Posted by Mattyasovszky Brigitta
>Nem vagyok szociológus – amit mostanában különösen sajnálok -, de nagy érdeklődéssel igyekszem követni a társadalmi folyamatokat. Például a gombamód szaporodó nézeteket, a magyar társadalom jelenlegi problémáinak lehetséges(nek gondolt) megoldásairól. Ezek olykor teljesen ellentmondanak egymásnak – néhány példa erre. Az embereknek eszméket kell nyújtani – az embereket nem érdeklik az eszmék, csak a jólétük. Magyarországon nincs diktatúra, ezért a Fideszt igenis le lehetne győzni
választásokon – Magyarországon diktatúra van; választásokon nem lehet megdönteni. Ha most kormányváltás lenne, akkor csöbörből vödörbe kerülnénk; előbb az emberek gondolkodását kell megváltoztatni – a kormányváltás az egyetlen út, mert amíg ez nem történik meg, nem lesz pozitív változás. .Ez utóbbi nézetet képviselem magam is: meggyőződésem, hogy minden más csak vergődés a diktatúra karmaiban, kétség és reménytelenség között. A megoldás pedig a demokrácia. Lenne.
Diktatúrában szabad eszmeáramlás sincsen; és jólét sincs. A gondolkodásmód ugyan változhat – de nem a demokrácia irányába. Ezt jelzi például a Gyurcsányozás, ami valójában arról szól, hogy az választók egy része (és nemcsak a Fidesz szavazói) nem fogadja el Gyurcsányt; és ezért antidemokratikus módon ki akarja rekeszteni magából a társadalom mintegy tíz százalékát, akik viszont elfogadják. Ez azt a kérdést is felveti, hogy adott esetben toleránsak lennének-e a Fidesz szavazóival, akiknek száma a választási manipulációk és a propaganda-gépezet felszámolás után nyilván csökkenne, de továbbra is magas maradna. Ha őket egy esetleges többség zsigerből elutasítja, akkor megint ott leszünk, ahol a part szakad.
Jelenleg egy kormányváltás azt jelentené, hogy diktatúra helyett demokrácia van. Ha a diktatúra a csöbör, a demokrácia nem lehet a vödör. Ha viszont nincs igény a valódi demokráciára azaz egyfajta társadalmi kiegyezésre, akkor több mint valószínű, hogy csöbörből előbb-utóbb másik csöbörbe kerülünk.