Ozlemek Füsun Tümsavaş dolgozik

Levelek a főszerkesztőnek

1. Kedves Kollégám!

Kitörő örömmel értesítelek, hogy szeretett (közös!) ismerősünk (vagy névbitorlója), Ozlemek Füsun Tümsavaş  ismét munkába lendült, s nékem is elküldte 9.5 millió dolláros ajánlatát. Egy darabig játszottam vele a macska-egér harcot, de midőn kilátásba helyeztem a rendőrség értesítését, egy barátságos “ma este meg fogsz halni” búcsúszóval kilépett a fb. fiókomból. Egy ideig hülyére vettem (magam!), felajánlottam a részemet, pusztán egy üveg bort, s egy csokit kértem, de a személyes találkozást is (gondold el, milyen jó cikket lehetett volna penderíteni belőle…), mely alól folyamatosan kibújt. Kimondottan élveztem a pengeváltást (bár ő inkább fakardot használt, mely ügyetelen fogás esetében sem ejthetett volna fafején sebet), de aztán eljött a fentebb jelzett búcsú ideje.

Mindezután csak-csak föltettem az alant olvasható levélkémet azok lelki üdvéért, akik már ma este kölcsönt vesznek föl, hogy frakkot vásárolhassanak a banki “tranzakció” ünnepélyesebbé tétele ürügyén….

Íme:

Kedves Mindenki!

Óva intek mindenkit attól, hogy fölvegye a kapcsolatot egy magát Özlemek Füsun Tümsavaşnek kiadó személlyel (társasággal, bandával?). A hölgy ugyan létezik, csakhogy az ő neve alatt futtatják pénzvadászatukat az ismeretlenek.

A fb-on keringő (terjedő?) levél az alább olvasható:

Nyelvfordítóval írok neked. Kerestem valakit ezzel a vezetéknévvel: X.Y. (ide írta az én nevemet) így amikor megláttam a profilodat a Facebookon, úgy döntöttem, hogy hozzáadlak és megírom neked ezt az üzenetet, hogy megtudd, hogyan segíthetünk egymásnak a legjobban. Özlemek Füsun Tümsavaş vagyok, az ISBANKASI banki tisztviselője Isztambulban, Törökországban. Azt hiszem, Isten (nocsak-nocsak: Allah már nem elég egy töröknek???) azt kívánja, hogy most találkozzam veled. Egy fontos üzleti megbeszélésem van, amelyet szeretnék megosztani Önnel, és úgy gondolom, hogy érdekelni fogja Önt, mivel ez összefügg az Ön vezetéknevével/állampolgárságával, és hasznot húz belőle.

Egy néhai Mr. Adrian X., az Ön országának állampolgára, aki itt, Isztambulban az aranyüzletben tevékenykedett, 2007-ben 108 naptári hónapra lekötött betétet tartott a bankomnál, 9 500 000 USD (kilencmillió ötszáz amerikai dollár) értékben. A letét befizetésének határideje tavaly volt. Adrian X. a 2020. április 30-i Covid19-járvány halálos áldozatai között volt a törökországi Ankara tartományban.

A bankvezetésem még nem tudott a haláláról, én tudtam erről, mert én voltam a számlavezetője. A számla megnyitásakor nem említette a következő rokonokat/örökösöket, nem volt házas, és nem találtak hozzátartozót sem. Múlt héten a banki vezetőségem megbeszélést tartott a bankellenőrzés céljából, hogy feljegyezzék a nyugvó és elhagyott betétszámlákat. Tudom, hogy ez meg fog történni, és ezért keresem a megoldást a helyzet kezelésére, mert ha a bankigazgatóm véletlenül felfedezi a halálát, a bank átirányítja a pénzeszközöket a vezető igazgatóik számára. Szóval nem akarom, hogy ilyesmi történjen. Ezért örültem, amikor megláttam az adataidat.

Most arra kérem az együttműködését, hogy Önt a számla következő rokonaként/örököseként mutassam be, mivel azonos vezetékneve és állampolgársága van, mint ő, és a banki központom az én segítségemmel kiadja Önnek a számlát. Nincs kockázat; a tranzakciót olyan törvényes megállapodás alapján hajtják végre, amely megvédi Önt a jogsértéstől. Jobb, ha követeljük a pénzt, mint hagyjuk, hogy a bankigazgatók eltereljék és megosszák egymás között. Nem vagyok kapzsi ember, ezért azt javaslom, hogy osszuk meg az alapokat, 50/50%-ban Ön és én. Mondja el nekem ezzel kapcsolatos véleményét, és kérem, kezelje bizalmasan ezeket az információkat. Amint személyes e-mail-címemen megkapom sürgős válaszát, adok további részleteket.

Kérjük, olvassa el figyelmesen, és keressen vissza az e-mail címemen: ozlemekffusunttumsavas@gmail.com

Üdvözlettel

Ozlemek Füsun Tümsavaş.

„Vettem” a játékot, s ezt írtam vissza: Én sem vagyok kapzsi. Legyen tied a 100%. Gáláns vagyok, nemde? Megjegyzem, pár éve nagyjából azonos szöveget kaptam egy kanadai „bankártól”, melyben jelezte, rokonom halálos balesetet szenvedett, így engem illet a zsozsó, mely máig is ott pihen valamelyik montreali bank széfjében…

Ám ha valakinek kedve szottyan egy bájos levelezésre ezzel a hölggyel, lelke rajta (addig nem lehetsz bajban, míg nem adod meg a banki és egyéb adataidat), hadd teljen-múljon ideje…

Barátsággal üdvözöl:

Zatkalik András főszerk.-h. Balatoni Futár (és afféle szerk.: Veszprémi 7 Nap és Regina Tv.)

2. Tisztelt szerkesztőség!