Korrupció ellenes munka-csoport – Nyolc hónappal az indulás után

A munkacsoport korlátozott hatásköre miatti kételyeinknek hangot adtunk a nyilvánosan is közzétett jelentkezésünkben, és azt is leírtuk, hogy a kormány részéről semmilyen őszinte elköteleződést nem láttunk az elmúlt időszak antikorrupciós intézkedései mögött. Sőt, több esetben az unió által számon kért vállalások gyengítése, kiüresítése volt megfigyelhető. Ezekre minden alkalommal felhívtuk a hazai közvélemény és az EU-s döntéshozók figyelmét. Úgy gondoljuk, hogy szakmai anyagaink és a partnereinkkel közösen végzett elemzéseink hozzájárultak ahhoz, hogy az EU szigorúan számon kérte a kormányon a vállalásokat, és nem érte be a valódi elköteleződés nélkül meghozott, hiányos antikorrupciós és a jogállamisággal kapcsolatos intézkedésekkel. Munkánk célja ugyanakkor, hogy segítsük olyan intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország hozzáférjen az EU-s forrásokhoz, és azokat transzparensen, hatékonyan a megfelelő célokra fel tudja használni.

Azért is döntöttünk a munkacsoportba való jelentkezés mellett, mert az Európai Unió teremtette nyomás és az uniós források elmaradásának kockázata miatt látunk rá esélyt, hogy hogy javuljanak a korrupció elleni (pl. civil, újságírói) fellépés feltételei, és erősödjön a bíróságok függetlensége. Jelentkezésünkben megfogalmaztuk konkrét céljainkat, ezeket tartjuk szem előtt azóta is. Mivel ezeket csak részben tudtuk a munkacsoport első jelentésébe becsatornázni, márciusban a jelentés elfogadása ellen szavaztunk. Ez is egy példa arra, hogy az elmúlt félév során zajlott munka beigazolta számos aggályunkat.

Jelentkezésünkkor azt vállaltuk, és ehhez tartjuk is magunkat, hogy a munkacsoport tagjaiként a területen aktív más, a közhatalmat gyakorlóktól és gazdasági érdekcsoportoktól független szervezetekkel szorosan együttműködve képviseljük a magyar civil szféra és sajtó szempontjait a közpénzek ellenőrzését elősegítő jogszabályok és eljárások megteremtése érdekében. További célként fogalmaztuk meg, hogy az elkövetkező időszakban folytatódó jogalkotásáról, jogalkalmazásról  és intézményi változásáról visszajelzést adjunk a kormányzati szervek, a szélesebb közvélemény és az uniós intézmények képviselői számára.

A munkacsoport hatékony működésének feltételéül  feltüntetett szempontok érvényesülését értékeltük nyolc hónappal a működés megkezdése után:

A munkacsoportban valóban szerepet kaptak más olyan civil és nem-kormányzati szereplők, akik területükön releváns munkát végeznek. Sajnálatos, hogy a 10 nem-kormányzati tag közül hárman már lemondtak a munkacsoporti tagságukról – reméljük, hogy a munkacsoportban továbbra sem jelennek meg olyan szereplők, akiknek függetlensége vagy szakmai teljesítménye megkérdőjelezhető.  Értékelésünk szerint egyelőre korlátozottan tudott érvényesülni a tagsággal nem bíró szakemberek és szakmai közösségek véleményének becsatornázása, ennek részben a Munkacsoport viszonylag zárt működése, és az első éves jelentés elkészítésének szűk határideje volt az oka. A jövőben mindenképpen arra kell erőfeszítéseket tennünk, hogy a Munkacsoport jelentéseiben, állásfoglalásaiban jobban támaszkodjunk a külső szakmai szereplők tudására is. Ehhez mindenképpen szükséges nagyobb nyilvánosság biztosítására, illetve szélesebb körű bizalom építése a  Munkacsoporttal kapcsolatban, elsősorban annak demonstrálásával, hogy az itt végzett munka előremutató, hasznos és hatékony.

Viszont  továbbra sem látszik előrelépés, hogy a  munkacsoport ne helyettesítse a korrupcióellenes jogszabályok és intézkedések meghozatalához szükséges széleskörű társadalmi egyeztetést. – ennek a legszembetűnőbb példája például a bejelentővédelmi törvényjavaslat társadalmi egyeztetésének elmaradása. A javaslatról itt írtunk bővebben. Ezzel együtt jellemző, hogy a korrupcióellenes intézkedésekről, javaslatokról a Munkacsoport nem-kormányzati tagjait a kormányzati szereplők nem tájékoztatják proaktív módon, sok esetben a szereplők közötti együttműködés a törvényben meghatározott minimura szorítkozik.

Többek között azért sem tudtuk megszavazni jó szívvel a Korrupcióellenes munkacsoport első jelentését, mert véleményünk szerint épp az őszinte szembenézés és az önkritika hiányzott belőlük. Egyelőre érdemi korrupcióellenes intézkedésekről nem tudunk – egy közbeszerzési verseny fokozására irányuló kormányhatározat és az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia első verzióján túl, amely megnehezíti a kormányzati lépések értékelését (ugyanakkor tény, hogy eddig csak három hónap telt el a jelentés elfogadása óta)

Véleményünk szerint a Munkacsoport hatékonyabb működéséhez az alábbiakra van szükség: A Munkacsoportot érintő törvényi szabályozások revíziója (gondolunk itt például arra, hogy a nem-kormányzati szereplők is gondoskodhassanak helyettesítésről – így növelni lehetne a Munkacsoport kapacitásait) – reményeink szerint az ehhez szükséges  jogszabálymódosítások a közeljövőben a Kormány napirendjére kerülnek Paritásos szervezetként különösen fontos lenne, hogy a civil szereplők véleménye hangsúlyosan jelenjen meg a közös álláspontokban, azokat érdemi megfontolás tárgyává tegyék