenti, hogy a borítón és a hátlapon kígyózó élénk színek elbűvölő kavargása nemcsak a kötet gerincén folytatódik, hanem a lapéleken is, ezért úgy néz ki, mint egy nagy gonddal festett lakkdoboz. Mivel a központi téma a tea mágiája (Shénnóng-mágia*), maga a könyv a teamágus-mester felszerelését tartalmazó doboz (shénnóng-shī*) látványát kínálja – és ez pazar ötlet.

Sen-nung  (Shénnóng) az ősi kínai istenek egyike. Keleti Prométheusz, csak ő nem tüzet, hanem ásót adott az embereknek: megtanította őket kutat ásni, földet művelni. Járta az erdőket, mezőket, vörös korbáccsal csapkodta a növényeket: ilyen módon állapította meg, hogy melyik a gyógynövény, melyik alkalmas fűszernek. A kiválasztott gyógynövényeket háromlábú üstjében főzte meg. A történet szerint a teamágus (shénnóng-shī) a társadalom megbecsült tagja, Sen-nung hagyományainak folytatója, a tea mágiájának művelője. A tea történelme Kínában mintegy háromezer éves. Időszámításunk előtt úgy 1000 táján a Song-dinasztia idejéből származnak ennek első bizonyítékai. Ekkor már kereskedtek is vele, sőt szolgált vallási-mágikus célokat is. Nem csoda hát, hogy mindig is többet jelentett egyszerű, frissítő italnál.

Judy I. Lin regénye többek között azért figyelemre méltó mű, mert az európai olvasó számára csaknem teljesen ismeretlen kínai mitológiát mutatja be. Ez nélkülözi a görög, római, skandináv mitológiák jobbára összefüggő rendszerét, a témakörökbe rendeződő történeteket – itt elágazó mesék halmazával találkozunk, izgalmas figurákkal, sejtelmes világgal. „A legenda szerint amikor a világot megteremtették, hat istenség létezett. A Dél Madara, az Észak Tigrise, a Kelet Pontya és a Nyugat Teknőse. Az Iker Istenségek uralkodtak mind felett, a folyó Jáde Sárkánya és a felhőtenger Arany Kígyója. Az Arany Kígyó azonban féltékeny lett, amiért az őseink a Jáde Sárkányt imádták, mert az vizet hozott termékeny földjeikre, és hatalmas kincset ajánlottak neki, amely megtöltötte víz alatti palotáját” – hát nem gyönyörű?! Ráadásul Lintől igen fordulatos, feszes lendületű kalandregényt kapunk, mágiával, mitológiával átitatva. Ez a fajta mágia az európai fantasykban ismeretlen.

A főhős, Zhang Ning* húgával és édesapjával él egy, a fővárostól távoli tartomány kis falujában. Édesanyját nemrég vesztette el. „Li Ying Zhen* hercegnő császári rendeletben meghívja Önt az özvegy császárné emlékére rendezett ünnepségre, hogy a fesztivál keretén belül tisztelegjünk előtte egy tündöklő csillag keresésével. Minden Shénnóng-tu* meghívást kap a megméretésre, amelyben eldől, hogy ki lesz az udvarban szolgáló következő shénnóng-shī. A verseny győztese elnyeri magának a hercegnőnek a kegyét.”

Ning édesanyja azért halt meg, mert mérgezett teát ivott, és ezt a teát Ning készítette el. Húga, Shu* is ivott a teából, ő ugyan nem halt meg, de halálosan megbetegedett. Ning nem lát reményt arra, hogy jelen körülmények között, szerény felszerelésével megmenthesse húgát, ezért arra gondol, hogy ha megnyeri a versenyt, a hercegnő kegyeltjeként meg tudja gyógyítani Shut. A verseny nyilvános, de csak olyan Shénnóng-tu* (a teamágus mester tanítványa) jelentkezhet, aki igazolni tudja tanítvány mivoltát.

A teher leküzdhetetlennek tűnik. A szeretett anya halála, Shu halálos betegsége Ning felelőssége, ezért minden akadályon át kell gázolnia. De miért és ki mérgezte meg a teát? Ning ezekre a kérdésekre otthon nem találhatja meg a választ, ezért megszökik, viszi magával a meghívólevelet, és jelentkezik a versenyre.

Számára addig ismeretlen világot talál a birodalom fővárosába érkezve. A hatalmas forgatagban semmi és senki sem az, aminek látszik. Szinte mindenki álarcot visel, a cselszövés, az árulás, a csalás, a korrupció mindenhova eljut, mérgezi a politikát, az emberi kapcsolatokat, befurakszik a versenybe is. A hatalmon lévők soha nem mondanak igazat, még tévedésből sem, mindent az érdek, az anyagi haszon reménye irányít – a magyar olvasó számára nagyon ismerős e világ.

Mégis, a regény legfőbb erénye nem ezeknek a hatalmi viszonyoknak, akcióknak, harcoknak a leírása, bemutatása. Bár izgalmas és feszült, az utolsó pillanatig meglepő fordulatokat hordozó a történet, de az igazi ínyencség: a teamágia, a verseny feladatainak bemutatása, a kínaival kevert tajvani mitológia.

Gyönyörű, ahogy ez a sajátos mitológia felépül. „Mindnyájunkban három lélek lakozik, és elválnak testünktől, amikor meghalunk. Az egyik a földre tér vissza, a másik a levegőbe, az utolsó lélek pedig alászáll az élet kerekébe… Anyám, itt hiányzol a legjobban.” – gondolja Ning. De nemcsak ezek a világértelmező gondolatok szépek, hanem az a rendszer is, ami mágiából épül az alaptörténet köré. A verseny több feladatból áll. Vannak „egyszerűbbek”, bár azok is halálosak. Meg kell állapítani, hogy öt csésze tea közül melyik tartalmaz halálos mérget. Akinek nem sikerül, nem vereséggel távozik a versenyből, hanem holtan. De van költőien szép része is a halálnak. Ez a jincán*. „A selyemhernyót, amely éppen gubóját készül kialakítani, leszedik, és edénybe zárják mérgező élőlényekkel együtt, amelyeket újhold legsötétebb éjszakáján gyűjtenek össze. Az edényt eltemetik, majd egy hét múlva kinyitják. Az élőlények addigra lemészárolják egymást, és a báb aranyszínűvé válik, mivel az egymást felemésztő lények véréből táplálkozott.” Ezt a jincánt kell megetetni egy olyan madárral, ami arra lett kitenyésztve, hogy érzékelje a mérget. Aztán ha sikerült megetetni, ki kell vonni belőle a jincán mérgét. Halálos a feladat.

Eközben pedig a háttérben szövik az udvari intrikákat, alakul egy szerelmi szál, úgyhogy minden adott egy igen jó fantasy receptjéhez.

A Tajvanon született szerző családja akkor vándorolt ki Kanadába, mikor ő még csak nyolcéves gyerek volt. Lin most nappal terapeutaként dolgozik valahol a kanadai prérin, éjjel pedig ír. Gondolom, a szomszédok nem zavarják, ennek a vidéknek a népsűrűsége nem éri el a három főt négyzetkilométerenként. A Méreggel átitatott varázslat az első könyve.

Ha azt olvasom bármely ajánlóban: „üdítő nyári olvasmány”, akkor biztosan nem veszem a kezembe. Mert (számomra) ez azt jelenti, hogy olyan könyvet kínál, amit abban a pillanatban felejtesz el, amikor elolvastad az utolsó oldalát. Judy I. Lin könyve se nem üdítő, se nem nyári. Egyszerűen csak olyan könyv a fantasy irgalmatlanul hatalmas birodalmában, ami új témákat, új világokat mutat meg. A végeláthatatlan sorozatokból ismerjük már kínai cselszövéseket, de így, teamágiával átitatva egészen új élményt kapunk.

A kötetet Weisz Böbe fordította, róla nemcsak azt érdemes tudni, hogy kiváló fordító, hanem azt is, hogy főképpen ifjúsági irodalmat magyarít; és ez nagyon fontos!

Végezetül: a kötet magyar kiadásának külleme azonos az eredetivel: Rich Deas, Kathleen Breitenfeld és Sija Hong munkájával.

* A regény szövege követi azt a latin betűs átírást (pinjin), amelyik csak az angol nyelvű olvasókat segíti, de a kötet legvégén közöl egy kiejtési szószedetet is. Ebből mutatjuk a most legszükségesebb részleteket (az akadémiai, ún. népszerű átírásban): Shénnóng = Sennung, shénnóng-shī = sennung-si, Zhang Ning = Csang Ning, Li Ying Zhen = Li Jing Csen, Shu = Su, jincán = csincan, fù pén zĭ = fu pen ce, Dàxī= Tahszi.

Judy I. Lin

Judy I. Lin: Méreggel átitatott varázslat
Fordította: Weisz Böbe
Next21 Kiadó, Budapest, 2023
384 oldal, teljes bolti ár 5690 Ft,
online ár a kiadónál 4468 Ft
ISBN 978 615 641 4816

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Nem elég, hogy elveszítette az édesanyját, Ning azzal is tisztában van: az ő hibája volt. Teát főzött, amelyről nem tudta, hogy méreg van benne – és az édesanyja ezt itta meg, ebbe halt bele. A tea, amiben méreg van, most Ning testvérét, Shut is elveheti Ningtől.
A lány értesül róla, hogy a teafőzés ősi, varázslatos művészetében mérik össze erejüket a királyság legnagyobb tudású teafőző mesterei, ezért ő is odautazik, hogy részt vegyen a versenyen. A győztes egy kívánságát a királykisasszony teljesíti – Ningnek talán ez az egyetlen esélye, hogy megmentse testvére életét.
A királyi udvart azonban csalárdság és ármányok szövik át – felbukkan egy jóképű, rejtélyes fiú, akinek megdöbbentő titkai vannak. Ning egyre mélyebben belekeveredik valamibe, és mire észbe kap, már nagyobb veszélyben van, mint testvére, Shu.

A KULTÚRAKIRAKAT

Címkép: Shénnong mester

%d bloggers like this: