Posted by Atlétikai vb-szőttes, 1.
Napjainkban az érdeklődés középpontjában – persze, csak a sportban – abudapesti atlétikai világbajnokság áll. A megvalósításáról kétféleképpen vélekedik a magyar, a társadalmi megosztottságának megfelelően.
A kormány, a sajtója és a hívei önfeledten ünnepelnek. Merjünk nagyok lenni, ide nekünk az oroszlánt is! Jó esetben fanyalgónak, de már idegenszívűnek és hazaárulónak is nevezik
azokat, akik fenntartásokkal fogadják a világ kétségtelenül harmadik legnagyobb sporteseményét.
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített júliusban reprezentatív, telefonosfelmérést arról, ki mit mit gondol a világbajnokságról. Az eredmény szerint a rendezvénymegtérülését a magyarok pártállástól függően ítélik meg. A kormánnyal szimpatizálók 71 százaléka szerint megtérülhet a 300 milliárdos rendezési költség, az ellenzékiek 84százaléka szerint viszont erre semmi esély. A fővárosi lakosok 71 százaléka kizártnak tartja, hogy megtérül a befektetett összeg. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezettek mennyire vannak tisztában azzal, hol rendezik idén az atlétikai világbajnokságot, a válaszadók 6 százaléka rossz helyet nevezett meg, 21 százalékuk pedig
nem tudta megmondani.
Összességében a válaszadók kétharmada örül annak, hogy Budapest rendezheti a vb-t, a Fidesz szimpatizánsai közül 96 százalék, az ellenzékiek közül 44 százalék. A válaszadók valamivel több mint fele gondolja azt, hogy a vb javítani fog Magyarország presztízsén, a kormánypártiak 90 százaléka válaszolt igennel, az ellenzéki szavazók 27 százalékával szemben. Hasonló eredmény született arról, szeretnék- e, hogy a jövőben is legyenek hasonló sportesemények: a kormányhoz hűek 92 százaléka
igen, az ellenzéki szavazók 61 százaléka szerint nincs szükség ilyen volumenű rendezvényekre.
A Fidesz-szavazók 71 százaléka szerint a kormánynak pályáznia kellene a következő olimpia megrendezésére, míg az ellenzéki szavazók 92 százaléka kategorikusan nemmel felelt.
A hvg.hu podcastban tette fel a kérdéseit. Valóban fanyalgás, ha számonkérjük azt a 600 milliárd forintot, amennyit az elfüstölt olimpiai álomba fektetett a kormány, és ezen belül
is azt a 250-et, ami az atlétikai világbajnokságba ment? (Megjegyzés: csak maga a stadion került 250-be; kivitelezését – Tiborcz István egyik üzlettársának, Paár Attilának a vállalkozása, a Magyar Építő mellett – a saját cége, a ZÁÉV Zrt. végezhette.) A NOlimpia bosszúhadjárata már így is 600 milliárdos összegnél tart az összes világeseménnyel, amit az állam az olimpiai reményei miatt Budapestre hozott. De realitás-e, hogy valaha olimpia legyen Budapesten? Miért nem tolonganak az országok a rendezésért, és ha Magyarországon lenne, mennyibe kerülne? Hogyan érkezik az atlétikai vb a város egyik legzűrösebb közelmúltú városnegyedébe, és van-e bármi esély arra, hogy megtérüljön? És miért erőltetjük a kabalaállatokat?
A szervező bizottság nyitónapi közleménye: „Minden jegy elkelt az augusztus 20-i estére a budapesti atlétikai világbajnokság egyik legjobban várt esti programjára, így 30 ezer
szurkoló érkezik majd a Nemzeti Atlétikai Központba. Diplomáciai csúcs is van a fővárosban, 14 kiemelten védett személy is jelezte részvételét a világbajnokságon, ami fokozott biztonságot igényel a rendezőktől. Mindehhez adódik az augusztus 20-án megszokott erős forgalom, a változások a tömegközlekedésben és a lezárások a belvárosban. Emiatt a szervezőbizottság arra kéri az atlétikai világbajnokságra érkező vendégeket, hogy 2 órával korábban, azaz már délután fél 3-kor érkezzenek meg a Nemzeti Atlétikai Központba.”
Nem sokkal később hivatalos bejelentés… „A mai nappal elindult a jegymaraton is, melynek keretében 23 órán keresztül 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók belépők a
világversenyre!” Mivel hetek óta arról szóltak a híradások, hogy viszik a jegyeket, mint a cukrot, a Néző-Pont feltette a kérdést Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőnek: akkor
meg miért kellett a nagy bejelentés?
A Facebook-on folyamatosan megy az ádáz hitvita a kommentelők között, a becsületsértés sem ritka.
Arról is szólnak szópárbajok, hogy Karácsony Gergely főpolgármester végül részt vett a megnyitón, amikor a kormány még egyszer írásba adta ugyanazt, amit egyszer már nem tartott be.
A: Valaki megszánta egy ingyenjeggyel, azért ment el.
B: Hivatalos meghívót kapott.
A: Azzal nyugodtan késhetett volna a posta!…
B: Sebastian Coe, az atlétikai világszövetség elnöke személyesen adta át neki.
A: Biztosan nem tudta elkerülni, hogy összefussanak.
B: Te (itt egy csúnya szó következett)! A Városházára vitte el neki.
A: És még mit álmodtál, te (újabb csúnya szó)?
Szóval, zajlik a világbajnokság… És a mi kis házi háborúnk.
A béke vagy te, sport!… Remélhetőleg igen. Legalábbis a pályán már teljes a győzelme. Fantasztikus verseny zajlik, és a nemzetközi publikum élvezi a látottakat. A magyar szurkolók is ünnepelnek, becsületükre legyen mondva. Mert a meg nem igért hazai érmek csakugyan nem születtek meg. Mostanáig a kalapácsvető Halász Bence bronza az egyetlen.
Címkép: Pápai Gábor nyugtalannak látta Lölőt az Atlétikai stadionban (Népszava)