Hadházy Ákos
>Mint ismert, a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amiknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett. (Ennek az eddig megismert részleteiről az Index írt hétfőn.) Egy 2014-es email tanúsága szerint a magyar kormány, sőt még a miniszterelnök is tudott erről. A Microsoft az USA-ban belement, hogy több mint 25 millió dollárt fizessen, beleértve a Microsoft Magyarország elleni 8,75 millió dolláros bűnügyi bírságot, amiért megsértette a vesztegetés elleni szövetségi törvényt.
A botrány kitörése után Lázár János akkori miniszter látványosan védelmébe vette az egyik kirúgott vezetőt, Sagyibó Viktort, a Microsoft korábbi kormányzati üzletágvezetőjét, és kinevezte miniszteri biztossá, neki végül Lázár távozásával szintén távoznia kellett. Ezután a Microsoft felmondta a legnagyobb kormányzati beszállító partnercégek Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét, amivel saját üzleti érdekeinek is ártva szinte teljesen felszámolta az éveken át bejáratott értékesítési hálózatát. A hazai elszámoltatástól senkinek sem kellett tartania, mert a beérkezett feljelentésre az ügyészség közölte: bűncselekmény hiányában nem indult vizsgálat az ügyben.
2019-ben Hadházy Ákos újabb részleteket derített ki arról, melyik állami szervek vásárolhatták meg csalással a Microsoft szoftvereket. Az amerikai jelentés két példát hoz, ahol ugyan nem említi a vállalatok nevét, de a szerződések időpontját és összegét megadja. Hadházyék ebből sok utánajárással ugyan – mivel itthon kitrükközték a szerződéseket a közbeszerzések alól –, de elég jól beazonosítottak két ilyen állami szervezetet: az egyik a NISZ Zrt., a másik az ORFK. A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t 2011-ben hozták létre a Kopint-Datorg Zrt.-ből, akkor került állami tulajdonba, a tulajdonosi jogait a Belügyminisztérium gyakorolja. Főleg a választási rendszert üzemelteti, és a T-Systems által vezérelt, kibervédelemért felelős SOC-ban ad szakértői tanácsokat. A NISZ Zrt. 5 millió forintnál nagyobb szerződéseinek listáján beazonosítható az amerikai jelentésben szereplő szerződés, amivel a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer (KKIR2) kialakításához vettek Microsoft licenceket.
Hadházy képviselő most ismételten rákérdezett Polt Péter legfőbb ügyésznél, jutott-e már előbbre a nyomozás, találtak-e gyanúsítottakat? A válasz készhez vétele után ezt írta:
“Na, Polt Péter válaszából kiderült, hogy négy év(!!) után sincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak. A legszebb az egészben, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van. Az ügy azért jól dokumentált, mert az FBI már rég lezárta az ügyet és a Microsoft be is vallotta: közvetítőkön keresztül dupla áron vették magyar állami szervek a szoftvereket és horribilis áron vettek hozzá műszaki támogatást. A hasznot pedig kormányzati szereplők megkenésére fordították.
Polt válaszából kiderült, hogy már tanúmeghallgatások és lefoglalások is voltak, de gyanúsított nincs. Az ügyészség feltűnően szabotálja az ügyet, évekig vártak például az FBI iratok fordítására. A nyomozás csiga-, de inkább tetűlassú, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF közben már régen lezárta az ügyet (mivel a túlárazott szoftvereket a piszkos Brüsszel pénzéből vették).
Az eset amúgy jól mutatja, hogy miért nem pótolja az Európai Ügyészséget az a lehetőség, hogy elvileg meg lehet támadni a bíróságokon a nyomozásokat megtagadó határozatokat: Poltnak a megtagadáson kívül ezer lehetősége van a nyomozás elszabotálására.”