Posted by „Hárommilliót fizettem, hogy ne két év múlva műtsenek meg” – a magánegészségügybe menekülnek a betegek a várólistákról
Pete Luca, Szobkó Zita
atlatszo.hu
A hosszúra nyúlt kórházi várólisták miatt egyre több beteg fordul alternatív megoldások felé a várakozási idő csökkentésének reményében. Az Átlátszó kérdőíves felméréséből kiderül, hogy vannak, akik akár több száz kilométert utaznak egy műtétért. Aki pedig teheti, a magánegészségügy felé fordul, ami jellemzően gyorsabb ellátást ígér, ám ezért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a
pácienseknek. Több beavatkozásnál jelentős különbségeket találtunk az ellátás időtartamában a főváros és a vidéki városok között, ami tovább növeli az egyenlőtlenségeket.
A kórházi várólistákról szóló cikksorozatunkban személyes történeteken keresztül mutattuk be, hogy nincs egyszerű dolga annak, aki az állami egészségügyben várakozik valamilyen műtétre: nem ritka a több hónapos vagy akár éves várakozás sem. A tájékoztatás hiánya , a várólistára kerülést megelőző, titkos nyilvántartásban való sorakozás mind-mind megnehezíti a betegek életét, ráadásul a hivatalos lista sem minden esetben mutat valós képet a várakozókról. Mindezek miatt nem csoda, hogy aki teheti, alternatív utakat keres, például a magánegészségügyben végezteti el a műtétet. Ezért azonban gyakran súlyos, több százezres vagy akár milliós összeget kell kifizetniük a betegeknek.
Istvánnak 2023 eleje óta voltak panaszai, és nem sokkal később kiderült, hogy sérvműtétre lesz szüksége. Mint mondja, szerencséje volt, az orvos alig két hét várakozás után tudta fogadni egy vidéki kórházban. A műtét időpontjával kapcsolatban már más volt a helyzet: azt a tájékoztatást kapta, hogy 2024 májusában kerülhet sor a műtétre.
„Azt mondta, hogy ha kizáródik, akkor soron kívül, mint életmentő műtét, megoldják. De hát azt nem szabad kivárni.” (A sérv kizáródása azonnali beavatkozást igénylő, életveszélyes állapot, amelynek során a sérv nyakát képező gyűrű megszorul, és a
sérv tartalmát annak ereivel együtt kizárja – a szerk.) Mindezeket mérlegelve döntött végül úgy István, hogy bejelentkezik egy magánkórházba, ahol egy hónap alatt elvégezték a műtétet. Összesen 650 ezer forintot kellett fizetnie.
És nem ő az egyetlen: az Átlátszó kórházi várólistákkal kapcsolatos tapasztalatokról szóló felmérését több mint kétszázan töltötték ki az atlatszovarolistak.hu oldalon, közülük tizennyolcan nyilatkoztak úgy, hogy a hosszú várakozás miatt végül inkább fizettek az ellátásért.
Volt, aki arról számolt be, hogy a munkája miatt nélkülözhetetlen a tisztánlátás, így fel se merülhetett, hogy az egy-másfél éves várólistát kivárja a szürkehályog-műtétre. „Még a magánegészségügyben is várólista volt” – tudtuk meg a betegtől, aki
hozzátette, hogy négy hónap várakozás után végezték el a szemműtétét egy magánklinikán, közel 1 millió forintért. Többen számoltak be elviselhetetlen fájdalomról is, ami miatt már nem tudtak tovább várni.
„Fizetjük a tb-t, és semmit nem kapunk érte”.
Kamilla a 20-as évei második felében jár, idén tavasszal tudta meg, hogy endometriózisa van. A betegség a méhnyálkahártyához hasonló szövet megjelenését jelenti a méh üregén kívül, és a nők körülbelül 10%-át érinti . A panaszai azonban már jóval korábban, nagyjából egy éve kezdődtek, járt is nőgyógyászati vizsgálaton, de nem találtak semmit. „Mindig mindenki azt mondta,
hogy ez vele (a menstruációval – a szerk.) jár, meg kell tanulni együtt élni a fájdalommal, és én ezt elfogadtam. Aztán egyre rosszabb lett, ezért felkerestem egy magánorvost, aki megerősített abban, hogy jól gondoltam, valóban endometriózis.” Mivel a betegség egy speciális típusáról van szó, nem sok helyen végzik ezt a beavatkozást, tudomása szerint állami egészségügyben csak három helyen van erre lehetőség. A sorstársak beszámolói alapján úgy értesült, legalább fél év, mire az első időpontot megkapja a beteg, és onnantól kezdve a műtéti várólistán nagyjából másfél év várakozásra kell készülni. Ennyit semmiképp nem akart várni, és félt is a komplikációktól. „Azért az is egy ijesztő dolog szerintem, hogy mire odakerül az ember, vagy sokkal rosszabb lesz, vagy akár életveszélyes állapotba is kerülhet” – indokolta a döntést, hogy végül egy vidéki magánklinikára jelentkezett be.
Ott június végén sor is került a műtétre, összesen másfél hónapot kellett várakoznia. „Bosszantó, hogy fizetem a tb-t sok-sok éve, és semmit nem kapok érte.
Emellett kellett magánúton most közel hárommillió forintot kifizetnem. Mindezt azért, hogy ne két év múlva műtsenek meg” – tette hozzá Kamilla, aki elárulta azt is, hogy a műtét költségeinek kifizetésében a családjától kért segítséget.
Az endometriózis-műtétekre várólista vezetése nem kötelező, csak azoknak az intézményeknek, ahol kapacitáshiány miatt a várakozási idő meghaladja a 60 napot. A hivatalos várólista nyilvántartás szerint jelenleg közel 130-an várnak nőgyógyászati
műtétre, az átlagos várakozási idő egy hónap volt az elmúlt fél év során. Ebbe a műtéttípusba azonban nemcsak az endometriózis-műtét tartozik, hanem más, kisebb nőgyógyászati beavatkozások is.
Amennyiben komplikáltabb endometriózisos esetről van szó (például, ha a bélrendszer vagy egyéb szervek is érintettek), a beavatkozás a bélrendszer nagyobb műtétei néven található meg a nyilvántartásban. Ezt a várólistát jelenleg öt kórház vezeti, az átlagos várakozási idő 34 nap.
Korábban is lehetett hallani a hosszú várakozási időkről az endometriózis-műtétek kapcsán. 2018-ban egy énekesnő Facebookon osztotta meg, hogy neki négyéves várakozási időt mondtak a műtét elvégzésére . A NEAK ekkor azt állította, hogy a hivatalos várólisták szerint 2 hónapon belül mindenhol elvégzik a műtétet, és bejelentették , azon dolgoznak, hogy minél hamarabb ellátáshoz jussanak a páciensek. A Népszava ugyanakkor arról írt , a várólista nyilvántartás szerint sokan akár 3,5 évet is várhatnak endometriózis miatt szükséges bélműtétre. A 24.hu adatgyűjtése pedig arra világított rá, hogy a nagyobb klinikák által közölt számok nem egyeznek a NEAK adataival, a különbség akár négy-ötszörös is lehet.
Jó biznisz a magánegészségügy
Az Átlátszó kérdőívét kitöltők tapasztalatai nem egyediek, egyre inkább látható, hogy a betegek a magánegészségügy felé fordulnak. A koronavírus-járvány alatt a halasztható műtéteket az állami intézményekben egy időre felfüggesztették , az
ellátás újraindulása pedig a betegek feltorlódásával járt, így aki tehette, a magánellátást vette igénybe.
A Magyar Kórházszövetség tavalyi konferenciáján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is arról beszélt , hogy egyre többen fordulnak a hazai magánegészségügy felé. Adataik szerint 2019-hez viszonyítva tavaly a betegek kevesebb mint 80 százalékát látták el állami egészségügyben. A fekvőbeteg- ellátásban minden huszadik ellátást a magánszektorban vette igénybe a lakosság, a kutatás szerint jellemzően az idős és a krónikus betegek maradnak a közellátásban.
A Political Capital tanulmánya szerint a magánegészségügy térnyerésének több oka is van, például az, hogy egyre bővítik az ellátás-kínálatot és kapacitásaikat. Az állami egészségügyben tapasztalható hosszú várólisták, a munkaerő- és kapacitáshiány, az ellátással való elégedetlenség szintén a magánellátás malmára hajtja a vizet. A Portfolio nemrég körképet készített a magánszektorról, a legfrissebb adatok szerint három év alatt gyakorlatilag megduplázódott a piac.
Címkép: Magánklinika